A populista Orbán Viktor megosztja Magyarországot - Nemzetközi sajtó - 2017.11.14
Az országot kormányzó jobboldali populisták csak keveseket győznek meg, de sokakat elbátortalanítanak.

A Frankfurter Rundschauban megjelent cikk szerzője szerint a kormányzat retorikája mély árkot ásott a társadalomban: az árok egyik oldalán vannak a kormányt támogató, Magyarországot előre lendítő erős magyarok, a másikon az ellenség, a nemzetet veszélyeztető, külföldről pénzelt liberálisok.
A frankfurti lap riportere ellátogatott a Budapesttől északra található, Nézsa nevű településre, és az ott tapasztaltakról beszámolva kiemeli, hogy Styevó Gábor polgármester szerint ostobaság széllel szemben vizelni. Azt nem tudja a helyi vezető, hogy miért kellett a faluban két Soros-ellenes plakátot is kitenni, de „ez nem is fontos”, mert „a kormány magasabb célja mindenki számára pozitív lesz” – vélekedik a polgármester.
A szerző pécsi elbocsátott újságírókkal is beszélgetett, és az ő sorsukról, a korábban független lap kormányközeli orgánummá való átalakításáról írva idézi Paul Lendvai publicistát, akinek a megfogalmazása szerint a politikai ellenfeleket és az újságírókat ugyan nem lövik le, de a szavuk nem jut el a nyilvánossághoz.


A New York Times – a Reuters hírügynökség jelentése alapján – beszámol arról, hogy az amerikai kormány bejelentette, 700 ezer dolláros támogatást nyújt a független magyar vidéki médiának, amely növekvő kormányzati nyomásnak és megfélemlítésnek van kitéve. A hír alapjául szolgáló washingtoni külügyminisztériumi tájékoztatás szerint az Egyesült Államok aggodalommal szemléli a sajtószabadság magyarországi helyzetét. A Reuters ismertetése kiemeli: különösen a vidéki kistelepüléseken jellemző, hogy a legtöbben kizárólag a közmédiából és a Fidesz-barát kezekben levő sajtóból tudnak tájékozódni.

A struccpolitika nem fogja megállítani a szélsőjobboldalt – írja az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál, amely rövid körképet rajzol a rasszizmus és idegengyűlölet erőszakba is torkolló európai megnyilvánulásairól, és megállapítja, hogy a kontinensen újra erősödnek a szélsőjobboldali mozgalmak. A cikk szerzője példaként felhozza, hogy a minap, a lengyel függetlenség napján 60 ezres nacionalista felvonulást tartottak, amelyen a „tiszta” és „fehér” Lengyelországot éltették, „iszlám holokausztot” hirdettek, és a harmincas évek szélsőségesen antiszemita lengyelországi mozgalmának, a Falangának a zászlaját lobogtatták.
Egy másik példa, Ostiában, a Rómától nem messze fekvő kikötővárosban egy helyi maffiafőnök lefejelt egy újságírót, és eltörte az orrát, mert az az általa vezetett klán és egy neofasiszta csoportosulás kapcsolatáról kérdezte őt. A Cseh Köztársaságban a japán-cseh vegyes származású Tomio Okamura pártja a harmadik helyet szerezte meg a parlamenti választásokon azzal az jelszóval, hogy „mondj nemet az iszlámra és a terrorizmusra”. Németországban szintén a harmadik helyen végzett a választásokon az Alternatíva elnevezésű szélsőjobboldali párt, Ausztriában pedig a Szabadságpártot vezető Heinz-Christian Strache a kormányba is beférkőzik, miután kampányában „több bátorságot” ígért a „bécsi vérnek”.

Magyarországon pedig – folytatódik az EurActiv áttekintése – a szélsőjobboldal helyét, amelyen előzőleg a Jobbik volt megtalálható, egyre növekvő mértékben foglalja el a korábban jobbközép irányzatúnak számító Fidesz. A szerző kiemeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyfelől buzgón mossa fehérre Magyarország második világháborús szerepét, ami 600 ezer magyar zsidó meggyilkolásával járt, másfelől pedig a bevándorlók ellen kampányol. Az uniós hírportál írása megjegyzi: a különböző kisebbségek ellen heccelő pártok nem jelentenek újdonságot Európában, tanulunk róluk az iskolában, emléknapokat tartunk – de a jelek szerint mégsem emlékezünk igazán. Azokban az országokban, ahol a második világháború alatt a nácik, illetve a fasiszták uralkodtak, jogszabályok tiltják az önkényuralmi jelképeket, a korszakot idéző megnyilvánulásokat. De – írja az EurActiv – nincs egyetlen olyan európai vezető sem, aki felemelné a szavát a szélsőjobboldal felemelkedése és annak undorító megnyilvánulásai ellen, annak ellenére sem, hogy az unió hivatalosan elítéli a totalitárius rezsimeket. A cikk szerzője nem tartja elég hatékonynak a gyűlöletbeszéd elleni szabályokat, és vélekedése szerint ennek a hátterében az a félelem áll, hogy a korlátozó előírásokat a szabad véleménynyilvánítás elleni támadásnak lehetne minősíteni. Úgy gondolja azonban, hogy erőszak esetén már mindenképpen megálljt kell parancsolni.


(Klubrádió/Kárpáti Jánost)

Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Szegő János
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
A világhálón ma már megszámlálhatatlanul sok és sokféle tartalom elérhető »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »