Szándékosan gyenge - a vád... - 2012.02.23
avagy húszmillió forint többet ér a hatóságnak, mint többszázezerhallgató? Minden bizonnyal több millió embert érdekelhet Magyarországon, hogy mi lehet az igazság abból, amit a Médiatanács illetékesei, a vezetője és a szóvivője mondanak a nyilvánosságnak a Klubrádióról és a frekvenciapályázatról. A vádak nagyon durvák, és a Klubrádió számára teljesen érthetetlenek, mert nem találjuk a kapcsolatot a kijelentések és a tények között.

border=0
border=0 border=0
Azt a megoldást választottuk ezért, hogy a Médiatanács elnökének a HírTV-ben, január közepén sugárzott nyilatkozatát csaknem szó szerint idézve, az indokolt helyeken odafűzzük az állításokhoz a Klubrádió érveit, illetve, ahol azt tapasztaltuk, hogy hamis az állítás, mellékeljük a cáfolatot.

Ez most kicsit hosszú cikk lesz, de legalább egyenként lesznek szembesítve a megtévesztő kijelentések és a válaszok, hogy a torzítások minden eleméről eldönthesse az olvasó, melyiket hiszi el, és melyiket nem. Ugyanazokból a képrészletekből két puzzle rakható ki, döntsék el Önök, melyik az igazi, melyik a hamisítás. A HírTv Péntek 8 című műsorának riporterei a leglényegesebb kérdéseket feltették, a helyzet megértéséhez akár azon az úton is közelebb kerülhetünk, amit ők választottak.

Csermely Péter az első kérdésében utalt a hatóság korábbi nyilatkozatára: „Önök azt mondták, hogy a Klubrádió provokatív céllal adott be szándékosan gyenge pályázatot”.

Szalai Annamária a válaszban megismételte a szajkózott állítást: kénytelenek voltunk ezt a következtetést levonni a tényekből. Ugyanis a nyomásgyakorlás régóta megfigyelhető, nagyon tudatosan folytatták mindenféle befolyásos emberek, diplomáciai testületek, szervezetek, magánszemélyek részéről.

Jegyezzük meg: a nyomásgyakorlás ebben az összefüggésben azt jelentené, hogy szervezetek és tekintélyes közéleti szereplők, diplomáciai testületek annak érdekében léptek fel, hogy lehetőleg minél gyengébb pályázatot írjon a Klubrádió. Valójában azonban nem ez történt, hanem arra hívták fel a figyelmet a Klubrádióért aggódó megszólalók, hogy a megjelent pályázat eleve halálra ítélt egy műfajt, a talk & news rádiózási formát, a beszélgetős rádiót. A Hatóság ugyanis zenei rádiós pályázatot írt ki minden budapesti frekvenciára. Arra a frekvenciára is, amin a hallgatók egy évtizede máshoz szoktak hozzá. A Klubrádió kiszolgált egy létező társadalmi igényt. A bejáratott, közösségi létformát hagyta figyelmen kívül a pályázat kiírásakor a Médiatanács.

Szalai Annamária a műsorban így folytatta … A pályázati eljárás végig törvényes, világos, átlátható volt. Minden szempontról mindenki értesült, közmeghallgatás volt, a közmeghallgatáson elhangzottak egy részét be is építette a Médiatanács a pályázatba.

Ezzel szemben, és nagyon szűkszavúan: A Médiatanács egyetlen érdemi kérdésben sem vette figyelembe a közmeghallgatáson elhangzottakat. A 22 javaslat közül egyet fogadott el teljesen, hogy postán is be lehessen adni a pályázatot. Nem perdöntő mértékben pedig mérsékelte a maximum ponthoz képest azok büntetését, akik kevesebb zenét adnak. (5 helyett 3 büntető pont lett a módosított változat.)

Szalai Annamária kitért a pontrendszer nyilvánosságára, érdemnek tüntetve fel, hogy a pályázók tudhatták, miért mennyi pontot kaphatnak: Lehetett tudni azt, hogy melyik vállalásra milyen pontszámot ad a Médiatanács, amin nem is változtathatott a testület, tehát, aki pályázott, az pontosan tudta, hogy a meghatározott számú helyi, közéleti műsorszámra mekkora vállalást tesz, azért maximum mennyi pontot kap.

Arra utal a szöveg, mintha a Klubrádió ezeket a szempontokat nem vette volna komolyan. Arra a kérdésre válaszolva mondja ezt az elnök, hogy szándékosan adott be gyenge pályázatot a Klubrádió. Több részletre kitérően cáfoljuk azt, amit a hatóság elnöke sejtet. Nem mellesleg a Klubrádió a kiírást nagyon komolyan vette. Csakhogy már az sem igaz, hogy minden nyilvános volt. Ezzel szemben a tény az, hogy a pályázati folyamat a perdöntő kérdésekben nem volt nyilvános. Például, amikor a jelentkezők beadták a pályázatukat, akkor az úgynevezett tenderbontás során senki sem tudhatta meg, hogy a riválisok mit ajánlottak ugyanazért a frekvenciáért a legfontosabb vállalásaikban. A tendernyitás értelme éppen az, hogy a versenyzőket megnyugtassa a folyamat tisztaságáról. A tenderbeadás pillanatában teljesen tisztán láthassa mindegyik fél, kinek, mit tartalmaz a pályázata. Ezzel szemben a pályázatok máig sem nyilvánosak. Az eredményhirdetés után sem kényszeríti a Médiatanács a versenytársakat a pályázatuk nyilvánosságra hozatalára, vagyis senkinek semmilyen bizonyítéka nem lehet azzal kapcsolatban, hogy a pályázati folyamat során csorbult-e a versenysemlegesség.

Súlyosan sérül a nyilvánosság azzal is, hogy a pályázatok máig nem elérhetőek. Az eredményhirdetés után sem kötelezi a Médiatanács a győzteseket a pályázatuk nyilvánosságra hozatalára. Ismeretlen személyek ismeretlen programmal bizonyultak jobbnak, mint az igazoltan több százezer hallgatónak fontos műsorszolgáltatás.

Szalai Annamária a műsorban így folytatta: Miután azt láttuk, hogy az objektív vállalások alapján tudatosan, feltehetőleg tudatosan, mert nem véletlenül írja meg valaki a pályázatát, hiszen az nagyon nagy munka, tehát tudatosan olyan pályázatot ad le, amelyben nem hagy mozgásteret a Médiatanácsnak, akkor mit vonhatunk le ebből következtetésképpen?

Ebben a pár mondatban is tömérdek momentum cáfolható: mindenekelőtt a Klubrádió „nagyon gyenge” pályázata egyetlen ponttal kapott kevesebbet, mint a győztes. A szoros versenyben 66 pontot kapott a győztes és 65 pontot ért el a Klubrádió. Vagyis a győztesen kívül a pályázók mindegyike provokatív céllal írt gyenge pályázatot. Ők ugyanis 60, 58 és 55 pontot kaptak.

Folyamatosan arról győzködik az illetékesek, hogy a Klubrádió az úgynevezett objektív kategóriákban akkora pontveszteséget ért el, hogy azt már nem tudta behozni az úgynevezett szubjektív kategóriában elért maximális pontszámával.

Lássuk, a kategóriák és a pontszámok:

Díjajánlat: Autórádió - 15 pont, Click Rádió - 14 pont, Klubrádió - 11 pont, Rádió1 - 11 pont, Rumba Rádió - 11 pont.

Helyi közélet: mindenkinél 20 pont.

A zenei műsorszámok aránya a teljes műsoridőben: mindenkinek 10 pont, a Klubrádiónak 7 pont.

A magyar zenei műsorszámok aránya: mindenkinek 10 pont.

A műsorterv (ez volt az úgynevezett szubjektív elem): Klubrádió - 12 pont, Autórádió - 9 pont, Click Rádió - 4 pont, Rádió1 kft - 3 pont, Rumba - 1 pont.

Médiaszolgáltatási tapasztalat: Autórádió - 0 pont, Klubrádió - 3 pont.

Kiegészítő médiaszolgáltatás: mindenkinek 2 pont.

Ha ezt összeadják, akkor kijön az eredmény az 1 pont különbséggel. Évi 75 millió forintot ígért az egymillió forint alaptőkével a közelmúltban létesített Autórádió Kft. 20 millió forinttal ígért többet, és örömmel vállalt kevés szöveget, és sok zenét a maximális pontszámhoz.

Vesztett a Klubrádió 4 pontot a díjajánlatnál, és hármat azzal, hogy nem sugároz hatvan százaléknál nagyobb arányban zenét. Csak negyven százalék zenét vállalt be, hogy kompromisszumos ajánlatot tegyen. Zene is szóljon sok, de azért megőrizze eredeti karakterét, legyen sok szöveg, emberi hang a műsorban.

Vagyis már csak az a kérdés, hogy milyen műsortervre kapott 9 pontot a nulla műsorgyártási tapasztalattal rendelkező Autórádiós társaság ahhoz képest, hogy a Klubrádió abban a kategóriában elérte a maximális 12 pontot. Idézzük itt a Médiatanács határozatát:

„A Médiatanács az Autórádió műsortervének szubjektív értékelése során kiemelkedő minőségi jegyként értékelte, hogy a tervezett médiaszolgáltatás célja kiemelni hazánk fővárosának, Budapestnek az értékeit, érdekességeit a városba látogató belföldi és külföldi turistáknak, valamint az itt élő, itt dolgozó embereknek. A Médiatanács értékelte, hogy a Pályázó a tervezett műsorszámaiban napi szinten kíván foglalkozni budapesti programokkal, eseményekkel és fesztiválokkal, valamint naponta négyszer a fővárosban élő, dolgozó vagy az ide látogató külföldieknek angol nyelvű híreket is kíván sugározni, illetve az igényeknek megfelelően más idegen nyelven (pl. francia, német vagy orosz) is leadná a főbb híreiket illetve a Budapestet bemutató műsorszámokat.”

Ezek a Médiatanács megfogalmazásában az Autórádió tervezett programjának értékei, amiért az elérhető maximum háromnegyedét kapták annak ellenére, hogy feleannyi műsoridőben sugároznak szöveget, mint a Klubrádió. Kik szólalnak meg abban a rádióban? Milyen műsorok lesznek? Hány embert érdekel majd az a program? Ne feledje senki, ha csak 8 pontot kapnak a szubjektív kategóriában, akkor már nem nyernek.

Szalai Annamária érvei között szerepelt még a költői kérdés is: „Miért csak egy frekvenciára adott be pályázatot a Klubrádió?”

De miért is adott volna be több pályázatot? Nem az a tisztességes, ha nem trükközik valaki? Arról nem is beszélve, hogy a nevezés sincs ingyen... Hazardírozás lett volna másik frekvenciákra is jelentkezni.
Csermely Péter következetesen jegyzi meg a műsorban: a Klubrádió azt állítja, hogy már a kiírásnak véres volt a torka, mert olyan zenei rádiókra lehetett csak pályázni, amelyekből 12 egy tucat, és ehhez képest az ő beszélgetős programjuk unikum volt a piacon. Hogy zenei vállalásokat kellett tenniük, ez hátrányba hozta őket.

Ez tévedés - mondja Szalai Annamária. A pályázat lehetővé tette, hogy mindenki a saját vállalásának megfelelő programot adjon be, sőt a közéleti vállalásért lehetett a legtöbb pontot kapni. Tehát nem igaz egyszerűen az állítás. Minden pályázónak meg volt a lehetősége, hogy a saját profiljával adja be a pályázatot.

E cikknek az olvasói már ismerik a pontozás eredményét. A pontozás cáfolja Szalai Annamáriát. Valamelyik állítás hamis. A Klubrádió profilja a beszélő rádió. A pályázaton azonban kevesebb pontot kapott, aki kevesebb zenét vállalt – ilyen egyszerű.

Szalai Annamária végül költői kérdésbe rejti a hamis állítást. „Hogyan lehetséges az, hogy a közéleti és a helyi közéleti vállalásban is több pályázó megelőzte a Klubrádiót?„

Sehogy sem lehetséges. Tételesen idemásolható a határozat szövegéből a helyi közérdekű műsorokra adott pontok táblázatának adata. Mindenki egységesen 20 pontot kapott. Nem elvárható egy tévés riportertől, hogy adásban cáfolja meg a saját ágazatának vezetőjét, de az olvasó megérdemli, hogy lássa a tényeket, illetve, hogy érzékelhesse, többről lehet szó egyszerű tévedésnél, hiszen ez a csúsztatás a kommunikációs stratégia egyik legfontosabb eleme.

Szalai Annamária az adásban még hozzátette: Nem éreznek itt valami ellentmondást? Én erős ellentmondást érzek. Az objektív kategóriákban olyan hátrányt szerzett a Klubrádió, hogy hiába adtunk a szubjektív kategóriában maximális pontot, nem tudta a hátrányt behozni.

Részletesen tisztáztuk az előbb, az Autórádió kapott aránytalanul magas úgynevezett szubjektív pontszámot a Médiatanács tagjaitól, és ezt a hátrányt nem tudta behozni a Klubrádió.

Visszatért még a Médiatanács elnöke a nyomásgyakorlásra: A folyamatos nyomásgyakorlás arra irányult, hogy testreszabott pályázatot írjunk ki. Amikor közmeghallgatás volt, akkor a Klubrádió képviselője elmondta, hogy azt szeretné, hogy nulla forintos legyen a díj, de maximum hatmillió forintos legyen a díj. Na, most mi, hogyan engedhetjük meg magunknak, hogy az egyik legnagyobb budapesti frekvenciánál nulla forintos, vagy hatmillió forintos díjajánlattal indítsuk a pályázatot.

Érdemes felidézni, hogy a Klubrádió a közmeghallgatáson is felhívta a figyelmet arra, hogy a médiapiac katasztrofális helyzetben van. Sorra mentek csődbe budapesti zenei rádiók. Nem mellesleg a Médiatanács az elmúlt időszakban, a kormányzó koalícióval politikailag baráti viszonyt ápoló rádiók számára több tucat frekvencia igénybevételét tette lehetővé, és döntő mértékben közműsor-szolgáltatói lehetőséget is adományozott nekik. Vagyis nulla műsorszolgáltatási díjat kell azoknak a rádióknak „fizetniük” az elnyert frekvenciáért. Ingyenes frekvenciahasználó például a Lánchíd rádió, akárcsak a Katolikus rádió és a Mária Rádió. A Klubrádió éppen a tisztességes verseny érdekében javasolta a 95.3-as frekvencia átsorolását a közösségi kategóriába. A Klubrádió csupán a hasonló műfajú rádiók számára azonos elbánásért lobbizott, legális módon. Azért is meglepő a Klubrádió által benyújtott javaslat minősített felhánytorgatása, mert korábban a közpénzen működő szervezeteknek nem volt megsértődési joguk. Egy hivatalos javaslat provokatívvá minősítése indokolatlan érzékenységre utal.

Az is kommentárt igényel, amit a díjak mértékéről mondott a Médiatanács elnöke.  Szalai Annamária fontosnak tartotta megjegyezni: „Most vizsgáltuk át az egész díjfizetési rendszert, nagyon nagy horderejű munkát végeztünk el a díjfizetés egységessé tételével. El sem tudják képzelni, hogy milyen kaotikus viszonyok uralkodtak. Volt olyan, hogy egy miskolci helyi rádió kétszer annyit fizetett, mint egy budapesti rádió. Teljesen átláthatatlan volt a rendszer.”

Az új rendszer azonban nem tesz különbséget „beszélő” és zenei rádiók között. Vagyis eleve versenyhátrányt teremt a nem zenei rádiók számára. Nem mellesleg 2011-ben a zenei budapesti rádiók is nagy számban mentek csődbe. Ennek ellenére a 95.3-as frekvencia minimális díját a Médiatanács a 22 millióról 53-ra emelte.

Szalai Annamária a műsorba, külön kérdés nélkül megjegyezte: „A Klubrádió egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy függetlenek a politikától. De nekünk ezt nem is kell megvizsgálnunk, hogy a Klubrádió a politikával milyen kapcsolatot tart fenn. Nem kell megvizsgálnunk, hogy egy rádió kap-e egy pártalapítványtól pénzt, vagy, hogy kapcsolatban áll-e a tulajdonosi köre pártpolitikusokkal, vagy háttéremberekkel, ez nekünk nem dolgunk. Nekünk az a dolgunk, hogy azonos feltételek mellett meghirdessük a frekvenciákat. Minden lépésünk jogorvoslattal felülvizsgálható, és meglátjuk, ha jogorvoslatot kérnek, hogy helytálló volt-e a döntésünk vagy sem.”

A főszerkesztő mondta azt az ominózus mondatot, de hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy ne képviselne világnézetet a rádió. Szalai Annamária a folytatás lényegét mellékesnek gondolhatta. Mindenesetre árulkodó, ahogy Szalai arról is említést tesz, hogy a Médiahatóság mennyire nem elemzi a rádiót támogató alapítványok politikai karakterét.

Közeledve a beszélgetés végéhez Szalai összegezte a mondandóját: „Nekem szent meggyőződésem, hogy olyan döntést hoztunk, ami törvényes. Nem is lehetett más eredményt kihozni. Olyan pályázatot adott be a Klubrádió, hogy hiába adtuk a legtöbb pontot a szubjektív mérlegelési körbe tartozó területre, nem tudta behozni az objektív pontok körében elszenvedett hátrányt.”

Akkor ismételjük meg mi is. Nem igaz, hogy a Klubrádió gyenge ajánlatot adott volna be. Ellenkezőleg. Ami döntött, az nem más, mint az Autórádiónak adott magas szubjektív pontszám. Mert a Médiatanácsnál többet nyomott a latban a bevallottan nulla tapasztalattal rendelkező, egymilliós Kft. által, akár hasra ütve beígért 75 millió forintos díjajánlat, és a magas zenei arány, mint a Klubrádió által beígért 55 millió forint és a zenei műsorok kicsit szerényebb mértéke. Ezekhez képest szubjektív a Médiatanács szerint a tíz éves műsorgyártási tapasztalat és műsorfolyam, amit félmillióan rendszeresen kedvelnek.

Csernely Péter még szóba hozta: Balszerencséje van a Klubrádiónak a pályázatokkal, mert korábban is nyertek egy frekvenciát, de azt sem vehették igénybe.

Szalai válasza látszólag tárgyszerű: „Ott a következő történt. Az ORTT-nek volt egy döntése, amelyben nyertesnek nyilvánította egy másik budapesti frekvenciára kiírt pályázatnál a Klubrádiót. Azt a frekvenciát egyébként közműsor szolgáltatóként hirdette meg az ORTT. Nem is kereskedelmiként. Megnyerte a pályázatot a Klubrádió, de utána nem tudott szerződést kötni vele a testület, ugyanis benne van a Médiatörvényben, hogy egy rádiónak nem lehet ugyanabban a vételkörzetben két frekvenciája. Miután nem szüntette meg azt a helyzetet, hogy két rádiója lehessen, nem tudott vele szerződést kötni a Médiatanács. Ezért érvénytelennek nyilvánítottuk ezt az eljárást.”

Ehhez a megjegyzéshez csak tényszerűen: a Klubrádió egyértelművé tette, hogy egyszerre nem fog két budapesti frekvencián sugározni. Elkötelezte magát, hogy amint elkezdhet a 92.9-es frekvencián sugározni, azonnal beszünteti az adást a 95.3-as frekvencián. De a Klubrádió irreálisnak és irracionálisnak tartotta azt a feltételt, hogy előbb elhallgasson a 95.3-as frekvencián, és aztán várja meg, hogy a Hatóság aláírja-e a szerződést vele a 92.9-es frekvencia igénybevételére.

Szalai Annamária a beszélgetést a HírTv Péntek 8 műsorában azzal zárta, hogy azért fizetnek az adófizetők pénzt, azért tartanak fent hatóságokat, mert tudniuk kell, hogy az ő érdekeiket szolgáljuk és meggyőződésem, hogy nagyon jó úton járunk.

(Zárójelben jegyezzük meg, a Klubrádió „provokatívan gyenge” pályázati anyaga megtalálható a www.klubradio.hu honlap alján. A győztes vállalkozás, az Autórádió kft. lényegében nem lelhető fel sehol Magyarországon, de még a pályázata sem található sehol.)

(Klubrádió)

Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Szunyogh Szabolcs
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
Napok óta az a kép ugrik mindig a szemem elé, amely éppen 102 évvel ezelőtt készült Budapesten »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »