Kinevették, amikor megtippelte a Fidesz választási eredményét - 2018.05.15
Hallgassa meg
Hallgassa meg
Magyar kollégái és barátai egészen másképp látták bő egy hónapja a magyarországi közhangulatot és az egyes pártok választási esélyeit, mint a régóta itt élő francia újságíró, Joel Le Pavous. Valaki így nagyon meglepődhetett április 8-án. A riporter itteni tapasztalatai mellett, arról is beszélt, miben különbözik a migráció megítélése és az idegenellenesség Franciaországban és Magyarországon, valamint, hogy Orbán miért mehet el messzebbre, mint mások.
Menekültválságról, a franciaországi és hazai belpolitikai helyzet párhuzamairól és különbségeiről, valamint az áprilisi 8-i parlamenti választásokról is beszélt a Klubrádióban az évek óta Magyarországon élő és dolgozó francia újságíró, Joel Le Pavous. A május 10-ei Reggeli gyorsban adott interjújában azt is elmondta, miért nem lepte meg a magyar országgyűlési választások eredménye.

Mintha Orbánt hallanánk

Joel Le Pavous elmondta, a 2015-ös menekültválság idején számos alkalommal járt a déli határnál és a Keleti Pályaudvarnál is, ahol azt tapasztalta a lakosság egy részében nagy volt a segíteni vágyás, a menekültekkel való szolidaritás, ám ez az érzület azóta eltűnt. Szerinte a menekültekkel szembeni ellenérzések és félelmek – ami főleg a vidéken élők részéről tapasztalható – azzal magyarázható, hogy a magyar népesség etnikailag sokkalta homogénebb, mint például a francia, amelynek hazájában évtizedek óta együtt élnek a többségi társadalom tagjai a Közel-Keletről és az egykori gyarmatokról érkezőkkel.

Az újságíró ausztriai tapasztalatairól is beszámolt. A nagy tömegek érkezésekor, a magyarhoz hasonlóan, az osztrák társadalom is sok segítséget adott a menekülteknek, azonban ott is megváltozott a hangulat, ami a legutóbbi választás eredményein is látszott. Ezen kívül a „menekült” kifejezést az ausztriai közbeszédben is fokozatosan a „migráns” fogalma váltotta fel. Joel Le Pavous szerint a Sebastian Kurz vezette jobboldali kormány is részben az orbáni utat követi, politikájában és hangvételében egyre erőteljesebbek a „kereszténység” és a „saját kultúra” megvédéséről szóló üzenetek.

Csak egy kis országban lehet ezt megtenni

Az újságíró szerint a Marine Le Pen vezette franciaországi szélsőjobboldali Nemzeti Front is úgy beszél, mint a magyar kormányzat, például a legutóbbi elnökválasztási kampány idején is hasonló retorikával győzködte a választókat, amikor Le Penék a saját, francia értékek megvédéséről szónokoltak a „nemzetvesztő liberalizmussal” szemben.

Joel Le Pavous hangsúlyozta, az hogy a Nemzeti Front eljutott az elnökválasztás második fordulójáig, fontos üzenet Franciaországnak és Európának is, de arra már nem volt valódi esélyük, hogy megszerezzék az államfői posztot. Úgy véli, ezt erősíti, hogy maguk Le Penék sem készültek győzelemre, és győzelmük esetén az ígéreteiket sem tudták volna valóra váltani.

Az újságíró szerint az, hogy – a francia szélsőjobbal szemben – Orbán Viktor és kabinetje évek óta a valóságba is átültetheti populista és nacionalista politikájából fakadó elképzeléseit, az Magyarország kicsi geopolitikai súlyából ered.

Nem a kerítés miatt más Magyarország

Joel Le Pavous megjegyezte, nem csak Magyarország épített kerítést a migráció miatt, a francia hatóságok is ezt tették Calais-nál, ahol határzár nehezíti az Anglia felé tartó illegális határátlépők dolgát. Megismételte azonban, Franciaországban a menekültek és a gazdasági bevándorlók megítélése is teljesen más, mint az etnikailag homogénebb Magyarországon, illetve Kelet-Európában. Felidézte: az 1960-as évektől kezdődően nagy számban érkeztek bevándorlók a volt francia gyarmatok területéről, és az akkor jelentkező félelmek ellenére társadalom alapvetően befogadó volt velük szemben, ami De Gaulle elnök akkori támogató nyilatkozataiból is kiérezhető volt.

Az újságíró tapasztalatai szerint Magyarországon az idegenellenességet alapvetően a más bőrszín és az Európán kívüli származás váltja ki, a kontinens más államaiból érkezőket, így őt is, sokkal inkább elfogadja a lakosság, mint például a Közel-Keletről menekülőket. Franciaországban más a helyzet, ott a bevándorlókkal szembeni ellenérzések egy része a korábban érkezettek, az úgynevezett „első generációs” letelepedettek részéről tapasztalható. Ez értelmezése szerint abból ered, hogy féltik a korábban megszerzett pozíciójukat, státuszukat az újonnan érkezőkkel szemben.

Az első fekete bemondó

A társadalmi integráció kapcsán Joel Le Pavous elmondta, a migráns hátterű fiatalok számára az egyetemekre való bejutás, vagy a magasabb státuszú állások megszerzése egyértelműen nehezebb, mint a franciák többsége számára. Példaként a francia közmédia esetét hozta fel, ahol elsőként 2007-ben alkalmaztak színes bőrű bemondót. Ennek oka, hogy a szerkesztőségben is tartottak egy afrikai származású új kolléga közönségfogadtatásától, de a nézettségi adatok és a visszajelzések rácáfoltak a félelmekre. Ennek ellenére a folyamat nagyon nehézkesen zajlik, sem az üzleti körökben, sem a magasabb társadalmi körökben alig-alig találkozni nem a többségi társadalomhoz tartozóakkal – sok nem fehér bőrű fiatal például taxisofőrként vagy bolti eladóként kénytelen elhelyezkedni.

Látta, érezte, hogy nyerni fog a Fidesz

Az április 8-i magyarországi választási eredményekre kitérve az újságíró elmondta, számára várható volt az eredmény, a magyar vidéken látottak alapján, de a politika működéséről még Franciaországban szerzett tapasztalatai miatt sem lepte meg az újabb kétharmad. Magyar kollégái és barátai kinevették a választás napja előtt, azonban a déli határszakaszon, és az elmúlt években vidéken tett útjai alatt látta, érezte a lakosságra általánosan jellemző hangulatot. A helyiekkel folytatott beszélgetéseiből azt szűrte le, hogy a vidéken élők nem a Fidesz mellett, hanem a baloldallal szemben tették le voksukat: sok emberben még mindig elevenen élnek a 2010 előtti szocialista ciklusok negatív emlékei, és ebből eredeztethető részükről évekkel később is egy általános ellenszenv.

Joel Le Pavous hozzátette, számos beszélgetésből és riportból az volt kiolvasható számára, hogy azok beszélnek indulattal a baloldali pártokkal szemben, akik a 2002-2010 közötti szocialista-liberális kormányzás időszakának kárvallottjai voltak, bár esetükben beszélhetünk akár a rendszerváltozás óta eltelt majdnem három évtizedről is.

Közéjük tartoznak a nehéz helyzetbe került devizahitelesek, azok, akik rosszul jártak a Bokros-csomaggal, vagy akik a ‘90-es évekbeli privatizációk során vesztették el állásukat. Számos választópolgár mindezért a baloldali pártokat kárhoztatja a Fidesszel szemben. Sokan úgy érzik, hogy a kormánypárt a baloldallal szemben helyi szinten is jelen van, és érzi, artikulálja az ott élők mindennapi problémáit.

(Reggeli gyors/Klubrádió – a Joel Le Pavous-val készített interjú a műsor május 10-ei, csütörtöki adásában hangzott el, a riporter Rózsa Péter volt.)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Pikó András
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Az ügyvédi kamara elnöke tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Idők nevű napi periodika elkezdte listázni az ügyvédeket, konkrétan azokat, akik Soros bérencként, vagy egyszerű mezei ballibként folytatják bűnös üzelmeiket »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »