Az ősbűn a közoktatásban van, a nyelvtanulás egyáltalán nem hatékony - 2018.06.13
Hallgassa meg
Hallgassa meg
Motiválatlan tanárok oktatnak elavult módszerekkel idegen nyelveket, így nem csoda, hogy az uniós rangsor végén vagyunk – így látja a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Salusinszky András a Reggeli gyors vendégeként elmondta, a munkaképes magyar lakosságnak csak 15%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, holott Magyarország nem lehet versenyképes idegennyelv-tudás nélkül. A nyelvtanár és felnőttképzési szakember szerint.
Védekező reflex a nyelvtanulás hiánya

Egy felmérés megvizsgálta, hogy az Európai Unió munkaképes lakossága mennyire tud beszélni legalább egy idegen nyelvet. Ebben a felmérésben Magyarország az utolsó helyen van, vagyis nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet – mondta el Szénási Sándor a beszélgetés felütéseként.

Salusinszky András pontosította az adatokat: a keresőképes magyar lakosság 15%-a beszél angolul, míg Horvátországban háromszor ennyien. Ez kisebb részt azzal indokolható, hogy Magyarországon szinkronizáljuk a filmeket. A másik gyakran hangoztatott indok szerint a magyarokra mindig idegen hatalmak kényszerítették rá a nyelveket, a németet, a latint, az oroszt, így egyfajta szembenállás volt a nyelv nemtanulás. Salusinszky András szerint ebben is van egy kis igazság.

„Egy ilyen kicsi népnél van egyfajta védekező reflex, amivel szeretné megvédeni a kultúráját” - fogalmazott a nyelvtanár. Érdekességként említette, hogy a külföldi nyaralások alkalmával is inkább a magyarokkal társalgunk, vagyis „éljük tovább a magyar életünket.” 

Angoltudás nélkül nem vagyunk versenyképesek

Szénási Sándor felvetette, hogy nem csak a kis nemzetek esetében hiányzik a nyelvtudás, de pl. az angolok sem beszélnek más nyelven. Ezzel egyetértve a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy mi – az angolokkal ellentétben – egy izolált nyelvet beszélünk.

„Ezt a nyelvet rajtunk kívül nem sokan ismerik Európában, ezért Magyarország idegennyelv-tudás nélkül nem versenyképes.”

Salusinszky András szerint ha mi többet és többen tudnánk idegen nyelveket, akkor egy gazdagabb és boldogabb ország lehetnénk. „Egy elemzés szerint ahol az angoltudás magasabb, ott az ország 74%-kal nagyobb külkereskedelmet bonyolít” - tette hozzá.

Kisebbségi érzés, mint a nyelvtudás gátja

Az okokat továbbkutatva felmerült, hogy míg a szlovákok ha helyenként hibásan is, de mégiscsak nagy számban beszélnek angolul. A felnőttképzési szakértő elmondta, ők megértőbbek magukkal szemben, mint a magyarok.

„Mi magyarok úgy gondoljuk, addig nem szólalunk meg, amíg nem tudunk hibátlanul beszélni. Holott ez a fajta perfekcionizmus leginkább a kisebbségi érzéssel rokon.”

A szakember szerint ennek következményei károsak is lehetnek. Felidézte azt a sokak által ismert képet, amikor egy budapesti belvárosi közértes a kicsit butának nézett külföldivel hangosan, tagoltan, de magyarul próbál meg kommunikálni. Ez országimázs szempontjából sem tesz jót – állapította meg.

A tanárok tantárggyá silányítják a nyelvet

A szakember szerint az Európai Unió számtalan lehetőséget ad a magyar lakosságnak, hogy idegen nyelvet tanuljanak, de a magyarok nem nagyon használják ezt ki, még a fiatalok sem, akiket ösztöndíj programokkal csábítanak, és akik számára azért is érdemes lenne nyelvet tanulni, hogy közelebb kerüljenek az angolszász kultúrához, vagy azért hogy megkapják a diplomájukat.

„Az ősbűn a közoktatásban van” - jelentette ki a szakember - „Az az óraszám, amit az általános iskola 4. és 12. osztálya között idegennyelv-oktatásra fordítanak, elegendő egy nyelv középfokú és egy másik idegen nyelv alapfokú megtanulására. De a közoktatásban a nyelvtanulás egyáltalán nem hatékony, annak ellenére, hogy sok jó tanár van. A nagy átlag motiválatlan, befásult, módszereiben elavult, akik azt a nagy hibát követik el, hogy tantárggyá silányítják a nyelvet. A hangsúly az osztályzásra, számonkérésre helyeződik, és ez a készségfejlesztés gátja.”

A tanárok sem használják a nyelvet

Salusinszky András szerint az iskolai érdemjegynek inkább csak visszajelzésnek kellene lennie, hogy a gyerek önmagához képest mennyit fejlődött. A nyelvtanár az általánosan elterjedt frontális oktatást is kritizálta, és úgy vélte, jobb lenne, ha a gyerekek párban, csoportban dolgoznának. Szerinte a tanárképzést és a tanári továbbképzést meg kellene reformálni.

„Nagyon kevés motivált kolléga van, sokan már az egyetemi jelentkezésnél is csak jobb híján mennek el tanárnak. Mivel a tanároknak a frontális módszerekkel tanítják a nyelvet, így is adják tovább, hiszen a tanár abban hisz, amit maga is megtapasztalt. Jellemző a tanártársadalomra, hogy ők maguk sem használják a nyelvet.”

A módszerekről szólva elmondta: a dalok jól használhatók az angol oktatásban, de vannak más módszerek is arra, hogy a motiváljuk a gyerekeket, és megmutassuk, hogy az idegen nyelv használható. Például a tanórán lehetne cseh vagy lengyel gyerekkel skypolni, mert ösztönző lehet, ha egy másik ország hasonló korú tanulóival beszélgethetnének.

Felmérés eredmények nélkül

A szakember beszámolt arról is, hogy tavaly készítettek egy országos felmérést a közoktatási intézményekben, amelyben megkérdezték a tanulókat, tanárokat, de nem publikálták az eredményeket.

„Arra lett volna jó ez a kutatás, hogy megértsük, milyen folyamatok vannak a közoktatásban, miért vannak a nyolcadikosok A2-es szinten. 50 millió forintot elköltöttek rá, de nem ismerjük az eredményeket.”

Salusinszky András úgy vélte, tarthatatlan az az elképzelés, ami szerint a felsőoktatásba csak úgy lehet bekerülni, hogyha van a jelentkezőknek egy középfokú nyelvvizsgája vagy emelt szintű nyelvi érettségije.

„Ha ez így marad, akkor hamarosan felére csökken az egyetemre jelentkezők száma. A megoldás rövid távon az lenne, ha a nyelviskolákat bevonnák a közoktatásba.”

A beszélgetés a június 11-i Reggeli gyorsban hangzott el.

(Klubrádió, Kovács M. Veronika)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Kun Zsuzsa
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Az ügyvédi kamara elnöke tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Idők nevű napi periodika elkezdte listázni az ügyvédeket, konkrétan azokat, akik Soros bérencként, vagy egyszerű mezei ballibként folytatják bűnös üzelmeiket »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »