A volt belügyi államtitkár üzlettársát bennfentes kereskedésért birságolta az MNB
16/06/2022 14:40
| Szerző: Klubrádió
Tasnádi László üzlettársát 58 millió forintos büntetéssel birságolták meg, mert közvetlenül azelőtt szerzett olcsón szerzett meg 10 millió darab Est Media Nyrt.-részvényt, hogy annak árfolyama, a cég egy bejelentése hatására felszökött volna.
A korábbi belügyi államtitkár, Tasnádi László üzlettársa és számos állami biztonságtechnikai beszerzés haszonélvezője volt az a „magánszemély”, akit hétfőn jelentős összegű bírsággal sújtott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy saját hatáskörben lefolytatott vizsgálatban. N. Péternek, aki májusban 734 milliós osztalékon osztozott – egy cégtársuk mellett – Pintér Sándor régi bizalmasával, bennfentes részvénykereskedésért kell 58 millió forintos büntetést fizetnie – írja a 24.hu.
A hétfőn közzétett anonim jegybanki bejelentés szerint a magánszemély 2019. július 29-én olcsón szerzett meg 10 millió darab Est Media Nyrt.-részvényt (jelenleg Delta Technologies Nyrt. a cég neve). A beszerzés egy nappal azelőtt történt, hogy bejelentették: az Est Media felvásárolja az egyik hazai informatikai vállalatcsoport jól menő cégét.
Ez a cég a Delta Systems Kft. volt, mely akkoriban sorra kapta az állami megrendeléseket, ezért a felvásárlás hírére sokan – mint azóta kiderült, alaptalanul – azt feltételezték, hogy az Est Media lehet majd a felívelőben lévő 4iG Nyrt. mellett a NER új informatikai sztárvállalata. Ezek a várakozások felrántották a részvények árfolyamát.
Az MNB szerint a magánszemély a birtokában lévő „többletinformációk révén a valós értékéhez képest töredékáron jutott hozzá a részvényekhez”, ami előnyhöz juttatta a többi befektetővel szemben. A 24.hu által megkérdezett szakértők szerint a rekord magasra ugró árfolyam következtében több százmilliós, sőt akár milliárdos nyereség is realizálható volt a részvénycsomagon. A bennfentes kereskedés megállapításához azonban nincs szükség arra, hogy bebizonyosodjon, az információ birtokosa nyert az üzleten. A jegybank erre nem is tért ki, azt viszont hangsúlyozta, hogy a magánszemély egy, az érdekeltségébe tartozó cégen keresztül vásárolta meg a részvényeket egy tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-ügylet keretében egy másik gazdasági társaságtól.