Kiállítást és konferenciát rendeznek szerdán és csütörtökön a budapesti Holokauszt Emlékközpontban: Az árpádsáv tegnap és ma címmel. A konferencia és a kiállítás azt igyekszik megvilágítani - fotók, plakátok, nyomtatványok, képeslapok, tárgyak, filmek segítségével, hogy a szélsőjobboldal a 20. században hogyan jelent meg a politikai palettán, s hogyan vált egyik kézzelfogható szimbólumává az árpádsávos lobogó és a turulmadár. Ma a turul madár, és az árpádsávos jelképek láttán az emberek többsége fél - mondta Molnár Judit, a konferencia szervezője a Megbeszéljükben.
Molnár Judit, a Holokauszt Dokumentumációs Központ történész főtanácsadója, és egyben a konferencia szervezője a Megbeszéljükben elmondta, az előadók azt vizsgálják, hogyan tűnik el és mikor bukkan fel újra a szélsőjobboldali pártoknál ezek a szimbólumok, ki hogyan használja az árpádsávos zászlót.
Emellett arra is keresik a választ, hogy a jelképhasználat párhuzamba állítható-e a mai eseményekkel. Az elemzések tárgya lesz például a Nagy-Magyarországot ábrázoló autósmatrica használata is.
Kezdhetjük akár onnan is, hogy ez a legutóbbi évértékelő beszéd már nyolcadik alkalommal volt az évértékelő beszéd, mint műfaj meghekkelése, mert mint tudjuk, a számítógépesek világában azt hívják hekkelésnek, amikor valaki jogosulatlanul matat a gépünkön, elvesz onnan adatokat, lemásol játékot, beleolvas a leveleinkbe, vagyis átlép egy határt, amit nem szabad, és itt is ez történt, hiszen a világban azok szoktak évet értékelni, akik felelősek azért, ami abban az időszakban történt, vagyis, ha a Fidesz vezetője lép a nyilvánosság elé az évértékelő rendezvényen, akkor felelősnek érzi magát azért, ami ebben az országban történt az elmúlt évben »
