A magyar bürokrácia a legdrágább Európában
22/03/2021 15:00
| Szerző: Klubrádió
Orbán Viktor kormánya nem fukarkodik a bürokráciára költött közös pénzeinkkel. Európai összehasonlításban Magyarország fordítja a legtöbbet az állam működésére – állítja az Eurostat. Emiatt több ágazat is megszorításokkal küszködik.
Az Eurostat egy márciusi adatsora szerint Magyarországnak van a legdrágábban működő kormányzata az Európai Unióban: a tagországok átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik bürokráciára, azaz "az általános közösségi szolgáltatásokra", ami nálunk 8,2 százalék volt. Ráadásul a 2019-es zárszámadási törvényben a magyar kormány nem is közölt részletes adatokat, hogy mire ment el ez a mintegy 3330 milliárd forint, csak arra térnek ki, hogy azért nőtt az előző évhez képest, mert feltőkésítettek állami cégeket és bért emeltek a közszférában.
A Népszava cikke szerint erre a célra Finnország arányát tekintve hasonlóan magas összeget, 7,9 százalékot költött, a V4 országokban pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára. 2010-ben (akkor a GDP 9,3 százaléka volt ez a szám) Orbán Viktor és a Fidesz az erős, de "olcsó" állam ígéretével kampányolt, s az már megítélés kérdése, hogy ennek a vállalásnak melyik felét sikerült tíz év alatt teljesíteni, mivel az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a magyar állam működési költsége mindig kiugróan magas volt. 2010-ben, a kormányváltás évében tehát a GDP 9,3 százalékát emésztette fel a bürokrácia, míg a csúcsévnek nevezhető 2013-ban ez arány 10,2 százalék volt.
A jelentés szerint a magyar állam messze átlagon felül költ a gazdaság támogatására is, hisz míg az Unióban ez a GDP 4,3 százaléka, addig idehaza 7,3 százalék jutott erre a célra. Az eredmény a Népszava szerint annyira nem meglepő, a kormány ugyanis az elmúlt években is folyamatosan növelte ilyen irányú kiadásait, amire csak rátett a koronavírus-járvány miatti „válságkezelés”. Ennek során pedig, mint arról szinte naponta beszámol a sajtó, főleg a kormánynak kedves gazdasági szereplők jutottak jelentősebb támogatásokhoz.
Ha viszont egy állam drágán működik, a költségeket valahol le kell faragni. A Népszava szerint Magyarországon ebben a tekintetben a környezetvédelem, a szociális kiadások és egészségügy esetében érezhetők megszorítások. Ráadásul – ami napjainkban igazán életbevágó kérdés – a magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben GDP 5 százalékáról 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Ennél kevesebbet a GDP arányában csak Lettország (4,2 százalék), illetve Olaszország (4 százalék) költött. Az egészségügy mellett a közoktatás az, ahol szintén gyengén teljesít a magyar állam, annak ellenére, hogy az erre fordított kiadások (a GDP 4,7 százaléka) pontosan megegyezik az uniós átlaggal. Itt hasonló a gond, mint az államigazgatásban: az elégségesnek tűnő források ellenére a rendszer azt rosszul használja fel.
A magyar államháztartás 2019-ben a GDP 12,7 százalékát fordította a nyugdíjakra és szociális ellátásokra, míg az uniós átlag 19,3 százalék volt. Nem volt mindig ilyen alacsony e terület pénzellátása – hisz még 2010-ben is az akkori nemzeti jövedelem 17,3 százaléka ment erre a célra. Az elmúlt tíz évben azonban ezek a kiadások – az érintett rétegek kárára – jelentősen csökkentek. A nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjemelések visszavágása, a szociális ellátások befagyasztása tette részben lehetővé ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó csökkentését, amely a vállalkozásoknak kedvezett. Ám a kiadások túlzott visszafogása egyre több bírálatot váltott ki a kormánnyal szemben, ezért is dönthetett úgy a kabinet, hogy a 2022-es választások előtt megkezdi a 13. havi nyugdíj visszaépítését.