Tavaink védelmében
2/04/2021 12:38
| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió
Megalakult a Nagy Tavak Koalíció, amely alapvetően olyan balatoni, Fertő tavi, tatai és velencei-tavi civil aktivisták, csoportosulások, szervezetek összefogása, akik maguk is valamelyik nagy tó védelmében alakultak, és akik környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok alapján kísérik figyelemmel és értékelik a jelenleg zajló tóparti, jórészt turisztikai beruházásokat, valamint az ezeket lehetővé tevő helyi és országos szabályozást és döntéshozatalt.
Az elmúlt években a négy tónál óriási beruházások/fejlesztések, vagy éppen még csak azok előkészítése kezdődött meg, amikről a helyi lakosság jórészt csak a médiából értesült. Az időközben innen-onnan megismert beruházói igények/koncepciók, illetve a beruházásnak kedvező helyi szabályozás módosításai pedig nem győzték meg a helyieket arról, hogy az általában fakivágással, zöld területek beépítésével és egyéb természeti károkozással járó építkezések a környék és a lakóközösség hasznára válnának. A beruházások gyakran lakossági érdek- és jogsérelemmel járnak.
Ezért jött létre a Nagy Tavak Koalíció, melynek alapítói: Alba Natura Civil Alapítvány - Fertő-tó barátai Egyesület - Miénk A Grund Városvédő Egyesület (Tata) - Összefogás a Balatonért Egyesület - Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely - Stop Avalon! Tata civil mozgalom.
Kun Zoltán, a Fertő-tó barátai Egyesület tagja, természetvédelmi szakember volt a vendégünk, aki elmondta, kicsit több mint egy éve már, hogy kialakult az együttműködés a különböző egyesületek között, hiszen úgy tűnik – bár a beruházások különböznek – a problémák egy minta mentén működnek, így fontos a tapasztalatcsere, mert ha a tiltakozás egy bizonyos formája bevált az egyik tónál, az máshol is működhet.
Többen erősebbek vagyunk. A tapasztalatcsere révén sokkal hamarabb és hatékonyabban tudnak a felmerülő problémákra reagálni, sőt meg is előzhetik a beruházások folytatását. „Tudjuk, hogy egyik tónál milyen technikát alkalmazott a befektető, ami felmerülhet másik tónál is” – mondja Kun Zoltán.
Nem egy tavat kellene megóvni, hanem Magyarország édesvízi élőhelyeit, és ezt csak közösen lehet – teszi hozzá. Ez alaptörvényi kötelességünk is.
Közös tapasztalat, hogy a lakosság tájékoztatása nem megfelelő és a civilek felvetéseire sem feltétlenül reagálnak a beruházók, legalábbis a Fertő tónál. Ezzel pedig sérül az állampolgárok információhoz való hozzáférése a környezeti változtatásokkal kapcsolatban. Másik probléma, hogy gyakran furcsa időcsapdában találják magukat a civilek. A Fertő tónál az egyik építési engedély kifüggesztésére például 2020. december 23-án került sor, amikor is igen kicsi az esély rá, hogy a polgárok észreveszik. Ez esetben ezt sikerült kiszúrni, rá is kérdeztek az illetékeseknél, aminek eredményeként az építési engedély kérelmet visszavonták. Ugyanezt júniusban már nem tudták megakadályozni. Hasonló időzavarba kerültek a tataiak is. A Stop Avalon! Tata civil mozgalom ősszel kezdett aláírásokat gyűjteni népszavazás kiírásához, de aztán jöttek a korlátozások. A számok alapján ugyan ki kéne írni a népszavazást a korlátozások után, de kérdés, hogy addig megkezdik-e az építkezést.
„Tanuljuk, hogyan tudjuk ezeket ellenőrizni, egy algoritmus fejlesztése is megjelent a fejünkben, hogy keresőszavak alapján információt kapjunk egy új építési engedély kérelemről” - mondja Kun Zoltán. Ez elsőre elrugaszkodottnak tűnhet, de van alapja. „Olyan ez, mint egy sakkjátszma, amiben a mi szemünk be van kötve, az ellenfél pedig lát” – érzékelteti a természetvédelmi szakember. Amellett az erőforrások is teljesen mások. A Fertő tónál egy 30 milliárd forintos beruházás áll szemben egy olyan szervezettel, ahol 3000 forint a tagdíj évente. A Nagy Tavak Koalíció egy civil összefogás, aminek tagjai saját munkájuk mellett végzik ezt, tehát nem sötétzöld civil szerveződés, mindössze elkötelezett emberek összefogása. A kormánynak mindenesetre sikerült elérnie, hogy fejlődik a civil társadalom, egyre többen éreznek felelősséget.
Hogy jó példákról is beszámoljunk, Balatonaligán a tervezett beruházás ebben a formában nem valósul meg. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály is szót emelt a beruházás ellen, a civilek mellett. Csopakon is sikerült elérni, hogy az egyik beruházást felfüggesszék. Ezek a meccsek még nincsenek lejátszva, de sikerként könyvelhetőek el. Előbbi nem mellékesen azt mutatja, hogy nem pártpolitikától van itt szó, mert a biodiverzitás, és a természeti és kulturális örökségünk védelme nemzeti kötelességünk. Minden pártnál vannak emberek, akik ezt észreveszik és magukévá teszik.
Beton, beton, beton. Ezt senki nem érti. Az emberek valamiért még mindig úgy gondolják, hogy a fejlődés abban ölt testet, hogy hány négyzetméter térburkolat, beton, vagy éppen hány emelet jön létre. Elindult már egy olyan tendencia a világban, hogy egyes cégek az ökoszisztéma szolgáltatásokra építenek, ez Magyarországon még nem ment át. Az Avalon csoport regált a civilek problémáira, és bejelentette, hogy 5000 négyzetméterrel csökkentik a tervezett méretet, zöld tetővel borítják az épületet, és egy domb alá rejtik. A tataiaknak alapvetően viszont nem a szálloda méreteivel van problémája, hanem magával a létével. Szerintük ugyanis mindenképpen forgalomnövekedés lesz, környezeti problémák lesznek, ezzel pedig maximum a vizuális szennyezést csökkentik.
A legjobb helyzetben mégis talán ők, a tataiak vannak a népszavazás miatt. A Fertő tó viszont pont, hogy a legrosszabb szituációval néz szembe, hiszen ők nem egy magánbefektetővel, hanem a magyar állammal harcolnak. Ez a beruházás száz százalékban közpénzből valósul meg. A beruházás több elemét megtámadták az Európai Uniónál. Problémás a sportkomplexum, a motel és a négycsillagos szálloda, ezek a tervek még finomításra várnak. „Még van muníció a tarsolyunkban, jelenlegi formájában bízunk benne, hogy sikerül megakadályozni a beruházást. Nem barlangban szeretnénk lakni. Elismerjük, hogy a Fertő tó partján kell fejlesztés, a strand nagyon leromlott állapotban van” - mondja Kun Zoltán. „Sopron városának van egy integrált településfejlesztési stratégiája, abban van egy olyan megoldás, amit mi is tudunk támogatni: 1,7 milliárd forintból megújítani a strandot és a kiszolgáló épületeket” - folytatja. Hogy ez időközben miért lett 30 milliárd forint, és hogyan lett motel és sportkomplexum belőle, azt senki nem tudja.
Friss hír, hogy a Nagy Tavak Koalíció március 31-én felkérte a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy újabb, nagy tavaink védelmére szóló, országgyűlési határozati javaslat formájában lévő levelüket a parlament elé vigyék megtárgyalásra és elfogadásra.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
21.03.26. 15:00
Riporter/Műsorvezető: Lay Viktória
