Bécsbe vágyik a CEU – nemzetközi lapszemle - 2018.03.13
Hallgassa meg
A New York Times és a Washington Post az AP hírügynökség jelentését ismertetve beszámol arról, hogy a Soros György által alapított, budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem, a CEU tárgyalásokat folytat egy bécsi campus létesítéséről.
A jelentés Michael Ignatieff rektor közlése alapján hangsúlyozza, hogy az egyetem otthona továbbra is Budapesten marad, és ezen felül kívánnák létrehozni a CEU bécsi létesítményét. A New York Times beszámolója azonban kitér arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támadást intézett a CEU ellen annak Soros Györgyhöz való kötődése miatt, és a magyar kormány továbbra is halogatja annak a megállapodásnak az aláírását, amely lehetővé tenné az intézmény budapesti működésének folytatását és amerikai diplomák kiadását.

A Reuters hírügynökség interjút készített Szijjártó Péterrel, a magyar külügyi tárca vezetőjével, aki közölte, hogy Magyarország szorosabban össze kívánja hangolni menekültpolitikáját Ausztriával és Olaszországgal, miután ebben a két országban a választások nyomán megerősödtek a migrációellenes pártok. „Ez nem Európa nyugati része ellen van, hanem a migráció ellen, érdekeink védelmében, mert számunkra a biztonság az első” – idézi a Reuters Szijjártót.

A hírügynökség megjegyzi: Orbán Viktor magyar kormányfő az EU keményvonalasainak az egyike migrációügyben, és ezt a kérdést kiemelt napirendi pontként kezeli az április nyolcadikai parlamenti választások közeledtével. Szó esik a Reuters-beszámolóban Lázár János bécsi videójáról is, amelyet Szijjártó úgymond nem talált szerencsétlen megfogalmazásúnak. A hírügynökség ehhez hozzáfűzi: az osztrák fővárost a zöldekkel együtt koalícióban kormányzó szociáldemokraták szerint Lázár kijelentései a Fidesz által a választási kampányban használt rasszista és idegengyűlölő stratégiába illeszkedtek.

Ugyancsak a Reuters jelentései között olvasható az az értesülés, miszerint Kína fontolóra veheti a kelet-európai országokkal évente tartott csúcstalálkozók gyakorlatának a visszafogását, mert nyugat-európai fővárosokban olyan aggodalom fogalmazódott meg, hogy ezek a találkozók a kontinens megosztására irányulnak. Erről három különböző európai diplomáciai forrás tájékoztatta a hírügynökséget. Eszerint bizonyos jelek arra utalnak, Kína elhalaszthatja az idén Szófiában tervezett csúcstalálkozót, és a jövőben csak kétévente tartanának ilyen összetételű rendezvényt. Az Európa keleti felét jelentő 16 ország és Kína csúcstalálkozóját először 2012-ben rendezték meg Varsóban, és azóta ebben a formátumban minden évben találkoztak az első számú vezetők, legutóbb tavaly novemberben Budapesten. „A 16+1-es formátum nem fog kihalni, de kevésbé lesz intenzív, és talán nagyobb hangsúlyt kapnak majd a kétoldalú tárgyalások” – mondta egy magas rangú európai tisztségviselő.

Az NPR – National Public Radio – nevű amerikai közszolgálati rádióállomás összeállítást közölt – mind hangzó anyagban, mind az internetes oldalán közzétett írott változatban – arról, hogy miként fog össze Magyarország és Lengyelország Brüsszellel szemben.

Az NPR felidézi, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben precedens nélküli lépést tett: megindította Varsó ellen az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárást az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaszorítása érdekében tett lengyel kormányzati lépések miatt. Ez elvben akár Varsó uniós szavazati jogának a felfüggesztéséhez is vezethetne. A lengyel miniszterelnök azonban a minap olyan terjedelmes dokumentumcsomagot adott át Brüsszelben, amely amellett érvel, hogy alaptalan minden bírálat a lengyel jogalkotással szemben. Az amerikai közrádió megállapítja, hogy mivel Varsó a maga oldalán tudhatja Budapestet, az EU tisztségviselői nem képesek érvényesíteni a büntetést, mert ahhoz az uniós tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség.

A műsorban megszólaltatták Tomás Valáseket, a Carnegie Europe elnevezésű brüsszeli elemző műhely igazgatóját, aki szerint Lengyelországnak ma nagyobb szüksége van Magyarországra, mint fordítva. „Ezt nem gondolná az ember, hiszen Lengyelország természetesen sokkal nagyobb és befolyásosabb Magyarországnál.” A lengyelek azonban – vélekedik Valásek – tanulni kívánnak Orbántól, aki meglehetősen hozzáértőnek bizonyult abban, miként erőltesse keresztül a maga ellentmondásos belpolitikai törekvéseit azon európai aggodalmak ellenére is, amelyek a magyar demokrácia fojtogatása miatt hangzanak el. Orbán jól használja fel szövetségeseit saját jobbközép politikai családjában, az Európai Parlament Európai Néppártjában, ahol fedezik őt, és megvédik attól, hogy elszigetelődjön és olyan bajkeverő helyzetében találja magát, mint amilyenbe Varsó került.

A lengyel-magyar szövetségnek azonban van egy határa – folytatódik az amerikai közrádió helyzetértékelése. Ez a határ pedig Oroszország. Orbán a Kremlhez fűződő kapcsolatok fejlesztésére törekszik, főként gazdasági megfontolásokból. Varsó viszont első számú biztonsági fenyegetésnek tekinti Moszkvát, és azt szeretné, ha Európa elvágná az oroszoktól való függést, beleértve a földgázellátást is.

Az NPR által megszólaltatott Feledy Botond, az Euroatlanti Integráció és Demokrácia Központ vezető kutatója szerint a lengyelek szövetségeseket keresnek, de Orbán személyében ehhez semmiképpen nem fognak partnerre találni.

(Klubrádió, Kárpáti János)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Fon Gabi
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Az ügyvédi kamara elnöke tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Idők nevű napi periodika elkezdte listázni az ügyvédeket, konkrétan azokat, akik Soros bérencként, vagy egyszerű mezei ballibként folytatják bűnös üzelmeiket »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »