Emberiségben és nem migránsokban kellene gondolkodnunk - KSH demográfus - 2018.06.04
Hogyan alakul Európában a XXI. században a népesedés? - erre a kérdése kereste a választ Szénási Sándor a Reggeli gyors vendégével, Melegh Attila demográfussal. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa egyebe mellett arról beszélt, hogy az egyre gyorsuló elvándorlást a történelmi okok követelik meg.
A világon nagy részén csökkent a termékenység

A szakember először arról beszélt, mennyire összetettek a népesedési folyamatok, amelyek, megítélése szerint új korszakba érkeztek a XXI. században. Elmondta, hogy a világ nagy részén a termékenység hosszú távon jelentősen lecsökkent; már csak néhány olyan térség van, ahol a termékenység nem a reprodukciós szint körül van, hanem jelentősen afölött.

„A növekedés rátája már lecsökkent, és azt is lehet látni, hogy a világ népességének a növekedése le fog állni. Az emberiség kontroll alá vonta a termékenységet, ami a társadalmi tapasztalok szintjén és politikai szinten is nagyon komoly változást jelent. A folyamatokat teljesen újra kell gondolni, mivel a reprodukció már nem függ a gazdasági környezettől, vagyis egy családi gazdaság nem közvetlenül függ attól, hány gyermek van a családban. A demográfia kérdése a XXI. században izgalmas lesz, és az a várakozás, hogy ez egy alacsony szinten stabilizálódik, tehát sok mindenre fel kell készülni” - fogalmazott a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. 

A hírek szerint a fejlettebb országokban kevesebb, a szegényebb országokban több a gyerek. Ez azt jelenti, hogy a fejlett világ népessége fogyatkozik? - tette fel a kérdést a műsorvezető, Szénási Sándor.

„Az elmúlt időszak népességnövekedése valóban arányváltozásokat okozott. De ezek az arányok nem szokatlanok bizonyos történeti szempontból. Európa népesedési aránya a XVII. századi szintre ment vissza, miközben volt egy kis időszak, amikor ennél magasabb volt. Az arányváltozástól azonban nem kell megijedni, csak egyre inkább emberiségben kell gondolkodni.”

A fiatalok kivándorlása nem az utóbbi 8 évben indult el. Hány ember ment el?

A szakember az ENSZ statisztikákra hivatkozva kijelentette: „ha a 2015-ös adatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a volt szocialista, kelet-európai államokban 25 millió ember nem ott él, ahol született. Eközben a bevándorlás szintjén kb. 10 millió ember érkezett ide.”

Beszélt arról is, hogy azzal, hogy a rendszerváltás után Kelet-Európa visszakerült a globális kapitalizmus egyenlőtlenségi rendszerébe, a volt szocialista országokban élőkből került ki az a munkaerő tartalék, amit a versengő gazdaságok valamiképpen használnak.

„Eközben ennek a térségnek, komoly népességveszteséggel kellett, kell szembenéznie, amely önkormányzati szinten bizonyos térségekben brutális lehet, elnéptelenedő falvakkal kell számolni”
- mondta a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
 
Mennyire van benne a magyar hagyományban, hogy elvándorlunk? 

„A történeti ciklusokat végignézve kiderül, hogy Magyarország több gyors váltást hajtott végre. Ennek az elvándorlásnak több oka volt: ezek közé tartozik, a gazdasági rendszerváltás, az, hogy leértékelődött az agrárszféra, kinyílt az ország, és egy nagyon erős kereslet épült fel. Tehát korábban is megtörtént, ami most is megtörtént, hogy felgyorsul az elvándorlás. De nem azért, mert ez belénk van kódolva, hanem azért, mert ezt követelik a történelmi okok.”
 
Melegh Attila szerint most is egy nagy vitát látunk arról, hogy mit kell kezdeni a bevándorlókkal. „Ilyen vita is volt már a történelemben, az akkor egyfajta bezárkózást eredményezett.”

Amerikában azt lehet megfigyelni, hogy az etnikumok versengenek egymással. Ez másutt is megfigyelhető?
 
„A versengő helyzetben nagy az emberek bizonytalanság érzete. Ezért azt várják, hogy az állam megvédje őket. Magyarországon is a munkaerőpiaci sokk az egyik legfontosabb dolog. Hiába épül vissza a munkaerőpiac úgy, ahogy a történelmi tapasztatok alapján belénk ivódott, hogy kiszolgáltatottak vagyunk.”

Azt tudjuk, hogy Magyarországon milyen irányba hat a migráció. Nemcsak az a baj a kormányzati kampánnyal, hogy tele van hazugsággal és olyan politikai érdekekkel, amiből kilóg a lóláb, hanem az is, hogy nem tudjuk mivel kell szembenéznünk, mire kell felkészülnünk – állapította meg Szénási Sándor.

„A migráció kapcsán három dolgot kell elemezni. Az elvándorló területeket, a befogadó államokat és a vándorcsoportokat. Tehát ez egy bonyolult és nehéz terep. Kelet-Európában attól tartanak, hogy demográfiailag törékennyé válik ez a térség. És az rendben van, hogy az emberek tartanak attól, hogy a nyitás következtében a családi életük átalakulhat, mondjuk úgy, hogy elveszítik a hozzátartozóik egy részét, mert ők Németországba mennek dolgozni. De a kettőt együtt kell kezelni, és úgy kellene kialakítani egy olyan politikát, aminek az a célja, hogy a versengés csökkenjen, és mindenki stabilizálódjon valamiképpen a maga emberi mivoltában. Ez lenne a fő cél, ezt kellene megtenni. A migráció alatt nem a menekültstátuszért folyamodó embereket kell érteni, hanem mindenkit, aki tartósan megváltoztatja a lakóhelyét. Nagyon sok okból indulnak majd el emberek, és nagyon sok intézményt kell majd ahhoz működtetni, hogy ezeket az érdekkonfliktusokat, vitákat, amelyek a szociálpolitikai juttatásokhoz való hozzáférésről szólnak valamiképpen kezelni lehessen.”

Folyik ilyen józan, mérlegelő vita Európában?

„Szakértői szinten zajlik ez a folyamat. De egyelőre annak nem lehet nyomát látni, hogy a markánsan eltérő vélemények hogyan ütköznek majd, illetve a strukturális reformok ügye sincs napirenden. Az egyik legfontosabb vitának nem arról kellene szólnia, hogy mit kell csinálni a migránssal, hanem arról, hogy mit kéne csinálni a viszonyokkal.”

Az interjú a május 14-i Reggeli gyorsban hangzott el.

(Klubrádió, Kovács M. Veronika)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Rózsahegyi Gábor
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Az ügyvédi kamara elnöke tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Idők nevű napi periodika elkezdte listázni az ügyvédeket, konkrétan azokat, akik Soros bérencként, vagy egyszerű mezei ballibként folytatják bűnös üzelmeiket »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »