Varga Judit szerint a kormány megvédi Sorost, ha valaki a származása miatt támadja

Amíg a járvány első hullámát viszonylag alacsony halálozási rátával megúszta az Európai Unió keleti régiója, szemben a britekkel és spanyolokkal, addig a harmadik hullám most itt szedi a legtöbb áldozatát – összegzi az elmúlt hetek eseményeit a Fortune magazin. Soha nem látott magasságban a halálozási arány a lengyeleknél, cseheknél és a szlovákoknál, de a magyaroknál volt a legmagasabb ez a mutató az elmúlt napokban. Világviszonylatban egy főre vetítve 10 covid-esetből 9 ebben a térségben pusztít. A cikk két dologgal magyarázza az óriási fokos fordulatot: a politikusok lassan reagáltak erre a hullámra, miközben akadozott a lakosság beoltása, amihez hozzájárult az eleve kivéreztetett egészégügyi ellátórendszer. Másodsorban Európa-szerte is nő a bezárások miatti elégedetlenség. Az oltás intenzitása pedig egyelőre nem hoz megoldást a bajra, hisz – emeli ki a cikk – Magyarországon szinte a legmagasabb az átoltottság aránya, és mégis itt a legsúlyosabb jelenleg a járványhelyzet az egész világon.

Kertész Zsuzsannáról rajzol egészen közeli portrét az Independent annak apropóján, hogy kiállítása nyílt New Jersey városi galériájában. Virginia Woolf-portréira figyelt fel a művészvilág, mivel a mélykék háttér, ahogy általában az írónőt ábrázoló képein látható, életének és halálának jelképéhez, a vízhez kapcsolódik. A cikk megjelenése és a kiállítás bemutatása nem véletlenül esett március 28-ra, hisz ez volt Virginia Woolf öngyilkosságának dátuma, amikor zsebeit kövekkel megrakva a házukhoz közeli Ouse folyóba sétált. Kertész Zsuzsanna 2003-ban Jeruzsálembe, majd 7 évvel később az Egyesült Államokba költözött, sikeres festő lett, de emellett designgrafikus és időnként filmes statisztaként tesz szert mellékjövedelemre – mutatják be a cikkben.

Varga Judit igyekszik az Európai Unióval elfogadtatni Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát, és ezzel együtt tisztázni a Soros György üzletember ellen indított kampánya miatt a magyar kormányt ért, szerinte alaptalan antiszemita vádakat – írja a Times of Israel. Magyarország volt az első, amely Donald Trump volt amerikai elnököt követve Európában elismerte Jeruzsálemet azzal, hogy átköltöztette diplomáciai képviseletét Tel Avivból. A tárcavezető, akit a cikkben „Vargas” Juditnak neveznek, hangsúlyozta: Magyarország vezető szerepet akar játszani a Jeruzsálem státuszához fűződő viszony megváltoztatásában. Varga szerint az antiszemitizmust csak kártyaként játsszák ki a magyar kormány ellen. Sőt, hozzátette, ha Sorost vallása vagy származása miatt támadnák, a magyar kormány védené meg elsőként. Emellett Varga a kóser állatvágást is védelmébe vette, amit Európa-szerte sorra betiltanak, márpedig az a zsidó közösség megmaradása miatt fontos.

A 24 milliárd forintból luxussá varázsolt Karmelita kolostorba költözés történetét eleveníti fel a Süddeutsche Zeitung írása, amely a történelmi hátteret is megvilágítva emlékeztet, hogy nem csak a török hódoltság előtti királyok rezidenciája volt a budai vár, hanem Horthy Miklósé is a két világháború között. Mindez persze csak felvezetése volt az Orbán Viktor irodájában kihelyezett „nemzeti tükör” történetének, amit a Fidesz 33. évfordulójára készítettek a kormányfőnek, teleírva a „nemzetmegmaradás hét törvényével”. Ezeket egyébként a trianoni emlékhely avatásán megtartott tavalyi beszédében mondta el – figyelt fel a német lap a miniszterelnök Facebook-bejegyzésére. Ungváry Krisztián történész óvatosságra inti azt, aki esetleg komolyan venné a kormányfő intelmeit, az viszont tény, hogy az ehhez hasonló bölcsességekkel mindig sikerül a szavazók 30-40 százalékának szívét megdobogtatni. A szerző szerint pedig ez a tükörhistória – mint ügyes PR-fogás – leginkább arra jó, hogy elterelje az emberek figyelmét a drámai koronavírus-helyzetről, a magas halálozási mutatókról és az egészégügy válságos helyzetéről. Miközben a sportra és az egyházakra szánt kiadások jóval meghaladják az egészségügyi ellátásra fordított összegeket.

Az osztrák Kurier pedig arról a minapi luxembourgi döntésről számolt be, amely törvénysértőnek ítélte meg Magyarországot a cigaretta jövedéki adóemelésének mulasztása miatt. 2017 év végéig kellett volna a meghatározott mértékben emelni a dohánytermékek árát, és az Európai Bizottság erre vonatkozó elmarasztalását gyakorlatilag helyben hagyta az Unió bírósága. Az elmarasztalást az váltotta ki, hogy az itteni ár az uniós átlagárnak még a 60 százalékát sem érte el a korábbi jövedéki adóemelésekkel együtt sem. Ezzel Magyarország versenyelőnyhöz jutott hazánk más, az előírásokat betartó országokkal szemben, ráadásul az uniós egészségpolitikának se felelt meg a dolog.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: