A közmunkások a létminimum feléért dolgoznak - Pogátsa Zoltán - 2018.01.12
Pogátsa Zoltán a közmunkaprogramról: maga a rendszer nagyon problémás annak ellenére, hogy abban az illúziót dédelgetik, hogy ez a foglalkoztatási forma bevezet a munka világába.
A közgazdász felidézte az MTA vonatkozó monitor programját (melyet a szakember szerint a kormány helyett végzi el) két fő konklúzióra jutott: egyrészről a magas létszám ellenére a közmunkások nagy része már más módon foglalkoztatva volt főleg azokon a területeken, ahol a magángazdaság nem volt kellően erős; valamint a rendszerben foglalkoztatottak döntő hányada nem kerül át a közmunkából a versenyszférába.

A szociológus szerint a kormányzat csak látszólagosan használja ki a program kínálta lehetőségeket, és érdemben nem végzik el a résztvevők át- és továbbképzését, pedig erre égető szükség lenne a magyar gazdaságban, mivel 80 ezer álláshely betöltetlen a munkaerő hiánya miatt. Pogátsa Zoltán szerint a közmunkások legnagyobb hányada a létminimum mindössze feléért dolgoznak egy értelmes és tőketermelő munka lehetősége helyett, emellett egyes területen az alacsonyabb bérek útján kiszorítják az adott szakmához értő munkaerőt. Értékelése szerint bár a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi statisztikákat a közmunkaprogram javítja, azonban a látszat csalóka, mivel nem adó- és tőketermelő állásokról van szó - ehelyett a program fenntartása az adófizetőkre hárul. Mindemellett a közgazdász rendkívül visszásnak nevezte, hogy a programban résztvevők átképzése és érdemi foglalkoztatása helyett a magyar állam szerb és ukrán vendégmunkásokkal igyekszik a munkaerőhiányt enyhíteni.

Pogátsa Zoltán szerint túlzóak azok a becslések, melyek 5-600 ezerre teszik a külföldön dolgozó magyarok létszámát, szerint reálisabb a 350 ezres szám. A szakember idézte a Világbank számításait, melyek szerint a külföldön dolgozók a hazai GDP 3 százalékát utalják haza családtagjaik számára, ezen felül az uniós források összességében egy átlagos évi gazdasági teljesítmény akár 3-4 százalékát jelenthetik. Harmadik tényezőként a közgazdász az uniós forrásokhoz kapcsolódó foglalkoztatás mértékét említette: szerinte 175 ezer munkahely kapcsolódhat az uniós finanszírozású munkákhoz. Mindezeket egybevetve Pogátsa Zoltán úgy véli, hogy ezek nélkül sem érdemi GDP-növekedés nem lenne, sem a munkanélküliségi és foglalkoztatási statisztikák messze nem mutatnának olyan jól, mint ahogy azt a kormány hangoztatja.

Az egyetemi tanár több szempontból is értékelte azt a feltételezést, hogy a következő uniós ciklusban jelentősen csökkenhetnek a Kelet-Európába, így a Magyarországra érkező uniós támogatási pénzek. Szerinte három fő tényező alakíthatja a jövőbeni megállapodást: egyrészről az Egyesült Királyság kiválásával átalakul a nettó befizetők aránya, és nem látni még, hogy a maradók miként és hogyan osztják meg a terheket. Fontosnak nevezte azt a tényezőt is, hogy a tapasztalatok szerint nem csak Magyarországon, de a később csatlakozott tagállamokban számos olyan esetet tapasztalnak a nettó befizetőnek számító tagállamok, hogy az érintettek visszaélnek a támogatási rendszerrel.

Pogátsa Zoltán szerint a harmadik fő tényező a demokratikus alapértékek, valamint a jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolása körül kialakult vita: míg többek között Franciaország forszírozná ennek a szempontnak a betartását, addig Jean-Claude Juncker és más vezető politikusok elutasítják ezt a lehetőséget. A szakember megjegyezte: mindezek mellett Orbán Viktor legutóbbi németországi látogatásán is azt tapasztalhattuk, hogy egyes német politikusok és kormánytagok megerősítik a magyar kormányfő álláspontját. Ezen érv szerint bár sok uniós forrás érkezik a kelet-európai tagállamokba, de összességében a nyugati tagállamok is jól járnak, elsősorban a nagy volumenű beruházásokból veszik ki a részüket nyugati cégek. Pogátsa Zoltán szerint ez volt látható többek között a 4-es metró megépülésekor (melyben német és francia cégek is részt vettek), de szerinte hasonló háttéralkukkal indokolható, hogy Brüsszel végül rábólintott a paksi bővítésre.

A közgazdász várakozásai szerint az uniós támogatások összességében nem apadnak el, de a kormány előrehozott pénzszórása miatt a választásokat követően lesz egy várhatóan két éves periódus, amikor nem érkezik az EU-tól érdemi fejlesztési pénz. A szakember szerint részben ebből a szempontból értelmezhető Orbán Viktor minapi nyilatkozata, miszerint „amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk”. Az egyetemi tanár értékelése szerint uniós források nélkül lényegében nem lennének autonóm és nagymértékű beruházások, és a pályázati pénzek hiánya mindenképpen meg fog látszani a magyar gazdasági adatokon. Hozzátette: a jelek szerint az uniós támogatások hazai felhasználásakor nem a minőség, hanem a mennyiség számít - a kormány az elmúlt években egy centralizált pályázati rendszert alakított ki, és részben ennek tudható be, hogy az uniós tagországok között Magyarország a csúcson van az uniós források lehívásában.

A közgazdász szerint az infrastrukturális és más fejlesztések mellett számos esetben értelmetlen beruházásokra szórják el az európai adófizetők pénzét, példaként említette a nyugotszenterzsébeti ,,kilátót”, ami valójában egy buszmegálló. Összességében Pogátsa Zoltán úgy látja: makrogazdasági szinten a termelékenységnek kellene emelkednie, azonban számos érintett fejlesztések helyett a szektorális alulfinanszírozottságok miatt működési költségeiket pótolják ki.


A szociológus kifejtette: bár az elmúlt években tovább nőtt a legalacsonyabb és legmagasabb keresetűek közötti szakadék, de a minimálbér elmúlt években tapasztalt fokozatos emelkedésével annak mértéke legalább elérte a létminimum szintjét, és ez 1,2 millió embert érint. Összefoglalója szerint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta nőtt a nettó bérarány, és ennek egy része kétségtelenül a gazdagokhoz áramlik. Az egykulcsos SZJA egyértelműen a magasabb keresetűeknek kedvez, de emellett a minimálbérek emelése a szegényeket segíti (nem számítva a közmunkaprogramban részt vevőket). Az egyetemi tanár szerint szükséges és fontos lenne a minimálbérek további emelése, melynek a forrása a költségek átrendezésével maga a vállalatok profitja lehetne.

Pogátsa Zoltán a szegénységben élők helyzetével kapcsolatosan kifejtette: bár a KSH felhagyott a hazai szegénység felmérésével, a munkát a Policy Agenda elemzőcég folytatta-folytatja a nemzetközileg is elismert létminimum-számítás módszertanát felhasználva. Az adatok alapján kijelenthető: Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a létminimum alatt élők száma 2,6 millióról 3,7 millióra nőtt, és ez a romlás a Fidesz 2010 utáni kormányzása első éveiben is folytatódott - a felmérések alapján az elmúlt időszakban az arány valamelyest javult, és újra elérte a 2010-es szintet.

(Klubrádió)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Eisen-Kiss Erika
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Visszafelé számolom a napokat december végéig »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »