Veszélyben a vizes élőhelyek
15/06/2020 12:52
| Szerző: Klubrádió
Az idei szárazság nem csak a mezőgazdaságot sújtja, veszélyezteti a vizes élőhelyeket is. Bár ezekre az ember sokszor veszélyesebb, mint a legnagyobb aszály.
Magyarországon jellemző vizes élőhelyek a lápok, mocsarak, mocsárrétek, láprétek, belvizek, a holtágak, holtmedrek, tavak, mesterséges halastavak, valamint bányatavak. Hogy melyik típusra van a legnagyobb hatása az embernek, azt nehezen lehetne megállapítani. Idén brutális szárazság volt eddig, a májusi esőt azonnal felszívta a talaj, de nem csak a szárazság, hanem az emberi beavatkozás is káros hatással van. Ilyen például, amikor területszerzés céljából lecsapolják a vizes területeket, amit aztán felszántanak és gazdálkodnak rajta. Itt persze műtrágyát, talajfertőtlenítőt visznek be, ami bemosódva a talajba, eljut a vizes élőhelyekre. A holtmedrekbe eljutva ez a teljes ökoszisztémát felborítja, megindul az algásodás, és ún. bosóleves jön létre: az algatelítődéstől oxigénhiány lép fel, ami a helyi flórát és faunát pusztítja, ha nem lépünk közbe. Nagy gondot okozhat még a halak telepítése, ami sokszor nem szakember bevonásával történik. Ha például egy jól működő holtágba amúrokat telepítünk, a helyi flórát teljesen fel fogják élni, többet ürülék lesz a vízben, tehát tápanyag felhalmozódás alakul ki. Minden évben látunk tömeges halpusztulásokat, ezek pedig legtöbbször oxigénhiány miatt lépnek fel. Ha megtörténnek a megfelelő beavatkozások - vízutánpótlás, halállomány csökkentése, megszüntetjük a tápanyag beáramlását -, akkor helyreállhat a rend.
Egyes vízimadár fajok létszámából jól lehet következtetni a különböző élőhelyek minőségére. Például Spanyolországban a ponty inváziós halfaj, ahol a kutatók megnézték, hogyan befolyásolja a tavon lévő vízimadár állományt a pontyok jelenléte. Amíg a ponty is bent volt a tóban, a vízimadarak száma nagyon alacsony volt. Miután teljesen eltávolították a pontyokat - ez 2-3 év alatt sikerült -, a vízimadár állomány megugrott, visszatért az élet. Mindez azzal volt összefüggésben, hogy milyen volt a növény- és hínártakaró. Ahogy megnőtt a növények állománya, a madarak is követték ezt.
De vajon mi számít inkább, a faji diverzitás vagy az állomány nagysága? Legtöbbször a faji diverzitás nagyon fontos, de vannak tavak, amelyeknél tudjuk, hogy nem fog sok faj megjelenni, mert maga a tó sem diverz, de az állomány nagyságából következtethetünk arra, hogy jó-e az élőhely minősége.
Egy sekély víz, nyíltabb területekkel sok parti madarat vonz, de ha körbe van véve náddal az egész, a madarak többsége elkerüli, de ez nem azt jelenti, hogy az adott tó rossz lenne.
Egyre többször merül fel a kérdés, hogy a különböző gyógyszermaradványok milyen hatással vannak a vízi ökoszisztémára és a vízimadarakra. Lovas-Kiss Ádám elmondta, rengeteg antibiotikum kerül be a vizes élőhelyekre is, ahol így antibiotikum-rezisztens baktériumok alakulhatnak ki. Sirályok esetében sikerült kimutatni, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumokat képesek egyik helyről a másikra szállítani. Ha a táplálékra negatív hatással van a gyógyszermaradványok jelenléte, tehát az apró vízi gerinctelenek állománya csökken, akkor valószínűleg odébbállnak a vízimadarak, és próbálnak olyan helyet keresni, ahol biztosan van táplálék, de ez még további vizsgálatokat igényel.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila.
2020.06.12. 14:00
Műsorvezető: Lay Viktória
