(1. hang) Lassan hozzászokva a kétharmadhoz, itt az ideje, hogy bele vessük magunkat a harci kutyák tenyésztését és tartását leíró szabályok rejtelmeibe. Ki emlékszik már arra, hogy annakidején, nem is az embervédők, hanem az állatvédők érték el a törvényhozásban, hogy ne lehessen pitt bullokat tenyészteni, és ne lehessen egynél többet tartani egy-egy családnál. A társadalom minden áthallás nélkül támogatta a kezdeményezést, a politikusok is úgy érezhették, nem vállalnak túl nagy kockázatot, ha ere a fajtára sokkal szigorúbb szabályokat alkotnak, mint ami a barátságos ebekre érvényes. A pitt-bullról köztudott volt, hogy nagyon erős, és nem érzékeli a fájdalmat. Évszázados tenyésztési siker volt, hogy a győzni akarás ennél a fajtánál felülír minden más kockázatot. Mondhatni nem érdekli, hogy milyen áron győz, vagy akár beledöglik a küzdelembe, akkor se adja fel, nem ismeri el a másik hatalmát maga felett. Ezért lette a harci viadalok sztárja és rettegett ellenfél. Pit bull ellen lényegében csak pitt bull veheti fel a küzdelmet. Ezt csak a harcmodor-kutatók figyelmébe ajánlom. De miért érdekel ez minket most? Mert az Alkotmánybíróság alkotmány-ellenesnek találta a fenevadak tenyésztését és tartását szabályozó törvényt. Akadt ugyanis valaki, aki szóvá tette, hogy a pitt-bullokból, még száz évvel ezelőtt kitenyésztett testvérfajta, a staffordshire terrier nem vadállat, csak egy kutya, viszont pont úgy néz ki, mint az őse. A törvény hibája, hogy vadállat és munkakutya megkülönböztetésére nem ad egzakt leírást és ezért..., nem fogják kitalálni, úgy döntött az Alkotmánybíróság, hogy akkor inkább legyen tenyészthető, szaporítható, importálható, képezhető, egymásnak uszítható a véreb, a harci-kutya, ha szeptemberig nem születik meg az új törvény. Most majd hamarosan egymásnak esnek a szakemberek. Csaholást fogunk hallani, és nem leszünk meglepve. Nemzeti konzultáció is lesz. Kipróbálhatjuk, milyen rémisztő vicsorítás kíséri majd a nemzeti együttműködés kiteljesedését, hogyan foglalnak állást a pártok a vérebek és az ölebek összecsapásában.
Nem árt már most beletörődni: a magyar alkotmány nem véd meg minket a vérebektől, ha a szeptemberig nem születik meg az új szabályozás...
Szignál Szóból ért az ember
Lássuk a műsor tartalmat röviden –
Jó a gyenge forint a vállalkozóknak, de ki menti meg a kilakoltatástól a devizahiteleseket – mibe kerülhet az átváltás, ki fizesse a veszteséget? Erről beszélgetünk Raskó Györggyel
Spicc
Ne kapjon családi pótlékot, aki nem járatja a gyereket az iskolába – üzeni az alakuló kormány, de az indulatok gerjesztésén kívül mi a javaslat értelme. Zolnay János szociológus szerint legfeljebb néhány család szegényebb lesz.
Spicc
Meglepően sokszor egymásnak is ellentmondanak az új miniszterjelöltek – összeszedtük, amit a Fidesz-kormány terveiről eddig sejteni lehet...
Spicc
Veszélyes fordulat a forradalomra való állandó hivatkozás, mert az mindenütt a világon a rend felrúgását jelenti, és a kormányzásra készülő miniszterelnök jelölttől pedig értelmezhetetlen – a politikai elemző szerint.
Spicc
Hazaárulással vádolja a jobboldali sajtó a sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának tervezőit és megalkotóit, mert se az épület se a kiállítás nem méltó Magyarországhoz. De mit mond a megvádolt miniszterelnöki megbízott?
Spicc
Nyereséges volt a fejlesztési bank, de ez azt jelentené, hogy megtakarított a fejlesztések támogatásából – kérdezem Erős Jánostól a bank vezetőjétől. Végül..
Megbeszéljük a hetet, Váradi Júliával, Bolgár Györggyel, és Széky Jánossal.
A műsor szerkesztője Fekete Tóth Eszter. Vágjunk bele.
Szignál Szóból ért az ember
15.09 Raskó
15.19 Vicsek
Furcsa helyzetet teremetett a Fidesz, hiszen még le sem tették az esküt a miniszterek, még meg sem hallgatták őket a parlamenti bizottságokban, hiszen még a parlament sem ült össze, mégis a nyilvánosságban már a programról és a kormány-szerkezetről folyik a vita. A csúcstárcák veszélyesen nagy mérete vagyis az össze nem illő dolgok egy tárcához csapása ugyanúgy kritika tárgya, mint a függetlenségüket elvesztő ágazatok leértékelése. Egy hete boncolgatják a kevés információt a szakértők és már most figyelmeztetnek a rejtélyesen kis méretű kormány konstrukciójában rejlő feszültségekre. Olyan kevés minisztérium lesz, hogy a Kovács Gabriella Anna összeállítása elején utána járt a számmisztikai magyarázatoknak is.
Bejátszás Fidesz-kormány
15.33 segély
15.45 Felszín alatt
16.05 Vicsek
A jobboldali sajtóban lényegében csak annyi jelent meg a sanghai világkiállításról, és az ott megnyílt magyar pavalinról, hogy az botrányos, sőt a expó magyar pavilonját nemes egyszerűséggel Hazaárulásnak minősítette a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára egy nyilatkozatában, amit aztán átvett több jobboldali médium. Lépjünk egy kicsit hátrébb... Megnéztem a honlapon a képeket és elolvastam a szöveget. Hátha valamit nem értett a feltaláló... Tényleg összetett a gondolat.
A Magyar Pavilon ötlete ugyanis filozofikus irányból közelíti meg a “Jobb város, jobb élet” gondolatot. Ez az expo szlogenje. A Magyar bölcsességre és kreativitásra utalva a pavilon különleges tulajdonsága, hogy a hagyományos, mozgalmas bemutatók helyett sokkal inkább gondolkodásra készteti a látogatókat. Építészete és kivitele maga is közvetíti az ország üzenetét.
A pavilon építészeti installációja leképezi a város növekedését, érzékszervekkel megélhetővé, megtapasztalhatóvá teszi a lüktető folyamatokat. Farudak lógnak a magasból, függesztett erdő az összhatás... és annak minden egyes eleme hangszerként viselkedik. a közel 600 mozgatott hangdoboz rendszere ezáltal hullámzó hang-teret alkot... A függesztett farudak sokasága erdőhöz hasonlatos, ritkulásai pedig tisztások üres tereit idézik, a város teresedéseihez hasonlatosan. Az installációt nappal a természetes fény szövi át, éjjel a hangdobozokba rejtett fénypontok változtatják csillagos égbolttá.
A Magyar Pavilon és Magyarország világkiállítási részvételének központi eleme a Gömböc, amely az utóbbi idők legjelentősebb érdeklődést és elismerést kiváltó tudományos felfedezéseinek egyike. A Domokos Gábor és Várkonyi Péter által megalkotott újszerű geometriai forma az első olyan homogén test, amelynek mindössze egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja van. Az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a The Mathematical Intelligencer 2007 eleji számának címlapján egy magyar találmány, a Gömböc szerepelt. Ilyesmi utoljára 1979-ben fordult elő magyar felfedezéssel – a Rubik-kockával. Azóta a világ számtalan tudományos intézményében, akadémiákon, egyetemeken bukkant fel a Gömböc, és egyre nagyobb népszerűsége mellett a társtudományokban történő alkalmazási lehetőségeinek köre is bővül.
Akkor mi a baj? Megkérdeztük Huszthy Andrást miniszterelnöki megbízottat.
A riporter Váradi Júlia
Bejátszás Sanghai
16.15 Erős
16.35 Megbeszéljük1
16.45 Megbeszéljük2
16.59 Vicsek
Hetes Stúdió legközelebb 166 óra múlva,
A műsor készítésében közreműködött Burger Lajos, Józsa Péter, és a szerkesztő Törtei Takács Kriszta, Kellemes hétvégét, viszonthallásra.