A szüleikre haragszanak az iráni fiatalok, de ez kevés egy forradalomhoz - Szalai Máté - 2018.01.17
Az elmúlt időszak iráni eseményeiről, a Közel-Keletről nagyhatalmi játszmáiról, és aTrump elnök megkérdőjelezett atomalkuról is beszélt a Reggeli gyorsban Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelettel foglalkozó programjának koordinátora, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
A szakértő szerint az iráni iszlám forradalom, vagyis 1979 óta az iráni államnak megvan ez a nyugati világrend ellenes identitása. Ennek az egyik kifejeződés az angol nyelv elutasítása, vagyis az, hogy az iskolákban nem lehet angolt tanítani. Persze ez inkább csak jelképes intézkedés, hiszen a fiatalok nagy része fent van a valamelyik közösségi médián és olyan weboldalakat keresnek, amelyeket az európaiak is, vagyis nem ez az intézkedés fogja megállítani a nyugati kulturális inváziót. Szalai Máté ugyanakkor hozzátette: a tüntetések után a tiltásnak van egy különleges politikai felhangja, amivel a kormányzat arra a feltételezésre reagál, hogy az egész elégedetlenség csak egy nyugat által szított beavatkozás az ország életébe.

Szalai Máté szerint ráadásul Donald Trump mindent megtett azért, hogy az Amerikával szembeni vádakat könnyű legyen kimondani, annak ellenére, hogy nincs bizonyíték arra, hogy akár USA, akár Izrael, akár Szaúd-Arábia bevakozott volna.

„Ezeknek az országoknak érdeke volt, hogy provokálja a rezsimet, hogy lépjenek fel keményebben a tüntetőkkel szemben, mert így tudták volna a kialakult negatív képet, tehát az ördögi hatalmat erősíteni, amely az általános narratívájuk Iránnal szemben.” – fogalmazott a szakértő.

A Corvinus oktatója úgy vélte, ha a 2009-es eseményekkel hasonlítjuk össze a mostani eseményeket, akkor azt tapasztaljuk, hogy nagyon más volt a kontextus.

„Akkor volt egy választás, amin Mahmud Ahmadinezsád győzedelmeskedett, akit negatív szerepben tüntetett fel a nyugati sajtó, és a cikkek azt sejtették, hogy választási csalás történt. Másrészről, ha párhuzamba lehet állítani a tüntetéseket, akkor az arab tavasz eseménysorozattal egyértelmű a párhuzam, de csak az arab tavasz első részére, amikor még csak gazdasági jellegű tüntetések voltak az átláthatóságért, és a korrupció ellen, és a későbbiekben ezek fordultak át politikai tüntetésbe” – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet programvezetője.

Szalai Máté szerint ugyanakkor a mostani tüntetések hamar elhatlak, mivel nem volt egy egységes hang, spontán és szervezetlenül nyilvánult meg a tömeg, ezért nem tudtak politikai eredményt elérni. Sőt voltak olyan pletykák, amelyek szerint ezt a tüntetést a rezsim konzervatív része szervezte, hogy nyomást gyakoroljon a mérsékelt kormányra, ami tető alá hozta az iráni nukleáris megállapodást, és nagyon szívesen együttműködik az Európai Unióval gazdasági kérdésekben. Úgy tűnik, lehet alapja is ezeknek a pletykáknak – vélte a Közel-Kelet-szakértő.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy egy 80 milliós társadalomról van szó, ami egyben azt is jelenti, hogy évente nagyjából egymillió fiatal lép be a munkaerő-piacra.

„Ők nem élték meg az iráni iszlám forradalmat, nem érzik át a jelszavait, inkább csak a szüleikre haragszanak, hogy ezt a helyzetet hozták létre. De a forradalomhoz nem elegendő ez a passzív elégedetlenség. Amivel bajuk van, az a munkanélküliség, az infláció, a közösségi média következetlen cenzúrázása, az, hogy iráni kártyával nem, de egy külföldi kártyával simán lehet Facebook-ozni. Ezt álszentségként élik meg a fiatalok”

Az egyetemi oktató szerint a rezsimet az tartja fenn, hogy nincs erős, potens kihívója, másrészt, hogy ezek az csoportok bitorolják a pénzügyi és katonai források nagy részét.

„Csak a különböző katonai szervezetek a GDP 25-40%-t irányítják” - mondta, majd hozzátette: "Az megszokott, hogy a katonaság fenntartja az államot és az erőforrásokat, de ha a rezsimhez kötődő elitcsoportoknak ilyen komoly erőforrásai vannak, akkor nagyon nehéz ellene szerveződni."

Szalai Máté beszélt Irán nagyhatalmi szerepéről is: azt mondta, a szaudi-iráni szembenállás nem a vallásról szól, nem egyfajta szunnita-síta szembenállás. Inkább hatalompolitikáról van szó, a nagyhatalmi eszközökkel és érdekekkel rendelkező rezsimek közötti ellentétről, amelyek kihasználják a vallási ellentétet.

„Az egy geopolitikai szükségszerűség, hogy a Perzsa-öböl két oldalán fekvő országok harcolnak egymással. Eközben mindkét ország rájött, hogy a szunnita-síta ellentétet nagyon jól tudják használni, mindekét nagyhatalom kezében jó fegyver a vallás.” - fogalmazott.

Szénési Sándor utalt Donald Trump szavaira, aki azt mondta, nagyon vacak volt az az atomszerződés, amit Iránnal kötöttek, és azt szívesen felrúgná. Arra a kérdésre, hogy vajon valóban megteszi ezt az amerikai elnök, Szalai Máté úgy válaszolt:

„Rövid távon nem fogja megtenni, bár a tüntetéseket úgy is fel lehet fogni, mint ami megmutatta a rezsim belső gyengeségét. Ezen a Trump adminisztráció felbátorodhatna, és a nukleáris megállapodás felrúgásával nyomást helyezhetne Iránra, de ez nem ilyen egyszerű. Ez nem egy kétoldalú megállapodás, hanem egy több szereplő által, és a biztonsági tanács is megerősítésével létrejött szerződés. Vagyis ezt az USA nem tudja felrúgni, csak ki tud lépni belőle.”
  
Irán gazdasági hatalmával kapcsolatban a Külgazdasági Intézet munkatársa azt mondta, még a mindig is erősnek tekintett Szaúd-Arábiát is felülmúlja.

„A szaúdi reformprogrammal kapcsolatban a kutatók nagyon borúlátók. Ezzel szemben ott van Irán, amelynek diverzifikált gazdasága van. Igaz, vannak szankciók Iránnal szemben, ami miatt például az iráni riált csak Iránban lehet megvenni, de az iráni gazdasági potenciál sokkal nagyobb, csak korlátok közé van szorítva, míg Szaúd-Arábiában pont fordítva van.”
  
Az interjú a január 8-i Reggeli gyorsban hangzott el.

(Klubrádió, Kovács M. Veronika)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Szakonyi Péter
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Az ügyvédi kamara elnöke tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Idők nevű napi periodika elkezdte listázni az ügyvédeket, konkrétan azokat, akik Soros bérencként, vagy egyszerű mezei ballibként folytatják bűnös üzelmeiket »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »