Megromlhatnak a magyar-amerikai kapcsolatok - Nemzetközi lapszemle - 2017.04.20
A civil szervezetek átvilágítását célzó törvényjavaslatról cikkezik a San Francisco Chronicle-től kezdve az észak-karolinai helyi újságig szinte minden, a liberális értékeket számon tartó médium még Amerikában is.

A Társaság a Szabadságjogokért szervezet véleményét ismertetve állítják, hogy a kormánynak ez egy újabb kísérlete a közvélemény, a független gondolkodók elhallgattatására - tudósít az amerikai  Chronicle. Az LMP-s Schmuck Erzsébettől idézik, hogy nemcsak ellenséget kreálnak a civil szervezetekből, de morálisan is el fogják lehetetleníteni őket. Természetesen felhívja a cikk arra is a figyelmet, hogy nem véletlenül előzte meg a törvényt a lex CEU, mert szándékát tekintve mind a kettő egy tőről fakad és az összekötő kapocs Soros György. Nyilatkozott Maximilian Teleki is, a Teleki grófi család mellékági leszármazottja, akit szomorúsággal tölt el, hogy a kormány által rosszul kitervelt lex CEU és most a civilekre alkotott jogszabály rövid időn belül a kétoldalú amerikai-magyar kapcsolatok megromlásához fog vezetni – jósolja a Magyar-Amerikai Koalíció tiszteletbeli elnöke. Aki hozzáteszi, hogy a magyar diaszpórát is érinti, ők is komolyan aggódnak az így előállt új helyzet miatt.

Magyarország példáját követi Lengyelország a menekültkérdésben – összegezhetjük a Politico Varsóban keltezett írását arról, hogy Lengyelország is épp úgy akarja szigorítani bevándorlás politikáját, pontosabban a menekültek elutasítását, mint Magyarország, amely az 1951-es Genfi Konvenciónak a megsértését is jelenti egyben. Konténertáborokba gyűjtik össze a menekülteket, a zömében Ramzan Kadyrov országából menekült csecseneket, akik Németországban akarnak letelepedni, de már a továbbjutásukat is megakadályozza Lengyelország. Tavaly 80 ezer menekültet utasított el Varsó.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága legfrissebb jelentésében a magyarországi menekülthelyzetet elemzi. Mintegy 109-en, akiket elutasítottak Magyarországról és azok a szerb határ mentén várakozók, akik okulnak a megszigorított magyar menekülttörvényből, már meg sem kísérlek a hazánkon való átjutást. Inkább választják Horvátországot, Romániát és Macedóniát, mint Magyarországot. Mindez ráadásul annak is a következménye, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága április 10-én kiadott egy olyan közleményt, amelyben javasolja Magyarország tranzitországként való felfüggesztését, miszerint kerüljék el hazánkat azok, akik csupán átutazni szeretnének, mert az új törvény számos akadályt állít eléjük. A menekültek – zömében afgánok és pakisztániak – a szerb határ mentén is mostoha körülmények között tartózkodnak, és többségük már hat hónapja van kényszerből Szerbiában.

Több mint 54 út jelző - és vasúti állomás táblát fognak kicserélni az év végéig Szlovákia magyar lakta területein, s a táblák az új törvényeknek megfelelően most már kétnyelvűek lesznek – erről a Hungarian Free  kanadai lap számol be. Évtizedek óta megy a harc a kétnyelvű táblákért, s az érdem elsősorban a civileké, a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért Mozgalomé, akik kitartóan visszaállították a rendre ellopott- eltüntetett táblákat, de a Most-Híd párt szerepe sem csekély ebben a küzdelemben. Grúziába látogat Orbán Viktor csütörtökön és pénteken, ahol grúz-magyar fórumot nyit meg a grút kormányfővel együtt – tudtuk meg a grúz Agenda hírügynökségi jelentéséből. A szűkszavú tájékoztatóból kiderül, hogy nagyszámú delegációval és feleségével érkezik Tbiliszibe a magyar kormányfő, aki természetesen a grúz elnökhöz, Georgij Margvelashvilihez is ellátogat.

A Kuvaiti Times Szijjártó Péter kuvaiti vizitjéből mindössze 3 momentumot emelt ki: az oktatás, a sport és a tudomány területén kötött átfogó megállapodást, valamint a két kormány közti bilaterális kapcsolatok kiépítését. Ezzel szemben a Magyar Távirati Iroda megemlíti, hogy az Eximbank 510 millió euróval hitelezi a magyar kisvállalkozások kuvaiti piacra lépését. Emellett magyar kíberbiztonsági céggel kötött szerződést a legnagyobb kuvaiti telekom vállalkozás. Sőt a kuvaiti olajipari cégek és a MOL harmadik országban terveznek közös olajfúrásokat. Ezek mind nem váltak ismertté a kuvaiti Timesból az olvasók számára. Az viszont igen, hogy Áder János levelét átadta a magyar külgazdasági miniszter asz-Szabah emírnek, a kuvaiti uralkodónak, amelyben a magyar köztársasági elnök utóbbit a két ország közti megállapodások gyarapítására bíztatja.
Zágrábnak a svájci szövetségi bíróság szerint ki kell fizetnie a döntőbírósági eljárás 30 millió dolláros költségét a Mol–INA-ügyben, annak ellenére, hogy Horvátország fellebbezett a határozat ellen – olvashatjuk a vajdasági Magyar Szóban. A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003. évi részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

(Klubrádió/Csernyánszky Judit)

Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Gálvölgyi János
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
A világhálón ma már megszámlálhatatlanul sok és sokféle tartalom elérhető »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »