SZFE – "A fiatal tehetségek távozására számítanak"

Az európai intézményekben Magyarország és Lengyelország mellett egyre gyakrabban emlegetik Bulgáriát is a jogállamiság fekete bárányaként. Hétfőn az Európai Parlament folytatott vitát arról a határozattervezetről, amely elmarasztalja az unió legszegényebb tagországának vezetését a korrupció burjánzása, a médiaszabadság sérelme és más jogállami hiányosságok miatt. A tervezetről a héten szavazni is akarnak – írja a londoni Reuters hírügynökség, megjegyzi azonban, hogy az ilyen parlamenti határozat gyakorlati következményekkel nem jár.

A tudósítás kitér arra, hogy Szófiában csaknem három hónapja rendszeresek a tömegtüntetések, amelyeken ezrek követelik Bojko Boriszov miniszterelnök lemondását. Magán az európai parlamenti vitán a szocialista, a zöld párti és a liberális képviselők hevesen támadták a bolgár vezetést a demokratikus értékek háttérbe szorítása és az EU pénzalapokkal való visszaélések miatt, de a bolgár kormánypárt politikai családja, a jobbközép irányzatú Európai Néppárt védelmébe vette Boriszovot, mondván, Európa-párti vezetőről van szó. A Reuters idézi Manfred Webert, a néppárti frakcióelnököt, aki szerint a tüntetések éppenséggel azt mutatják, hogy Bulgáriában működik a demokrácia, és jövő márciusban mindenkinek módja lesz állást foglalni a választásokon.

Bulgária Magyarországnál is rosszabb értékelést kapott a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezettől, amely a 111. helyre sorolta az országot a médiaszabadság szempontjából. A Reuters ugyanakkor felhívja a figyelmet arra: Bulgária – ellentétben Magyarországgal és Lengyelországgal – el tudta kerülni, hogy hivatalos jogállamiság-vizsgálati eljárást indítsanak ellene, mert ígéretet tett arra, hogy küzdeni fog a korrupció ellen, és átrendezi az igazságszolgáltatást.

Nem úgy néz ki, hogy teljesülnének

A kancellár maradjon kint – ezzel a címmel közöl tudósítást a müncheni Süddeutsche Zeitung a Színház- és Filmművészeti Egyetem sztrájkjáról, amit a szerző, Cathrin Kahlweit folytatódó hatalmi harcnak nevez. A cikk szerint az, hogy Szarka Gábor személyében katonatisztet neveztek ki az egyetem kancellárjának, tovább eszkalálta a hetek óta zajló küzdelmet, még akkor is, ha a kinevezett magasan képzett, katonai attasé is volt Párizsban, illetve rendelkezik igazgatási tapasztalattal, nevezetesen campusigazgatóként működött a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ami Orbán Viktor miniszterelnök egyik legkedveltebb projektje.

A demonstrálókat a világ minden tájáról művészek biztosítják a támogatásukról. A múlt héten a diákok jelképesen fáklyát vittek öt magyar városba, hogy tovább terjesszék a tiltakozást az Orbán-kormány kulturális politikája ellen – írja a bajor lap.

A cikk kitér arra, hogy már a tavalyi év végén korlátozták a színházak szabadságát az intendánsok kiválasztását illetően, valamint kulturális tanácsot alakítottak, az „egységes kormányzati stratégia” megvalósítása érdekében. Az egyetemeket és a kutatóintézeteket erősebb ellenőrzés alá vonták, a Magyar Tudományos Akadémiát kormánykuratórium felügyelete alá helyezték, a Közép-európai Egyetemet, a CEU-t pedig elüldözték Magyarországról – sorolja a lap a lépéseket.

Most az SZFE ügyében folyik tovább a kultúrharc. Nem úgy néz ki, hogy teljesülnének a tiltakozók követelései, és a szakemberek a fiatal tehetségek távozására számítanak – olvasható a Süddeutsche Zeitungban.

Horthy-kalauz amerikaiaknak

Most pedig szokásunktól eltérően merítkezzünk meg néhány mondat erejéig a történelemben: a The National Interest című amerikai magazin internetes oldala igen terjedelmes tanulmányt közöl Horthy Miklós magyar admirális felemelkedése és bukása címmel.

A szöveg – mint a weboldal szerkesztői közlik – eredetileg a Warfare History Network hadtörténeti kiadványban jelent meg. A tartalom legnagyobb része Horthy haditengerészeti ténykedését méltatja, vagyis az első világháborúval foglalkozik, a későbbi időket jóval elnagyoltabban tárgyalja. Megállapítja egyebek közt, hogy Horthy vonakodott politikussá válni, és hogy miután 25 éven át tartott kormányzóságának utolsó éveit Hitler uralta, ő a Führer egyszerű vazallusaként került be a történelembe.

Az amerikai olvasóknak szánt tömör értelmező áttekintés szerint Horthy, miután országa két hatalmas szomszéd, a náci Németország és Szovjet-Oroszország közé szorult, úgy döntött, hogy a nácikra teszi a téteket a bolsevikokkal szemben, amikor Hitler 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót. De már a következő évben kiutat keresett a konfliktusból, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a Harmadik Birodalom el fogja veszíteni a háborút.

„Állítólag Horthy egyike volt azon kevés számú külföldi vezetőnek, akiket Hitler tisztelt” – olvasható a The National Interest cikkében. Ez persze nem akadályozta a Führert abban, hogy a végén ki akarta végeztetni az őrizetbe vett kormányzót, akinek csak az időben érkező amerikai csapatok mentették meg az életét. Hitler európai szövetségesei közül csak ő és Ante Pavelic horvát vezető élte túl a második világháborút – jegyzi meg a cikk.