Nem dőlhetünk hátra, hogy majd valami csoda történjen - Léderer Sándor - 2018.01.30
Negyedik alkalommal rendezi meg a K-Monitor korrupcióellenes egyesület a vagyonnyilatkozatok hajnalát január 31-ről február elsejére virradóra, ekkor jár le az országgyűlési képviselők számára a vagyonbevallásaik benyújtásának határideje.
Léderer Sándor a K-Monitor ügyvezetője a Klubrádióban elmondta: a munkatársaik a jelentkező aktivisták segítségével digitalizáció és rendszerezés útján teszik kereshetővé a friss adatokat - e munkát az indokolja, hogy a parlamenti képviselőknek elegendő úgymond kőkorszaki módszerekkel (leginkább kézzel kitöltött, nehezen kereshető-feldolgozható formában) feltölteniük a dokumentumokat az országgyűlés honlapjára. A készülő adatbázisról a civil szervezet ügyvezetője elmondta: az egyik alapvető cél az újságírók munkájának segítése, egy támasz létrehozása az összehasonlító feltáró munkák és cikkek elkészítéséhez.

Léderer Sándor szerint a vagyonnyilatkozati rendszer alapvetően az átláthatóságot és az erkölcsi tisztaságot szolgálná - de maga a szisztéma a létrehozása óta nem látja el a feladatát. Értékelése szerint a hiányosságokkal és kritikákkal a döntéshozók is tisztában vannak, de nem érdekeltek a fennálló rendszer megváltoztatásában. A K-Monitor ügyvezetője szerint maga a vagyonnyilatkozati rendszer nem egy csodafegyver, de sokat segíthetne, ha az adatokat átláthatóan és kezelhetően töltenék fel, a dokumentumok helyességét hivatalból ellenőriznék, a mulasztásokat pedig érdemben szankcionálnák.

Rózsa Péter felvetésére, hogy a választóknak miért nem üt szöget a fejébe az, hogy a politikusok pár tíz- vagy százezer forintos megtakarításokkal milliárdos üzleteket ütnek nyélbe Léderer Sándor úgy reagált: eddig is derültek már ki olyan ügyek a nyilatkozatok civil feldolgozásakor, amelyek a későbbiekben is tematizálták a közbeszédet - szerinte ezek a példák jelzik, hogy kitartóan kell foglalkozni a témával, a nyilatkozatokat pedig feldolgozás útján elérhetővé kell tenni. Értékelése szerint bár nem az újságíró dolga a bírói ítéletek meghozatala, de a sajtó alapvető feladata az, hogy úgymond bűnüldözői szervként működjön, feltárással és oknyomozással tárja a közvélemény elé a politikai-gazdasági szféra kényes ügyeit.

Más országokban létezik eredményes fellépés a korrupcióval szemben. Rózsa Péter példaként a 168 Óra által feltárt Voldemort-ügyet hozta fel, melynek következtében Mengyi Roland fideszes képviselővel szemben nyomozás indult, és pártja nem is indítja el a 2018-as választáson - ellenben számos olyan oknyomozó munka születik a magyar sajtóban, ami sem a közvéleményt, sem a hatóságokat nem mozgatja meg érdemben. Léderer Sándor ezt azzal magyarázta, hogy az átlagemberek számára a mindennapi problémáik mellett fárasztó követni a mindennapossá vált botrányokat (amire szerinte tudatosan a Fidesz is rájátszik), és még inkább nehezíti a helyzetet, hogy a választópolgárok nem látnak érdemi alternatívát a kormánnyal szemben. A korrupcióellenes szakember ezért nevezte fontosnak a civil szféra munkáját: szerinte sorsfordító csodák várása helyett a polgároknak meg kell tanulniuk, hogy helyben, kis sikerek elérése útján változtassanak a közállapotokon, és várakozásai szerint eme részeredmények vezethetnek majd el egy nagyobb társadalmi összefogáshoz.

Rózsa Péter felidézte Lánczi András (a Corvinus Egyetem rektora, a Századvég Alapítvány korábbi elnöke) elhíresült szavait: ,,amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája", ez pedig a műsorvezető szerint úgy is értelmezhető a kormánypártiak számára, hogy az ország fejlődése szempontjából egyes demokratikus lépcsőket át kell ugrani. Léderer Sándor válaszul felidézte a korrupció érzékelését firtató közvélemény-kutatásokat, köztük az Eurobarometer felmérését: a társadalom egészében sokan tisztában vannak a visszaélések mértékével, és ez számos megkérdezettet zavar, azonban az elégedetlenek nem látják, hogy akár helyben, akár országosan hogyan lehetne érdemben a korrupcióval szemben fellépni. A K-Monitor azzal a kormányzati narratívával sem értet egyet, hogy egy "nemzeti tőkésosztály" a jövőben a magyar gazdaság motorját jelentheti majd - értelmezése szerint ezen gazdasági körök a közbeszerzéseknek köszönhetik az eredményességüket, ezek nélkül sem hazai, sem nemzetközi téren nem lennének versenyképesek. Példaként említette a Közgépet: Simicska Lajos a G-nap előtt letarolta a hazai közbeszerzéseket, 2015. február 6-a után viszont teljesen kiszorult az állami megbízásokból, és a piacon sem tud érdemi munkákat elnyerni.

A műsorvezető kérdésére, miszerint a közvélemény már szinte természetesnek veszi a lopást Léderer Sándor a beszélgetés során elmondta: a korrupció a rendszerváltás óta jelen van a közbeszédben. Értékelése szerint a szocialista kormányok minden esetben akkor vesztették el a választásokat, amikor korrupciós ügyeik kerültek nyilvánosságra - a választók pedig a felháborodásuk nyomán szavaztak ellenük, és tettek hitet a változás reménye mellett - 2010 után azonban sokaknak nyilvánvalóvá vált, hogy a hangzatos ígéretek ellenére még korruptabb metódusok épültek ki. A szakember újra felidézte Lánczi András szavait, ami a Fidesz-kormányzás velejét jelenti, miközben az állampolgárok számára nincs egy életképes alternatíva, ami ez ellen felléphetne. Léderer Sándor értékelése szerint a kormányváltáshoz egy olyan erős és hiteles hangra lenne szükség, ami az elégedetlenségre és a  változás ígéretére alapulna.

A K-Monitor ügyvezetője Románia helyzetét hozta fel példaként: a kormánytól független  korrupcióellenes ügyészség létrehozásával érdemi lehetőség nyílt arra, hogy volt vagy jelenlegi vezető beosztású politikusok ellen induljanak érdemi eljárások. A műsorvezetői felvetésre, miszerint a korrupció, mint jelenség Romániában ezek után sem szűnt meg Léderer Sándor úgy reagált: az eljárások során visszaélések is történtek (egyes vádlottak jogait nem tartották tiszteletben, az eljárásokat politikai támadásokhoz használták fel), azonban a társadalomban egyértelműen visszaszorult a tehetetlenség érzülete, és sok tüntető utcára vonult, amikor az ügyészség jogköreit próbálták volna a törvényhozás részéről korlátozni.

Több magyarországi civil szervezet közös beadványban a strasbourgi bírósághoz fordult. A civil törvénnyel szemben 14 civil szervezet, köztük a K-Monitor is a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordult beadvánnyal - a civil szervezet ügyvezetője elmondta: üzenetként is fontos az ügy jelezve azt, hogy nem hagyják magukat megfélemlíteni és ellehetetleníteni. Értékelése szerint fontos látni azt is, hogy a magyar törvényhozói és bírósági rendszerben már nem lehet bízni, mivel a parlament egy nyíltan alkotmányellenes jogszabályt fogadott el, a civilek beadványával pedig az Alkotmánybíróság érdemben nem foglalkozik. Léderer Sándor bírálta a kormány, mivel az évek óta támadja a sajtót és a civil szférát - ez azonban szerinte mindössze egy kommunikációs játék, amit a vezetés a valódi problémák elkendőzésére használ főleg úgy, hogy a kormányzat többszörösét költötte el kampányra, mint amiből a civil szektor egésze működik. Műsorvezetői felvetésre, miszerint egy esetleges pozitív strasbourgi ítélet jelenthetne-e a civileknek elegendő muníciót lemorzsolódással veszélye ellen a K-Monitor ügyvezetője elmondta: a per megnyerése egy, de jelentős lépés lenne a kormányzati támadásokkal szemben. Példaként hozta fel a Helsinki Bizottságot, ami számos perben nyert már a magyar állammal szemben, azonban jelenleg is számos területen nehezedik nyomás a jogvédőkre, és az oroszországi példák alapján látható, hogy a kormányzati repertoár nagyon széles lehet az érintettek kivéreztetése érdekében.

Rózsa Péter felvetette: a kormány egyik fő üzenete az, hogy fel kívánnak lépni az "illegális migrációt támogató szervezetekkel” szemben, csak hogy ilyen civil szervezet nem létezik, a propaganda segítségével pedig egy kalap alá veszik a gazdasági migránsokat, és a háborús övezetekből vagy üldöztetés elől érkező menekülteket. A műsorvezető felidézte az Ökotárs Alapítvány elleni 2014-es támadást is: értelmezése szerint az eljárás valóságos és tényszerű okok nélküli demonstrációja volt a hatalomnak a civil szférával szemben.

A K-Monitor ügyvezetője hozzátette: a kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta magát szabadságharcosnak állítja be, miközben a színfalak mögött számos, európai uniós és nemzetközi elvárásnak is megfelelnek. Felidézte az Altusz-ügyet is: mint kiderült, a magyar állam a kormányzati propaganda-hadjárat ellenére normális jogállami és nemzetközi eljárások alapján befogadott közel 1300 menekültet. Összességében megjegyezte: a migrációs téma szerinte irreleváns, kevés menekült érkezik Magyarországra, és még kevesebb marad az országhatárokon belül az eljárás lefolytatását követően - mindeközben a fontos és lényegi, az országot érintő problémákról nem esik szó. A kormány megkerüli a bírósági döntéseket, de még a saját törvényeit is.

Műsorvezetői felvetésre, miszerint a kormányzat több esetben megkerülte még a saját jogszabályait is, illetve fennállhat annak veszélye, hogy a kormányzat nem veszi figyelembe a számára kellemetlen bírói döntéseket Léderer Sándor több, a közelmúltban és az elmúlt években történt esetet idézett fel. Szerint a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kérdés benyújtásának megakadályozása, vagy a Szél Bernadett elleni támadások a parlament nemzetbiztonsági bizottságában ezekre a folyamatokra világítanak rá mint ahogy az is, hogy a Kúria jogerős döntése ellenére az érintett minisztériumok továbbra sem adják ki a tao-pénzek dokumentációját a Transparency International Magyarország számára. A K-Monitor ügyvezetője ezeket a folyamatokat úgy értékelte: a tűzzel játszik a kormány. Szerinte  amennyiben a hatalom minden olyan csatornát elzár, ami az igazságérzet kielégülését és a feszültségek levezetését szolgálná, ha a polgárok azt érzik, hogy nem működik sem az erkölcs, sem a jogrendszer, az a feszültségek előbb-utóbbi robbanásához fog vezetni.

A beszélgetés január 30-án a Klubrádió, Reggeli Gyors című műsorában hangzott el.

(Klubrádió)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Bolgár György
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Az ügyvédi kamara elnöke tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Idők nevű napi periodika elkezdte listázni az ügyvédeket, konkrétan azokat, akik Soros bérencként, vagy egyszerű mezei ballibként folytatják bűnös üzelmeiket »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »