Zsákutcába kerülhet Orbán a népszavazással - külföldi lapok - 2016.02.26
Közös menekültstratégia híján Európa visszaesik a korábbi szövetségek állapotába - vélekedik cikkében a New York Times. A Wall Strett Journal, a Neue Zürcher Zeitung és a Die Presse a készülő népszavazásról számol be. Utóbbi azt taglalja, vajon nem jut-e zsákutcába Orbán Viktor a népszavazás ötletével. A Guardian szerkesztőségi cikke úgy ítéli meg, hogy van kiút a menekültválságból, csak éppen az unión belül abba kellene hagyni az egymás közti vitát és neki kellene látni a feladatnak.

New York Times

Közös menekültstratégia híján Európa visszaesik a korábbi szövetségek állapotába. Az alakuló megoldással az a baj, hogy az érintett vezetők nem mindig ragaszkodnak a közös játékszabályokhoz, sőt lehet, hogy a nemzetközi joghoz sem, A sokat hangoztatott szolidaritás ellenére nem az egység szándéka vezérli őket. Ausztria pl. összeállt egy sor balkáni állammal a kemény határvédelem ügyében, a lépést jó páran savanyúan úgy jellemzik, hogy visszatér a Habsburg birodalom. A visegrádi csoport, a magyarokkal és a lengyelekkel az élen alkotja az ellenállás másik tömbjét. És egyre kevésbé figyelnek oda Merkel egységfelhívására. Ivan Krasztev, egy szófiai kutató intézet vezetője azt mondja, most olyan helyzet alakul ki, amelyben mindenki még az előtt igyekszik megállítani a migránsokat, hogy azok eljutnának hozzá. A nagy kérdés, hogy melyik állam lesz a parkolóhely, ahol megreked a tömeg.

Mivel nincs hatékony együttes megoldás és a közvélemény több helyütt egyre felháborodottabb, egy politikusok szövetségeseket keresnek, lásd Ausztriát, amely korábban még a nagyvonalú német politikát támogatta. Elemzők szerint ha a héten kötött bécsi megállapodás az uniós politika részévé válik, akkor Macedónia lesz a szervezet külső határa, Görögország pedig kívül reked. Merkelnek nem lesz könnyű összefognia a tagokat, hiába hangoztatja, hogy a feladat túl nagy, így egyetlen állam sem képes egymaga megbirkózni vele. Magyarország pl. népszavazást tervez a kvótákról. A kancellár számára azonban létfontosságú, hogy megszigorítsák a határőrizetet és lenyomják a menekültek számát.

Wall Street Journal

Magyarország védelmébe vette, hogy népszavazást akar a menekültek betelepítéséről, mondván, hogy itt a nemzeti szuverenitásról van szó, bár az ellenzők szerint az alaptörvény értelmében nem lehet nemzetközi szerződésekről ilyen formában nem lehet véleményt nyilvánítani, így a referendum teljesen értelmetlen, úgysem változtat a dolgokon semmit. Szijjártó Péter ezzel szemben azt hangoztatta, hogy ez elvi kérdés, mert az ország nem kötött olyan megállapodást, amelynek alapján bárki megmondhatná, hogy kit engedhetünk be. A kormány szerint a kvótadöntés illegális. Tavaly ősszel a hatalom még egészen más véleményen volt, de most módosítani kellene az alkotmányt ahhoz, hogy keresztül tudja vinni elképzelését. Ehhez a Jobbik a héten már beadta a szükséges módosító indítványt, bár a párt tagadja, hogy egyeztette volna lépését a Fidesszel.

Reuters

A hírügynökség azt emeli ki a magyar és a szlovák külügyminiszter sajtótájékoztatójából, hogy a tervezett népszavazás csak a jövőbeni kvótákra vonatkozik, ugyanakkor Szijjártó Péter visszautasította a brüsszeli “elefántcsonttoronyból” érkező bírálatokat. Mint mondta, az áttelepítésekre vonatkozó korábbi döntés még nyitott, mivel az Európai Bíróság csak ezután határoz a magyar és a szlovák panasz ügyében. A politikus nagyon nem ért egyet azokkal az uniós értékeléssel, miszerint a harcias magyar álláspont nem segít megtalálni a válság közös megoldását. Azt bizonygatta, hogy ilyen fontos kérdésben igenis ki kell kérni az emberek véleményét, mielőtt bármilyen döntésre jutna az unió. Azt sem fogadja el, hogy jogi megfontolásokból ne lehetne lebonyolítani a referendumot. Hiszen Magyarország senkivel nem kötött olyan egyezséget, amely azt szabályozná, hogy kit engedhet be és kit nem.

Financial Times

Sok uniós vezető nem hisz abban, hogy a visegrádi csoport követné a példát, ha a júniusi brit népszavazás a kiválás mellett döntene. A négy ország ugyanis változatlanul rengeteg fejlesztési támogatást kap Brüsszelből, és hogy az európai klub tagjai lehetnek, az továbbra is erősen ösztönző tényező, hiszen olyan államokról van szó, amelyek csak nem olyan régen szabadultak ki a szovjet imperializmus uralma alól. Ezzel együtt EU-politikusok szerint a brit kilépés esetén a skandinávok mellett a magyar, a lengyel, a szlovák és a cseh kormányra nehezedne a legnagyobb nyomás, mivel a közhangulat errefelé fölöttébb unióellenes. Bajnai Gordon azonban nem gondolja, hogy komolyan felvetődne a V4-ek számára a tagság felmondása. A közösségi támogatásokat ugyanis a térségben a politikai rendszer stabilizálására használják. Ha elúsznának ezek az alapok, az katasztrófa lenne minden hatalom számára, amely tartósan be akar rendezkedni, lásd pl. Magyarországot.

Guardian

A lap szerkesztőségi cikke úgy ítéli meg, hogy van kiút a menekültválságból, csak éppen az unión belül abba kellene hagyni az egymás közti vitát és neki kellene látni a feladatnak. Mert az áradatot nem tartóztatja fel az sem, ha szögesdrót kerítéseket emelnek, vagy ha elveszik az érkezők pénzét. A legnagyobb hajtóerő a szír háború, és nem valószínű annak hatása egyhamar enyhülne. Ebben a helyzetben nagyon is szükséges lenne az egység, csak éppen a jelek szerint minden erre irányuló lépés a másik oldalt erősíti. A megosztottság fokozódik, nemhogy csökkene. Úgy tűnik, a 10-oldalú bécsi találkozó célja az volt, amennyire csak lehetséges, nehezítsék meg, hogy a menekültek továbbjussanak Görögországból. A magyar népszavazás felerősíti Európa felbomlását. A paradox viszont az, hogy már régóta megvannak a tervek a megoldásra, ideértve a külső határok védelmének megerősítését, a kvótákat, az elutasított menedékkérők visszatelepítését. Csak éppen nem hajtjk végre ezeket. A kölcsönös vádaskodások kelthetik azt a benyomást, hogy itt a nemzeti érdekekért állnak ki, de pont az ellenkezője az igaz. Az EU gazdag, képes lenne befogadni pár százezer kétségbeesett embert. De ez csak közös erővel és józal együttműködéssel lehetséges, nem pedig rémes egyéni lépésekkel, amelyek csak tovább súlyosbítják a bajokat.

Neue Zürcher Zeitung

Az újság kétesnek minősíti a menekültkvótákról tartandó népszavazást, úgy véli, hogy amögött populista számítások húzódnak meg, de beválhat az elképzelés. A tudósítás nem kétli, hogy a Nemzeti Választási Bizottság helyt ad a kezdeményezésnek, hiszen a testület kizárólag a Fidesz képviselőiből áll. Emellett a lakosság többsége a kérdésben a miniszterelnök mögött van, a kemény intézkedések, beleértve a határkerítést, egyértelműen élvezik a közvélemény támogatását. Ezért valószínű, hogy a nép igazolja Orbán politikáját, amit Brüsszelben nehezen hagyhatnak majd figyelmen kívül, még akkor is, ha más országok is követhetik a példát. Szakértők azonban kétségbe vonják az elképzelés jogszerűségét, de tavaly ősszel ezt még a Fidesz is hasonlóképpen látta, amikor a Jobbik akart egy hasonló referendumot.

Die Welt

Óvatosan derűlátó a német konzervatív újság a menekültválság rendezése ügyében. Fontosnak nevezi, hogy a visegrádi államok múlt heti csúcsértekezletének közleménye megállapítja: itt együttesen kell keresni a kiutat. Sőt most már hallani Orbán Viktortól is olyasmit, hogy ha sikerül lenyomni az érkező migránsok számát, akkor lehet szó a kvótáról. Ám ha feltorlódik a tömeg a Balkánon, akkor az egész térség veszedelmes mértékben destabilizálódik, tehát Németország nem csukhatja be a kapukat. Mindent egybevéve a mozaikkockák még nem álltak össze, de úgy tűnik, hogy egyes államok, amelyek idáig nem kértek a közös megoldásból, már fontolgatják, hogy csatlakoznak a hajlandók koalíciójához. Mert fokozatosan bebizonyosodik, hogy mekkora a tét. Putyin brutális krími kalandja mutatja, hogy a jog biztos birodalma sokba kerül, de egyáltalán nem magától értetődő. Tenni kell érte.

Die Presse

Az újság vendégkommentárja azt taglalja, vajon nem jut-e zsákutcába Orbán Viktor a népszavazás ötletével. A szerző, egy Bécsben élő, fiatal, szabadúszó magyar újságíró emlékeztet arra, hogy a kormányfő egy nappal a bőrfejűek tragikus fellépése után terjesztette elő a maga javaslatát. A lépés cinikus, de a referendum aligha lesz sétagalopp, szemben a hatalom várakozásaival. Mindenesetre a bejelentés jelzés akar lenni több irányban is. Egyrészt sulykolni igyekszi az érzést, hogy a polgárok beleszólhatnak a fontos dolgokba, arról nem beszélve, hogy a kigyúrt szkinhedek felbukkanása a politikában kellemetlenné vált a Fidesz számára. De az üzenet szól Brüsszelnek is, miután a rezsim számára egy éve lételemnek számít a szembenállás az EU-val a menekültek ügyében. A népszavazással Orbán mélyíteni igyekszik a szakadékot az együttműködést támogató és elutasító tábor között. Egyben saját pozícióit akarja erősíteni, és azt reméli, hogy más államok is a nyomdokaiba lépnek.
Csakhogy visszafelé is elsülhet a dolog, mert bár a nagy többség elutasítja a menekülteket, ám sokan elégedetlenek a kabinettel. A tanárok és diákok hetek óta tiltakoznak, és még messze nem látni a hullám végét. Ha az ellenzék képes meggyőzni az embereket, hogy itt az alkalom a kormánnyal szembeni elutasítás kinyilvánítására, akkor az adott esetben megingathatja Orbán Viktor uralmát. A referendum esetében éppen ez lehet a tét.

Der Standard

1. Az újság vendégkommentárja úgy ítéli meg, hogy hosszú idő óta először a közönyösség helyébe a tiltakozás lép, ráadásul a mozgalom a népből indul ki. A szerző, Mesés Péter, a stuttgarti kulturális intézet volt munkatársa hozzáteszi, hogy ha erősödik az ellenállás, az igen veszélyes lehet a Fidesz számára. Sokáig úgy látszott, hogy mindent elural az apátia. amit csak súlyosbított a kormány hazugságpropagandája. Orbán 1,5 millió hívére számíthat, ők minden körülmények között kitartanak mellette. De a gond, hogy hol van a többi 6,5 millió? Csak a Fidesz maradt, amely az egész országot a saját tulajdonának tekinti, mintha egy részvénytársaság lenne. Mindent a saját uralma alá hajtott, ideértve a közmédiát is.

De a miskolci tanárok nyílt levele egy csapásra megváltoztatta a képet. És a Kossuth téri tüntetésen olyasvalamit lehetett érezni, amit már régen nem: azaz nem csupán elszántságot, hanem szolidaritást, ami hatalmas erő. És a pedagógusok képesek elmagyarázni, hogy itt nem az ő bérükről, hanem az egész oktatás jövőjéről van szó. Az erő nem a gyenge és részben hiteltelen ellenzékből fakad, hanem magából a népből, ami teljesen új helyzetet teremt – Orbán számára is. Ő ugyanis nem politikus, hanem futballista, aki tárgyalni nem képes, hanem csakis nyerni. Az ő szemében a kompromisszum a gyengeség jele, csak előre tud haladni, még ha ott falba ütközik is. Ám most azzal találja szemben magát, hogy a lakosság nagy része ellene van , hiába mondja, hogy ezeket az embereket Soros, vagy Brüsszel tüzeli. Csak nevetségessé teszi magát, ha kitart e tézise mellett – ha megmarad a szolidaritás. És aki nevetséges, az gyenge is. És aki gyenge, az veszíthet is. Lehet, hogy forró időszak következik Magyarországon.

2. Többen cenzúrát emlegetnek, mert a magyar és a lengyel püspökkari konferencia követelésére eltávolítottak több bíráló cikket az uniós püspöki bizottság internetes magazinjának oldalairól. Az EuropeInfos havonta jelenik meg digitális változatban és legutóbb egy új sorozat első részeként a magyar és a lengyel helyzetet elemezte. Az előbbi szerzője egy osztrák vallásfilozófus és teológus volt, aki az Orbán-kormány új jobboldali ideológiáját kritizálta. Úgy vélte, hogy a magyar felfogás belülről fenyegeti a jogállamiságot és az emberi jogok iránt elkötelezett demokráciát. Megkérdőjelezte továbbá, hogy milyen alapon szerepel az alaptörvény bevezetőjében a keresztény nemzet mítosza. Szerinte a hatalom csak arra használja a preambulumot, hogy felléphessen a más nemzetfelfogást valló ellenzékkel szemben. Mint rámutatott, a völkisch indíttatású bezárkózás tökéletesen illeszkedik a muzulmán menekültekkel esetében tapasztalt megvetéshez és megalázáshoz. Utalt arra is, hogy a magyar egyházak támogatják ezt a keresztény, posztfasiszta irányzatot.

Csakhogy a magyar katolikus egyház tiltakozására le kellett venni a hálóról az írást, amit a bécsi Katolikus-teológiai kar dékánja cenzúrának minősít. Most az érintett oldalon az áll, hogy a tartalmat a magyar főpapság közbenjárására eltávolították. Az EuropeInfos főszerkesztője szerint a magyarok nem indokolták meg, hogy mi a bajuk konkrétan. Pedig nyugodtan megmondhatták volna, ha bármi hiba, tévedés van a cikkben. A katolikus-teológiai kar már említett dékánasszonya külön kiemeli az elemzésből, hogy egy demokratikus jogállam nem épülhet etnikai elvekre, hanem csakis az emberi jogok egyetemességére. Ha katolikus püspökök Európában valóban támogatják az új jobboldal völkisch ideológiáját, akkor ily módon elárulják az anyaszentegyház egyetemes jellegét. Ezt azonban nem szabad elfogadni. A magazin társkiadója, a Jezsuiták Európai Szociális Központja úgy értékeli, hogy a párbeszédet fojtják el, akik levettették az írást.

Le Monde

Az osztrák külügyminiszter nem gondolja, hogy országa cserben hagyta Németországot és szédítő sebességgel Orbán Viktor mellé állt a menekült-ügyben. Kurz arra hivatkozik, hogy évente 37 500 embert befogadnak, vagyis még mindig az egyik legnyitottabb országnak számítanak a földrészen. Ám az újság szerint mivel a Frontex az idén egymilliós áradattal számol, Bécs a B-tervet választotta, azaz a popolista magyar kormányfő elképzelését támogatja. Az unión belül az osztrák belügyminiszter-asszony lett a kérdésben a Bizottsággal szemben álló mozgalom feje, ebben nagy segítségére volt a visegrádi csoport, élén Orbán Viktorral.

(Klubrádió/Szelestey Lajos)

Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Rózsa Péter
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Az egykor fekete öves dzsúdós Patrick Hickey-t a minap letartóztatták Rióban, mert az illendőnél nagyobb mennyiségű, kétes eredetű jeggyel üzletelt »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »