Európa védtelen és gyenge – nemzetközi lapszemle - 2016.02.16
Kudarcot vallott az unió politikája a menekültválság ügyében. A V4-ek szerint Görögország nem képes megvédeni Európát, ezért kiszorítanák a schengeni övezetből, de ez veszélyezteti az uniós szolidaritást. A menekültek elosztása istenkáromlással ér fel számukra. Alapvetően Merkelt tartják felelősnek a menekültáradatért. Orbán Viktor menekültpolitikáját egyre több szélsőjobbos támogatja.

New York Times/Reuters


A tudósítás azt emeli ki Orbán Viktor parlamenti beszédéből, hogy kudarcot vallott az unió politikája a menekültválság ügyében, és hogy Magyarország nem fogadja el a kötelező kvótát. A politikus azzal érvelt, hogy Brüsszel be akarja engedni az illegális migránsokat az EU területére, és azután szétosztaná őket a tagállamok között, márpedig Magyarország nem fog belemenni ebbe a tervbe. A jelentés azt is idézi a miniszterelnöktől, hogy Európa védtelen és gyenge.

 

Washington Post/AP


Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a legközelebbi áthatolhatatlan szögesdrótkerítést Macedóniában és Bulgáriában, a görög határ mentén kell felállítani. Mert szerinte Görögország nem képes megvédeni Európát dél felől a menekültektől. A terv azért különösen ellentmondásos, mert gyakorlatilag kirekesztené Athént a schengeni övezetből. A V4-ek nemrégiben jutottak közös nevezőre a migránsok befogadása ügyében. Az elszántság felbátorította a csoportot, miután Európa kaotikus módon reagál eddigi legnagyobb válságára. A négyek egyúttal veszélyeztetik Merkel tervét, amely szintén lelassítaná a beáramlást, de az újonnan érkezőket elosztaná a tagállamok között.
Az Európai Bizottság szóvivője a prágai csúcs előtt közvetlenül úgy nyilatkozott, hogy nem a határok lezárása jelenti a megoldást. A kiutat nem Görögország ellen, hanem vele együtt kell megtalálni. A migránsellenes üzenetek ugyanakkor olyan országok részéről hangzanak el, amelyek igen nagy hasznot húznak az uniós támogatásokból, valamint a határok nélküli földrészből. Sok nyugati vezető idegenellenességnek és képmutatásnak minősíti a menekültek elutasítását, mivel a térségből évtizedeken át igen sokan, magyarok, lengyelek és mások menedékre találtak nyugaton, illetve kezdtek ott új életet. Úgy tűnik, hogy ezek az államok eljátsszák jó hírük jelentős részét. Orbán mégis úgy gondolja, hogy ellensúlyként kell fellépnie a nyugati vezetőkkel szemben. Egy lengyel elemző nem gondolja, hogy a visegrádi országok tönkre tudnák tenni az európai egységet, ám a magyar kormányfő vízióját egyre többen támogatják szélsőjobbos körökben, de a hagyományos pártok soraiban is. Kezdik átvenni a nyelvét. Bár nem annyira keményen beszélnek, mint ő, de nagyon hasonlóan.

 

Wall Street Journal


Több európai kis állam összefog, hogy új akadályokat állítson a menekültek útjába a Balkánon. Az osztrákok ma jelentik be, hogy milyen határvédelmi rendszert alakít ki, a visegrádiak pedig Macedóniát és Bulgáriát szánják a migránsok elleni bástyának. Javaslatuk Merkel stratégiájának elutasítását jelenti, ideértve a kvótát és azt, hogy a földrész biztonságát a külső határokon kell szavatolni, nem pedig belső kerítésekkel. Más, érintett országok azt mondják a menekültek fő útvonala mentén, hogy remélik, beválik a kancellár terve és lesz összeurópai megoldás, ám meg kell erősíteni a védelmet a macedón-görög határon arra az esetre, ha semmi más nem működik. A német vezető támogatói szerint ugyanakkor az elképzelésnek már látszanak az első eredményei. Az osztrák védelmi miniszter ellenben kétli, hogy eredményes lesz Merkel politikája.

 

Finanacial Times


1. A közép-európai államok csak a jövő hónapban állnak elő azzal a követelésükkel, hogy zárják le a határt Görögország és az EU többi része között. Ily módon Ankara, Athén és Berlin időt kap, hogy beváltsa ígéretét és megállítsa a menekültek beözönlését a Közel-Kelet felől. A haladék győzelem Németország számára. Ugyanakkor a visegrádi csoport nem takarékoskodott a bírálattal Merkel nyitott ajtó-politikája ügyében. Ezek az országok, valamint a menekülő útvonal mentén fekvő más államok próbálnak védekezni arra az esetre, ha Németország és Ausztria hirtelen becsukná a kapukat. Ez esetben ugyanis legalább 100 ezren rekednének útközben. Magyar részről úgy nyilatkoztak a lapnak, hogy nem akarják elzárni Görögországot a földrész többi részétől, ám szükség van egy B-tervre a macedón-görög határon.

2. A lap is úgy tudja, hogy erősen veszélybe került Cameron terve a brit uniós tagság feltételeinek újratárgyalására, mivel a visegrádi államok váratlanul kemény ellenállást tanúsítanak a szigetországban dolgozó kelet-európai vendégmunkások családi pótléka ügyében. A kormányfő ma Brüsszelben arról igyekszik meggyőzni EP képviselőket, valamint Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, hogy adjanak biztosítékokat, mármint hogy teljes egészében végrehajtják a London által előterjesztett csomagot. A V4-ek viszont nem szeretnék, ha bárki hozzányúlna a meglévő kedvezményekhez. A gyerekpótlék nagyjából 34 ezer olyan esetet érint, amikor a vendégmunkások családja az anyaországban maradt. A visegrádiak azt sem szeretnék, ha más államok, pl. Dánia és Ausztria meglovagolnák az angol kívánságokat és ők is visszavennének a szociális juttatásokból.

 

Deutsche Welle

A visegrádi csoport 25 éve alakult, hogy támogassa az európai integrációt, a jelek szerint ma viszont azon van, hogy elősegítse a földrész megosztottságát. A menekültek elosztása istenkáromlással ér fel számukra. Alapvetően Merkelt tartják felelősnek a menekültáradatért. A gondot saját maguk akarják megoldani. Ennek érdekében el akarják rekeszteni a balkáni útvonalat. Orbán Viktor azt mondja, nincs más választásuk. Úgy gondolja, a V4-ek a magasabb európai érdekeket, mármint a közös biztonságot szolgálják, amikor segítenek lezárni a balkáni államoknak azok határait. A négyek ügyében ősszel még az is szóba került, hogy csökkentsék számukra az uniós támogatásokat, amiért visszautasították a menekültek befogadását. Napjainkban viszont egyre több a hívük. A német külügyminiszter ezzel szemben úgy látja, hogy igen veszélyes lezárni a határokat. Nem sok idő maradt az európai megoldásra, az uniós vezetők csütörtöktől tesznek rá egy újabb kísérletet.

 

Frankfurter Allgemeine Zeitung


A luxemburgi külügyminiszter óvja a visegrádi államokat attól, hogy elforduljanak Európától. Asselborn szerint a négyeknek nem szabad létrehozniuk a szakadárok szövetségét. Emlékeztetett arra, hogy a magyarok és a többiek nagyon sok szolidaritást kaptak a múltban, és ha bezárkóznak a menekültválságban, akkor nagyon gyorsan kialakulhat a vita, hogy viszonozniuk kellene ezt a szolidaritást. Márpedig ez végzetes lehet, tette hozzá a luxemburgi diplomácia vezetője. Úgy fogalmazott: nem szabad játszani azzal, ami összetartja Európát. A lap megjegyzi, hogy már jó ideje felvetődött, hogy az uniós támogatás megvonásával kellene megfenyegetni a V4-eket, ha továbbra is vonakodnak támogatni a német vonalat a menekültek kapcsán. Berlin a legnagyobb befizető, a lengyelek és a magyarok ugyanakkor a legnagyobb haszonélvező közé tartoznak.

 

Die Welt


A német kancellár az ellen foglalt állást, hogy lezárják a határt Macedónia és Görögország között. Azt hangsúlyozta, hogy a menekültáradatban a schengeni külső határ Törökország és Görögország között húzódik. Merkel szerint nem lenne európai eljárás, ha kerítést építenének Macedóniában, amely nem is uniós tag, és közben nem törődnének azzal, hogy a fejlemény milyen súlyos következményekkel járna görög földön. Meg nem is hozna megoldást. A politikus ugyanakkor elutasította a mini-Schengen gondolatát, mert az súlyos visszalépést jelentene az EU számára. Közben az Európai Néppárt frakcióvezetője azt sürgette, hogy jussanak egyetértésre a V4-ekkel. Weber úgy gondolja, hogy komolyan kell venni a partnerek gondjait, nekik pedig meg kell találniuk a helyüket az unióban. De ehhez arra van szükség, hogy a négyek kormányai kivegyék részüket a migrációs válság megoldásából, ehhez akár a szolidaritás új formái is elképzelhetőek.

 

Süddeutsche Zeitung


1. Az újság azt tartja a prágai V4-es csúcs legfontosabb fejleményének, hogy a részvevők az eddiginél jobban le akarják zárni a balkáni utat a menekültek előtt, ám ezzel viszályt kockáztatnak Berlinnel. A házigazda cseh miniszterelnök arra szólított fel, hogy az unió is segítsen a balkáni államoknak. Orbán Viktor 2. védelmi vonalat követelt. Azzal érvelt, hogy a istenhozott politikája kudarcot vallott, ráadásul terrorizmust és félelmet eredményezett.

2. A lap szerint 25 éve Európába igyekeztek a visegrádi államok, napjainkban viszont vezetőik abban látják legfőbb feladatukat, hogy országukat megvédjék a túl sok Európától, már ami az errefelé özönlő menekülteket illeti. Orbán azzal büszkélkedett, hogy a magyarok szállítják a szögesdrótot a 2 macedón kerítéshez. Ám minden akadály és ellenőrzés ellenére nem csillapodik az áradat. Az UNHCR azt jelentette, hogy csak az idén több mint 80 ezer ember érkezett Macedóniába. Nem hivatalosan valószínűleg még többen. Közben a visegrádiak a brüsszeli külügyminiszteri találkozón igyekeztek mindenkit megnyugtatni. A szlovák diplomácia vezetője arról beszélt, hogy soha nem akarták elszigetelni Görögországot.

 

Die Presse


1. Görögországot de facto kiszorítanák a schengeni rendszerből. A lépést egyfajta vészféknek szánják, hogy figyelmeztessék a menekülteket: ne jöjjenek. Ám azokra már eddig sem hatott sem a pengésdrót kerítés, sem javaik elkobzása, sem más. Az európai államok már idáig is eléggé ronda képet festettek magukról, mégsem várható, hogy egyhamar csillapodik a hullám. Görögország azonban ezentúl visszakapna mindenkit, akit észak felé nem engednek tovább. Következményként katasztrofális állapotok alakulnának ki. Athén sokáig hiába kért segítséget, a kvótát pedig éppen azok az államok hiúsították meg, amelyek most kiraknák a görögöket a schengeni övezetből. Ezért különösen szégyenteljes, ami itt történik. De a legsúlyosabb következmények az unió összefogását érintik. Ha valóban kizárják Görögországot Schengenből, akkor vége az uniós szolidaritásnak. Magyarország és Szlovákia átmenetileg örülhet, mert kevesebb muzulmán bevándorló megy hozzájuk, mint idáig. Ám eljön a nap, amikor ők maguk is segítségre szorulnak. Csakhogy nem kapják meg. Egyetlen tagállam sem bízhat a másikban. És akkor megint felvetődik, hogy meg kellene válni a leggyengébb láncszemtől, mint most a görögöktől.

2. Az újság úgy értékeli, hogy Szlovákiában nemigen támogatják az unió menekültpolitikáját, az ország elnöke most mégis ezt tette. Kiska ugyanis azt közölte, hogy a visegrádi államok sokat profitáltak az EU-ból, így most rá kellene jönniük, hogy őket is felelősség terheli a közösség sorsáért. A kvóták ellen indított szlovák és magyar perre utalva rámutatott: az jó, ha valaki erős hangon beszél, de még jobb, ha erős szövetségese van. Ehhez azonban kölcsönös bizalom és szolidaritás szükséges, épp ezért hasznos, ha nem tévesztjük össze a pragmatizmust a politikai rövidlátással. Ha Európa újra megosztott lenne, annak mindenki csak a kárát látná – tette hozzá a szlovák államfő.

 

Der Standard


Ausztriában jelenleg 71 ezer magyar dolgozik, és ezzel ők alkotják a legnagyobb csoportot a vendégmunkásokon belül, akiknek az összlétszáma 233 ezer. Az idegenek többnyire a vendéglátásban, építőiparban, valamint az egészségügyben találtak maguknak állást. Számuk 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett. A gazdasági nehézségek azonban őket is érintik, a kelet-európaiak közül jelenleg 30 ezren állástalanok, főként a legképzetlenebbek. Ugyanakkor külön kategóriát alkot az a 90 ezer ember, akit cége konkrét munkára küldött Ausztriába a földrész keleti feléből. Ám a munkáltatók gyakran trükköznek ezekkel a dolgozókkal, ezért az osztrák kormány most meg akarja szigorítani alkalmazásuk feltételeit.

 

Le Monde


Nem gyengül a tanárok dühe Orbánnal szemben – írja a vezető francia lap a szombati tüntetésről. A kérdés az, hogy képesek-e meghátrálásra kényszeríteni a miniszterelnököt, ahogyan az az internetadó esetében történt. Ez volt az egyik legfontosabb megmozdulás, amióta a Fidesz hatalomra került. A részvevők elítélték, hogy a hatalom ellenőrzése alá vonta az oktatást. Azt gyanítják, hogy a kormány apránként egyházi kézbe akarja adni az állami iskolákat. Orbán lépéseket tett a felháborodás enyhítésére, de a válság mélyreható és a jelek szerint a politikus nem látta előre. A tudósító megszólaltat olyan Fidesz-híveket, akik szintén lázadoznak. Egyikük azt mondja, hogy a párt kétszer is kétharmaddal győzött, az fokozta az arroganciáját. De már a saját táborában is bírálják. Az egykori fiatal demokraták ugyan biztosan vezetnek a közvélemény kutatásokban, de utolérte őket bizonyos társadalmi válság.

 

(Klubrádió/Szelestey Lajos)

Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Szunyogh Szabolcs
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
A B »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »