Politikai háború egy cuki pandás videó alatt - 2018.04.25
Hallgassa meg
Olyan dolgok befolyásolnak minket, amikre nincs igazából ráhatásunk, valamiképp elvesztíjük a vasósággal való kapcsolatot – mondta az álhírekkel kapcsolatban Rab Árpád médiakutató a Klubrádióban. A Corvinus docense arról is beszélt, minél többet használjuk a Facebookot, az annál jobban befolyásol minket, de a digitális kultúra tanulható, a segítségével pedig gyökeresen megváltoztatható az emberek élete.
Az okostelefon földrajzilag függetlenné tette a digitális kultúrát, egy másodperc alatt el tudunk indítani egy alkalmazást, írni egy chat üzenetet, minden időt ki tudunk használni, ha várunk a buszra vagy valaki belekezd egy hosszabb mondatba, már rápillantunk a telefonunkra – mondta a keddi Reggeli gyorsban Rab Árpád, a Corvinus Egyetem docense. Szerinte ez érdekes és kényelmes dolog, azonban az emberi agynak pihenésre is szüksége lenne.

A médiakutató a Klubrádió műsorában hangsúlyozta, a digitális kultúrában minden jelenség kétarcú, ezért meg kell tanulnunk a működésüket, aztán már a saját döntésünk lesz, hogy nyomkodjuk-e a telefonunkat állandóan. 

Rab Árpád arról is beszélt, a mindennapokban jellemzően az infokommunikációs eszközök kényelmi funkcióit használjuk, de a kütyüinknek ennél jóval nagyobb jelentőségük van. „Számos válság van kialakulóban, sokan vagyunk egy kis bolygóra, elfogy a víz, nem tudjuk mit fogunk majd enni, ezek az eszközök segíteni fognak a megoldásban, gyökeresen változhat meg emberek élete. Így már belefér egy kis függőség”– fogalmazott.
Amikor Afrikában a nők helyzete hatalmasat javul, mert tudnak egymással beszélgetni, akkor a világtól addig elzárt vidékeken is lehet majd oktatni, és növelhető a biztonság is. Ezt tekintve, azt kell mondanunk, hogy ezek az eszközök nagyon jó dolgok – mondta.

Korunk nagy hazugsága

Rab Árpád szerint a gyorsan terjedő digitális kultúra révén a tudás átadása is megváltozott, sokkal kevesebb idő kell hozzá, mint korábban, ezért picit veszélyesnek érezzük, mert nem látjuk a hosszú távú hatásait. A digitális bennszülöttség fogalma pedig félrevihet, sőt, korunk egyik nagy társadalmi hazugsága, mert szimplán annyit jelent, hogy az ember nem fél az új eszközök alkalmazásától, miközben nem biztos, hogy azokat értékteremtően tudja használni.

A kutató azt mondta, bár mindig is voltak álhírek, manapság sokkal könnyebb létrehozni és terjeszteni ezeket. Jóval egyszerűbb nagy zajt csapni, ráadásul rengeteg olyan esemény befolyásolja az életünket, amikről tényleg nem tudunk semmit, csak amit a hírekben olvasunk, ezek viszont manipulálhatóak, nem tudunk utána járni mindennek. „Olyan dolgok befolyásolnak minket, amire nincs igazából ráhatásunk, valamiképp elvesztjük a vasósággal való kapcsolatot” – hangsúlyozta.

Rab Árpád az információdömping, illetve az álhírek kezelése tanulható, már most is sokkal tudatosabban használjuk az internetet, mint akár pár évvel ezelőtt. Lassan megértik az emberek, hogyan befolyásolják őket, ahogy telik az idő, egyre tudatosabbak leszünk, de az e fajta fejlődéshez, plusz tudáshoz mindig kulturális sokkok kellenek. 

Más irányítja a kezünket a szavazófülkében

A digitális kultúra egyre nagyobb szerepet kap a politikában is – véli Rab Árpád. Amerikai elnökválasztási kampányában Barack Obama a Twitterrel szerzett szavazókat, kicsit később Donald Trump esetében a Facebook-targetáció bizonyított fényesen. „Nagyon tudatosan feltérképezték az amerikai választók hozzáállását, hogy kiket és hogyan lehet befolyásolni. Az emberek digitális lábnyomai, netezési szokásai alapján célzott hirdetésekkel támadták a felhasználókat, tudták, hogy a kételkedőket milyen témával kell megszólítani. Ilyen nagy tömegben és automatizáltan ezt korábban nem lehetett megcsinálni – magyarázta.

A kutató szerint a választók azonban mindennek nem voltak tudatában, csak használták az internetet, majd szavaztak, döntésükről pedig kimutatható, hogy azért is voksoltak így vagy úgy, mert manipulálták őket.

Rab Árpád szerint a reklám zűrzavaros terület, sosem volt túlzottan szabályozva. Célzott üzenetet küldeni a Facebookon teljesen szabályos, a morális kérdés mindig az, hogy a fogyasztó mennyire van tudatában a feladó szándékainak. A digitális kultúrában tűnik leginkább úgy, hogy nem vagyunk tudatában annak, hogy befolyásolnak minket – tette hozzá.

Pöcegödör a cikk végén

Az egyetemi docens megjegyezte, a netes kommentekben egy ideig nagyon hittünk, mondván, hogy azokban az emberek véleménye van. Aztán hamar megjelentek a fizetett pozitív üzenetek, majd a konkurenciát lejárató vélemények, úgyhogy egyre kevésbé hisznek már az emberek a kommentekben. Rab Árpád szerint ezzel az a baj, hogy most már mindennel kapcsolatban egyre szkeptikusabbak vagyunk, hazugságnak, trollkodásnak hisszük a véleményeket. A legtöbb cikk végén némi túlzással egy pöcegödör alakul ki, a vitakészség csökkent, sokkal könnyebb valakit letiltani vagy támadni, mint odafigyelni az érveire.

Kísérletekből derült ki, hogy sokan csak a címeket olvassák el és az alapján kommentelnek, de még egy cuki pandás videó alatt is lehet politikai háborút vívni. Úgy tűnik, hogy mi magyarok borzasztóan rosszak vagyunk vitakultúrában és szeretünk beleszólni mások dolgába – tette hozzá.

Kényelmes, de becsapós buborékok

A kutató azt is kiemelte, a Facebook-használók információs buborékban mozognak, mert a közösségi oldal „kényelem és szeretet alapú”, csak azt tudják meg, hányan szeretik a képeiket, azt nem, hogy hányan utálják. Azoknak az ismerőseiknek a posztjait látják, akik szeretik őket, olyan hirdetéseket kapnak, amelyekről a Facebook tudja, hogy érdekelheti őket.

„Ha én vegetáriánus vagyok, a Facebooknak hála az a csalóka érzetem lehet, hogy mindenki vega a földön és ez a helyes viselkedés, egyre több pozitív megerősítést kapok, egyre nehezebben fogadom el, hogy létezhet más álláspont is” – fogalmazott. 

Rab Árpád úgy véli, minél többet használjuk a digitális kultúrát, annál mélyebben leszünk befolyásolva. Ezért a kritikus gondolkodást tanítani kell, az oktatásnak már nem az a funkciója, hogy évszámokat magoltassanak be velünk, tehát nem információt, hanem rendszerszerű gondolkodást kell átadni, de ahhoz, hogy az oktatás így átalakuljon, kell még 15-20 év.

Elveszítjük a látásunkat, de félni nem kell

Rab Árpád szerint szisztematikusan lemondunk az érzékszerveinkről, digitális térbe kerültek a fényképeink, ott beszélgetünk, ott költjük el a pénzünket. Hamarosan el fogjuk veszíteni a látásunkat is a kiterjesztett valóságokkal, kivetített holografikus képekkel.

„Láttam olyan videót, amiben a gyerekek egy hatalmas bálnát látnak az osztályterem közepén, Nem kell majd nyelvet tanulni, mert a fülembe dugott fejhallgató fordít helyettem. Nem tudjuk majd, hogy mit látunk, viszont bármilyen nyelven beszélhetünk.”

Rab Árpád véleményét összegezve azonban hangsúlyozta, érdemes hinni a technológiában, az árnyoldalait pedig lehet csökkenteni. Az emberiségre vár egy csomó kihívás, például hogy sokan lakunk kis helyen, kénytelenek leszünk együttműködni, a digitális kultúrát fel tudjuk majd használni.

A szakember szerint félnünk sem kell, mert a mesterséges intelligencia nem lesz képes mindenre helyettünk, de fejlődnünk kell, hatékonyabbnak kell lenni. Most még csak nagy adatbázisaink vannak, egy fordító program ugyan intelligensnek tűnik, de nem okosabb lett, hanem az adatbázisa nőtt. „Ez az adatbázis alapú gondolkodás sose lesz veszélyes az emberekre. De az öntanuló szoftverekről sem hiszem, hogy veszélyesek lesznek, én nagyobb veszélynek látom azt, hogy le lehet kapcsolni az atomerőműveket egy mozdulattal” – mondta a kutató.

(Klubrádió)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Törtei Takács Kriszta
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Marslakó elégedetten csettintett mind a három nyelvével, amikor észrevette, hogy a Margit-szigeten milyen praktikus kis leszállópályát alakítottak ki neki a fák és bokrok kivágásával »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »