A Soros-alapítványok továbbra is támogatnak magyar civil szervezeteket - külföldi lapszemle - 2017.01.12
Hallgassa meg
A Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok a jövőben is támogatnak magyar civil szervezeteket, illetve együttműködnek velük, hiába közölte azt az Orbán-kabinet, hogy többeket azok közül ki kell takarítani az országból - írja a Reuters.

Ezt az alapítvány vezetője tudatta a hírügynökséggel. Chris Stone hangsúlyozta, hogy Magyarországon és a világon mindenütt minden eddiginél szorosabban együtt kívánnak dolgozni a nem kormányzati szervezetekkel, mert erősíteni igyekeznek a demokratikus gyakorlatot, jogokat és igazságszolgáltatást. A jelentés megemlíti, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok 3 évtizede működnek magyar földön és Soros György finanszírozta több Fidesz-politikus ösztöndíját, beleértve a rendszerváltáskor Orbán Viktort is. Az OSI jelenleg több mint 60 NGO-nak segít, ezek a független újságírást, a korrupció, valamint a diszkrimináció leküzdését szolgálják. A miniszterelnök ugyanakkor azt állítja, hogy a civil társadalmi csoportok külföldről kapnak pénzt, hogy megszervezzék a menekültek beözönlését - olvasható a Reuters-en.

Szintén a Reuters hozza, hogy Vona Gábor megerősítette, hogy pártja meg akar szabadulni szélsőjobbos, antiszemita, radikális múltjától, mert jövőre a politikai főáramlat részeként szeretne a Fidesz kihívója lenni a választásokon. A jelentés megjegyzi, hogy a Jobbik nyíltan gyalázta és gyalázza a zsidókat, melegeket és a külföldieket, félkatonai szervezetei roma településeken vonulnak fel. Emellett szorgalmazza a kapcsolatokat Oroszországgal, Iránnal és Törökországgal, az EU helyett. A pártelnök most azt fejtegette a hírügynökségnek, hogy sok mindent kell jóvátenniük, de a váltás eredményeként előbb vagy utóbb hatalomra kerülnek. Azt tervezi, hogy akárcsak egykor Orbán Viktor, ő is a meggyengült baloldaltól hódít el szavazókat, de számít a volt jobboldali hívekre is. Úgy véli, csak idő kérdése, amíg meggyőzik saját, csalódott táborukat, illetve az új támogatókat. Szerinte az új „korszerű konzervativizmushoz” vettek át a haladó és jobbos programból is. Azt hangoztatta, hogy éles különbség van a Fidesz és a Jobbik között, mert ők szükségesnek tartják a demokratikus intézményeket, a fékeket és ellensúlyokat.

A Die Welt mai számában: A nyilvánosság látja kárát, ha bárhol meggyengül a demokrácia. A kommentár szerint a sajtó válságáért nem csupán a közösségi média felelős, mármint hogy az újságok és a köztévék, valamint rádiók jól bejáratott rendszerét megrendítik az ellenőrizetlen, illetve álhírek. A médiát már más korszakokban is igyekeztek a partvonalra szorítani, engedelmességre kényszeríteni, de ez csupán azt mutatja, hogy a sajtó csak akkor tudja betölteni ellenőrző szerepét, ha rendben vannak a keretfeltételek. Ha omladozik a demokrácia, akkor az első áldozatot a nyilvánosság jelenti, mármint hogy bizonyos orgánumokat és újságírókat kilőnek. Fájdalmas látni, hogy a demokrácia már az unión belül is visszaszorul. A Népszabadságot egyszerűen bezárták, mert állítólag veszteséges volt. Csakhogy – amint arra Paul Lendvai rámutatott – már előtte bojkottálták a kormányközeli vállalkozások. Hasonlóan alakulnak a dolgok a lengyeleknél is, lásd a Gazeta Wyborcza kiéheztetését, miközben a hatalom számára kedves Gazeta Polska reklámbevételei tavaly több mint 300 %-kal nőttek. Ha elhallgattatják azt a pár kritikus hangot, a sajtó többi részével már remekül kijön a hatalom.

A Spiegel írja, hogy Kelet-Európa egyre több bosszúságot okoz az uniónak: Magyarország után Lengyelország is átcsúszik tekintélyelvű rendszerbe, és a többiek nemigen tudnak mást csinálni, mint hogy tehetetlenül figyelik a fejleményeket. Márpedig nem tesz jót egy szervezetnek, ha tagjai büntetlenül garázdálkodhatnak. A keleti tagállamok az EU nagy haszonélvezői, ennek ellenére nincsenek sok tekintettel a közösség többi részére, legyen szó a menekültek elosztásáról, vagy éppen az alapértékek betartásáról. Magyarország már átment autokráciába. Az Orbán Viktor által bevezetett változások jelentős részét csupán kétharmaddal lehetne eltörölni, és ez egy szakértő szerint hatalomátvétellel ér fel. A lengyeleknél még nem jutottak idáig a dolgok, de a Jog és Igazságosság látványosan követi a magyar forgatókönyvet. Ám ha Varsó az Alkotmánybíróság ügyében nem tesz eleget Brüsszel felszólításának, a Bizottságnak aligha lesz más választása, minthogy a szavazati jog felfüggesztését tartalmazó 7-es paragrafus alkalmazását javasolja az állam- és kormányfőknek. A konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője már most azt követeli, hogy az Európai Tanács foglalkozzon a kérdéssel. Csakhogy a testületnek is az a baja, hogy voltaképpen nincs eszköz a kezében, nem tud hatékonyan közbe avatkozni. Most látni csak, mekkora hiba volt, hogy az EU a keleti bővítés előtt nem rendelkezett szankciókról arra az esetre, ha bárki megszegi az alapnormákat. Lehet persze, hogy Lengyelországot a végén mégiscsak megbüntetik, a lehetőséget erre oly módon teremthetik meg, hogy kiegészítést fűznek az alapszerződésekhez. Az alternatíva pedig az, hogy a többiek átalakulnak egy olyan szervezetté, amely képes a szőnyeg szélére állítani a saját egoistáit.

A Spiegel írja azt is, hogy a nacionalista politika veszélyeire figyelmeztet a davosi Világgazdasági Fórum, mert úgy látja, hogy az az egész nemzetközi rendet fenyegeti. A jövő kedden kezdődő tanácskozás előtt a 3 ezer részvevő számára készült jelentésben a szervezők a populizmus megerősödése mellett az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket és a súlyos környezeti ártalmakat is nagy kockázatok közé sorolják. Egyben sürgetik az államférfiakat és a gazdaság vezetőit, hogy egymással szorosan együttműködve reagáljanak a bajokra. Merthogy az idei év döntő lesz a világ számára és gondokra csakis együttesen lehet megtalálni a megoldást. A dokumentum szerint választ kell adni az olyan kérdésekre, mint hogy miként lehet összebékíteni az erősödő nacionalizmust és a sokszínű társadalmat. A polarizálódásra leginkább Donald Trump győzelme és a brit népszavazás szolgáltatott példát. Fokozza a félelmeket a migráció, a terror és a klímaváltozás.

A Der Standard mai számában az osztrák kancellár kijelentette, hogy harcolni kell a Magyarország által meghirdetett adóverseny ellen. Christian Kern két órán át, amerikai stílusban ismertette hosszú távra szóló elképzeléseit az ország megújítására, de láthatólag számításba vette a jövőre esedékes választásokat is. A tíz évre szóló program központjában a munkahelyteremtés áll. Jelezte, hogy kérni akarja az EU-t, mert az szeretné, hogy az osztrák vállalkozók az üres állások betöltésénél előnyben részesíthessék a hazai jelentkezőket. Úgy fogalmazott, hogy a kelet-európai tagok exportálják a saját munkanélküliséget. Ő azonban azon van, hogy a külföldiek ne végezhessék el ugyanazt a feladatot olcsóbban, mint az osztrákok. Egyébiránt maximális hangsúlyt kíván fektetni az oktatás szintjének emelésére, mert az a jövő útja. A továbbiakban kitért arra, hogy mindent meg kell tenni a terrorizmus visszaszorítására, ezt a területet nem szabad átengedni a reakciós rendpártiaknak. Ami a bevándorlást illeti, rámutatott, hogy az ország befogadóképessége korlátozott. Komolyan kell venni a lakosság aggályait, de ezt az ügyet nem lehet populista recept alapján rendezni. A beilleszkedés nehézségeit sok politikus a maga céljaira használta ki, ugyanakkor azt sem szabad megengedni, hogy akik már menekültstátuszt kaptak, azok ne tartsák be a törvényeket. Azt mondta, hogy amíg nem rendeződnek az integrációs problémák, addig korlátozni kell az érkezők számát.

A Libération írja, hogy a Népszabadság poszthumusz győzelmet aratott Orbán Viktor fölött: a bíróság a lapnak adott igazat a bezárás ügyében, miközben a hatalom mind inkább fokozza a sajtóra nehezedő nyomást. Az újság volt a sajtószabadság utolsó védelmezője. Rendszeresen elítélte a kormányzati korrupciót, a tekintélyelvűséget, de brutálisan véget vetettek a megjelenésének. Szabó Máté Dániel, a TASZ programigazgatója mégis fontosnak tartja az ítéletet, mert az cáfolja a hivatalos állítást, hogy nem történt törvénysértés. Ha a tulajdonos tiszteletben tartotta volna a jogot, akkor sokkal nagyobbak lettek volna a Népszabadság túlélési esélyei. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes ezzel együtt pirruszi győzelemről beszél, hiszen a lap halott és a korábbi munkadót nem sújtották semmiféle szankcióval. Az egykori munkatársak indítanának egy független internetes portált, csak éppen nem találnak senkit, aki finanszírozná, mivel az politikailag kockázatos.

A cikk kitér arra is, hogy a Fejér megyei lapnál történt botrány után úgy vallatták az újságírókat, mint a sztálini időkben. Kínzás és gulág azonban nem volt. De az öt érintettet elbocsátották és egyikük nem tartja kizártnak, hogy valakik éppen e célból költöttek hozzá az Orbán-interjúhoz. Közben még az igazságszolgáltatás sem képes megfékezni a hatalmon lévő jobboldal étvágyát. A közmédiát már régóta a szócsövévé tette, oligarchákon keresztül megszerezte a TV2-t és a piacvezető internetes portált, ám most azon ügyködik, hogy átvegye az ellenőrzést a teljes megyei laphálózat fölött is. Orbán Viktor nem médiabirodalmat épít, hanem monopóliumot.

(Szelestey Lajos/Klubrádió)

Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Bolgár György
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Ha a jövőben lenyomsz egy kilincset, ami nem a saját házad vagy lakásod ajtaján található, jól teszed kedves hallgató, ha előtte körülnézel »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »