Három pert is indít Magyarország ellen az Európai Bizottság - 2017.12.07
Hallgassa meg
Három pert indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. Az Európai Bírósághoz fordultak, ezzel a harmadik szakaszba léptették a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt a Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat. Brüsszeli tudósítónk, Nemes Gábor összeállítása.



A kvótaügyben, Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt került bíróság elé. Mindhárom ország vonakodik végrehajtani a menekültek elosztásáról hozott közös döntéseket. A magyarok és a lengyelek soha senkit sem fogadtak be az olasz és görög táborokból, és a csehek is jó ideje teljesen leálltak a befogadással. Pedig lényegében szimbolikus lépésekkel, néhány menekült befogadásával megúszhatták volna a pert.
Ami a felsőoktatási törvényt, a lex CEU-t illeti, ezt a bizottság mindig is az európai joggal ellentétesnek minősítette - persze az Európai Bíróság előtt elsősorban jogi kategóriákkal a szolgáltatások és cégalapítások szabadságának megsértésével próbál fogást keresni a törvényen - miután a magyar kormány a füle botját sem mozgatta az uniós aggodalmak kapcsán. Pont úgy, mint a civiltörvénynél, amellyel szembeni kritikáját a Európai Bizottság a tőke szabad mozgásának akadályozásával, meg a külföldi támogatások diszkriminálásával támasztja alá, ráadásul az egyesülés szabadságát és a magánszféra védelmét is veszélyben látja. Vagyis ezeket a lényegében politikai, az alapjogokat érintő konfliktusokat az uniós jog és uniós határozatok őrének az Európai Bizottságnak jogi eszközökkel kell megvívnia, de általában nyerni szokott, mert eleve nem megy bele olyan ügyekbe, amelyeknél rosszak a kilátásai.

Az Amnesty International Magyarország igazgatója azt mondta, hogy a civiltörvény célja, hogy megbélyegezze és aláássa azoknak a magyar civil szervezeteknek a munkáját, amelyek fel merik emelni a szavukat az egyre romló magyarországi emberi jogi helyzet miatt. A Bizottság ma ismét egyértelmű jelet küldött, hogy komolyan veszi az egyesüléshez és véleménynyilvánításhoz való alapvető jogot, és hitet tett amellett, hogy a civil szervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be minden ország életében.” - hangsúlyozta Iván Júlia.
(Klubrádió)