Felmerült a kétsebességes Európa kérdése a Reggeli Gyorsban - 2017.03.20
Németországról, Európa és Amerika viszonyáról és a kétsebességes EU-ról is szó volt a Reggeli Gyors hétfői adásában.
A vendég Gálik Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense volt.  
Angela Merkel washingtoni látogatása volt az első téma, amit Szénási Sándor felvetett, ezt szimbolikus jelentőségű látogatásnak nevezte a szakember, hozzátéve, hogy amerikai adminisztráció a világ vezető hatalmaival találkozik a következő napokban. „A Trump adminisztráció célja az lenne, hogy gyengítse az európai integrációt és Németországot vezető szerepbe kényszerítse. Az USA inkább a bilaterális kapcsolatokon keresztül próbálja meg a kereskedelem politikát, illetve a politikai játszmákat játszani.” – állapította meg, majd így folytatta: „ez Németországnak nem felel meg.”

Németország dilemmája az utóbbi hat évben azt volt, hogy vezető szerepre törekedjen-e, vagy az intézményeken keresztül próbálja érvényesíteni az érdekeit. Mert bár a valóban a válság nyertesének tekinthető, de inkább az intézményrendszeren keresztül tudott multiplikálódni, ezért Merkel inkább ezt tartja helyes iránynak. Így amikor az Egyesült Államok a bilaterális kapcsolatokat helyezte az előtérbe, Németország azzal válaszolt, hogy Európának közös kereskedelempolitikája van, közös külkereskedelem politikája van. Merkel látogatása azonban felgyorsíthat olyan uniós reformokat, amelyeket évek óta halogatnak. „Egyrészt körvonalazódhat egy olyan egység, amely előre vinné az európai integrációt, másrészt, sok olyan megkezdett programja van az európai integrációnak, ami még befejezetlen. 2008-ban a megkezdődött a gazdasági válság, ami elsősorban a déli perifériát illetve Írországot érintette. Amelyre az unió nagyon sajátos választ adott: elkezdte kiépíteni azt a gazdasági kormányzási rendszert, ami kialakíthatja az unió politikai együttműködését.

Elkezdte megcsinálni azokat a hatósági rendszereket, amikkel az európai pénzügyi felügyeleti rendszert kialakította. Bankhatóságot, foglalkoztató nyugdíj hatóságot, értékpapír piaci felügyeletet és egy olyan szabályozókat, amelyek felügyeleti lehetőséget biztosítanak az európai hatóságnak. Ez részben ellenőrzi a pénzügyi folyamatokat, másrészt egy következő intézményrendszer alapját is le lehetett rakni, pl. a bankunióét, vagy a betétbiztosítási rendszer. Emellett az unió létrehozott például egy fiskális paktumot. Ezekből lehetne majd továbblépni, ezekből nőhet majd ki a fiskális unió, de elsősorban az eurózóna országai számára.  Ezzel kapcsolatban felmerült a kétsebességes Európa kérdése, illetve az, képes lenne-e Magyarország felzárkózni. Ezzel kapcsolatban Gálik Zoltán így nyilatkozott: „Alapvető nemzeti érdekünk, hogy kívülről, amikor még nem vagyunk eurózóna tagok, akkor is képesek legyünk befolyásolni a döntéseket.

Természetesen nem a napi döntéseket, de legalább a perspektívák meghatározásában, illetve az EU alapvető vívmányai ne legyenek hátrányban, hanem legyenek mindenki számára érvényesíthetők. Ahhoz, hogy a brexit után is képesek legyünk érvényesíteni az érdekeinket, szükség lesz azokra a mechanizmusokra, amelyeket eddig is használtuk. Pl. a kettős döntéshozatalra, amely szerint az unió egyes gazdasági kormányzást érintő ügyekben csak akkor dönthetett, ha az eurózóna országai után a zónán kívüli államok is egyetértettek a döntéssel. Fontos lenne tehát, hogy nekünk is szavunk legyen.” 

Változás lesz-e Európa politikájában, ha a Merkel nem maradna? – kérdezte Szénási Sándor. „Főleg akkor, ha létrejönnek azok az erővonalak az európai integrációban, amelyek előre tudják vinni ezt az integrációt. Vagyis, ha a brexit után a megerősödne az un. Karoling mag – ez volt az a mag, ami a kezdet kezdetén működtette az integrációt.” A magyar politika mennyit változna, ha Martin Schulz lenne kancellár? – kérdezte Szénási Sándor. „Úgy gondolom, hogy Magyarországnak Németország az elsődleges gazdasági partnere, tehát bármilyen irányba is vinné Schulz ezt az európai integrációt, nekünk elemi érdekünk, hogy valamilyen módon közel maradjuk ehhez. Ráadásul nekünk rosszabbak a pozícióink mint korábban a brexittel, tehát ha itt egy karakánabb eurózóna alakulna ki, akkor nagyon nehezen tudnánk érdeket érvényesíteni és muszáj lenne saját nemzeti érdekeink miatt is közelíteni ehhez a formációhoz.” 

(Klubrádió)
 
Cikk küldése e-mailben »Nyomtatható cikk »
FÓRUM: Új téma indítása »
HÍREK
MŰSOROK
MUNKATÁRSAK
MÉDIAAJÁNLAT
IMPRESSZUM

Az Ön e-mail címe:
English
Válassza ki, melyik mûsorra kíváncsi!
Szegő János
Válassza ki, melyik műsorvezetőre kíváncsi!
A világhálón ma már megszámlálhatatlanul sok és sokféle tartalom elérhető »
KÖZLEKEDÉS
GAZDASÁG
HADD SZÓLJON
BULVÁRIA
VILÁG
VÉLEMÉNY
HÍRFORRÁS
English
2009-ben superbrand lett a Klubrádió
Díjat nyert a Klubrádió!
2015
Elérhetõség: 1037 Budapest, Bokor u. 1-3-5., Fax: 437-6738
Hallgatói telefonszámok: 2406-953, 2407-953, 30-3030-953, SmS szám: 30-3030-953
Fórum házirend », Jogi következmények és adatvédelmi politika »