Sokan azért jönnek el, mert háború, üldöztetés van - Afrika-kutató - 2017.11.14
Bár kétségkívül nagy az elvándorlási hajlam az afrikai országokból, könnyen megállítható lenne, ha munkahelyeket teremtenének az ott élőknek – mondta a Reggeli Gyors hétfői vendége, Szilasi Ildikó Hermina, Magyarország Tiszteletbeli Szenegáli Külgazdasági Tanácsosa, Afrika-kutató beszélt arról is hogyan hat a nyugatosodás a kontinens országaira.
A szakember azt a kérdést vetette fel, miért vágyik el egy fiatal afrikai abból az országból, ahol felnőtt, amelynek nagyon jól ismeri a kultúráját, a gasztronómiáját, amelynek megszokta és szereti a klímáját. „Azt nem lehet pontosan tudni, hányan tervezik elhagyni a kontinenst, mert a statisztikák sok mindent mondanak, de senki nem tud pontos adatokat. De sokan azért jönnek el, mert háború, üldöztetés van, mert olyan helyzet alakult ki, hogy tényleg a saját bőrüket kell menteni. Akár Nigéria bizonyos területeiről beszélünk, akár Szomáliáról.” A szakember magyarázata szerint azért ezt a két országot emelte ki, mert ebben a két országban a mai napig vannak fegyveres gócpontok.

 „Szerencsére az ötvennégy afrikai országban csak kevés ilyen hely van” – tette hozzá. „De, az afrikai családok fejében még mindig az a kép él, hogy Európában kolbászból van a kerítés. Ami annyiban igaz, hogy ha egy munkaképes férfi át tud jönni, talál munkát és dolgozik, akkor a keresetéből az egész hátrahagyott családot képes eltartani.” A szakember szerint az Európában élő afrikaiak közül senki sem érzi magát jobban itt, mint otthon, ezért lenne fontos megállítani ezt a folyamatot.  Ennek eszközét az Afrika-kutató a munkahelyteremtésben látja. „Afrikában elképesztő mennyiségű szakképzetlen, de fiatal munkaerő van. Ők azok, akik jelenleg útnak indulnak Európába. Pedig, ha lennének képzések, munkahelyek, biztos kisebb lenne a kivándorlás. Ehhez kormányzati lépésekre lenne szükség, például a gazdasági rendszer átalakítására. Most még nagyon ritka az olyan fiatal afrikai, akinek van egy kis jövedelmező vállalkozása, amiből kényelmesen és biztonságosan megélne. Pedig az országban hatalmas lehetőségek rejlenek például turizmusban. Ha többen mernének Afrikába menni nyaralni, akkor – az ENSZ turisztikai világszervezetének jelentése szerint – minden századik afrikai ember meg tudna élni ebből az iparágból. Sőt, valószínűleg többen maradnának otthon, vagy mennének haza, ha a biztos munkalehetőség reményében, mert hiányzik nekik a kultúra, a klíma, a gasztronómia, a vallás, az öltözködés, az emberek szolidaritása, a családi-, a közösségi együttlét – vagyis azok a dolgok, amelyek mind mások Európában”
 
Szilasi Ildikó Hermina elmondta, számos olyan szenegáli emberrel találkozott Szenegálban, akik pár évet éltek Európában, ott egy kisebb vagyonra tettek szert, utána visszamentek és ott fektették be a megkeresett pénzüket. „Az a pár év jó volt arra, hogy kicsit megerősödjenek, kifizessék a család adósságait, de tartósan nem Európában, hanem Afrikában szeretnének élni.”  Arra a felvetésre, hogy 60 millió afrikai települne át Európába, a szakember azt mondta: nem állnak rendelkezésre pontos számok, de az biztos, hogy ez a migrációs hullám pár évig még tartani fog. „Bízzunk abban, hogy a migrációs probléma megoldására fordított rengeteg pénz nem arra megy el, hogy falakat építünk, hogy távol tartsuk őket, hanem jut fejlesztésre is, hogy ottani viszonylatban kényelmes életet élhessenek.” A szakember szerin ezt nem csak jótékonysági alapon lehet megteremteni, vannak cégek, amelyek már felismerték az ebben rejlő piaci lehetőségeket. Azt is elmondta, fontos lenne megértetni a kivándorlókkal azt is, hogy nem minden szép és jó Európában „Volt egy olyan kampány ami azt mutatta meg, valójában hogyan élnek az afrikai menekültek Európában. Amely leleplezte azokat az idegen BMW-kel fotózkodó szegény afrikai vendégmunkásokat, vagyis a könnyű életről szőtt hazugságokat. A valóság ugyanis az, hogy nagyon kemény életük van itt. 6-10 ember él egyetlen szobában, napközben WC-t pucolnak egy kis szállodában, napi egyszer esznek csak; de a közösségi médiában egy túl szép világról posztolnak képeket, ami arra ösztönzi a többieket, hogy elinduljanak.”

Az Afrika-kutató szerint a vállalkozáshoz szükséges üzleti kultúrát is el kellene sajátítani ezekben az országokban, illetve fontos lenne a képzés is. Elmondta, hogy a Európai Uniós tagállamok cégei már jelen vannak az olyan államokban, ahol már stabilabb a közbiztonság, és szükségük lehet képzett munkaerőre. „Most nincs szakképzés Afrikában, pedig az ott élő fiatalok könnyen képesek lennének elsajátítani az alapjait bizonyos szakmáknak, és képesek lennének az olyan munkákra, amelyek kézügyességet igényelnek. De meg kellene tanítani vállalkozni is a fiatalokat, hogy ne fordulhasson elő, hogy a kongói mangó portugál mangó juice-ként, luxuscikként kerül vissza az országba, azután, hogy az felvásárolják, és feldolgozzák. Ha ott helyben meglennének ezek az üzemek, azok munkát tudnának adni a helyieknek. Úgy tűnik ezt is egyre többen felismerik és egyre többen vásárolnak olyan technikákat, amelyeket Európában már elavultnak számítanak, ezért leselejteztek, de még használhatóak.”
 
A beszélgetésben Szénási Sándor kitért arra is, hogy a 2060-ra a medián életkor az Európában 50 év fölött lesz, de Afrikában még akkor is sok lesz a fiatal. Példaként hozta fel Nigert, ahol most 15 év a medián életkor. A szakember szerint Ez Afrika szerte általános jelenség: „Szenegálban 14 millióan élnek, a 15 éven aluliak aránya 43%. Rendkívül nagy a demográfiai robbanás, amihez az is hozzáadódik, hogy 40 50 évvel ezelőtt a természetes elhalálozás sokkal nagyobb volt. mint most. Ez életmód javulás eredménye, amivel párhuzamosan szükség lenne egyfajta felvilágosító munkára is. Van ahol ez meg is valósul, nagyon sok országban van családtervezéssel kapcsolatos felvilágosítás, de még mindig nagyon sok gyerek születik a szegényebb régiókban; egyrészt, hogy felnőve eltartsák majd öreg szülőket, másrészt, hogy be tudjanak segíteni a családnak.”

Szilasi Ildikó Hermina arról is beszámolt, hogy világviszonylatban kiemelkedően jó bizonyos afrikai országok gazdasági mutatója: azoké, amelyekben korábban polgárháború dúlt, de amikor ezek megszűntek, a gazdaság is elindult felfelé. „Ilyen Elefántcsontpart, ami mostanra gazdasági célponttá vált, fejlődik, pedig pár évtizede polgárháborúk és konfliktusok színtere volt. De nem csak itt, hanem nagyon sok helyen elindult egyfajta nyugatosodás, ami az élet szinte minden területén, jelentkezik: a jelzőlámpáktól, a személyi jövedelemadóig. De van, ami nem változik: akárhány bála használt ruha áramlik be egy országba: az emberek megmaradna a hagyományaiknál, megmarad a vallásosságuk, néha még az ősök védelmet kérő, szerencsehozó, kicsit babonaszerű hitük is megvan”.

(Klubrádió)
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Kovács Gabriella Anna
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
A világhálón ma már megszámlálhatatlanul sok és sokféle tartalom elérhető »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »