Kiállítást és konferenciát rendeznek szerdán és csütörtökön a budapesti Holokauszt Emlékközpontban: Az árpádsáv tegnap és ma címmel. A konferencia és a kiállítás azt igyekszik megvilágítani - fotók, plakátok, nyomtatványok, képeslapok, tárgyak, filmek segítségével, hogy a szélsőjobboldal a 20. században hogyan jelent meg a politikai palettán, s hogyan vált egyik kézzelfogható szimbólumává az árpádsávos lobogó és a turulmadár. Ma a turul madár, és az árpádsávos jelképek láttán az emberek többsége fél - mondta Molnár Judit, a konferencia szervezője a Megbeszéljükben.
Molnár Judit, a Holokauszt Dokumentumációs Központ történész főtanácsadója, és egyben a konferencia szervezője a Megbeszéljükben elmondta, az előadók azt vizsgálják, hogyan tűnik el és mikor bukkan fel újra a szélsőjobboldali pártoknál ezek a szimbólumok, ki hogyan használja az árpádsávos zászlót.
Emellett arra is keresik a választ, hogy a jelképhasználat párhuzamba állítható-e a mai eseményekkel. Az elemzések tárgya lesz például a Nagy-Magyarországot ábrázoló autósmatrica használata is.
Magyar durci, ez a neve annak a habitusnak, ami végre elszabadulhatott a több évtizedes elnyomásból, a sok kudarcból, a folyamatos vereségekből a választásokon és most a magyar durci tarol, a magyar durci szabja a törvényeket; rendes magyar polgár, vagy egy kicsit jobbikos politikus őszinte felháborodással fakadhat ki: megáll az ember esze, amikor azt hallja, hogy minket magyarokat minősítgetnek mindenféle, ismeretlen nemzetközi szervezetek »
