„1%
Hetes Stúdió

Szakértő: Színt kellene vallania a kormánynak Paks II. ügyében

29/09/2019 15:33

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Budapesten adták közre a világ atomiparát értékelő éves jelentést, amelynek egyik érdemi szerzője és szerkesztője Mycle Schneider, aki ez alkalomból elmondta, Paks II. feltehetően nem környezetvédelmi és költséghatékonysági okokból épül, és építtetik meg azt az oroszokkal. Ez esetben a kormánynak magyarázatot kellene adnia a beruházásra.

2019. szeptember 28. Hetes Stúdió / részlet, Mycle Schneider (19.09.28.)
11:54
00:00

Tisztázzuk az elején: ön atomenergia-párti vagy nem? – kérdeztük a francia atomkutatót, tanácsadót, aki 20 éve ad tanácsot az Európai Unió számára és évek óta neve fémjelzi a világ atomiparának éves jelentését. Az idén Budapesten mutatták be a 2019-es nemzetközi jelentést és ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

Nekem egyáltalán nem áll érdekemben, hogy pro vagy kontra álláspontot képviseljek. A mi munkánk a vitát megelőző stádiumban zajlik. Mert akármilyen fura, azt kell mondjam: az atomerőművek körüli vitákat mind a mai napig mítoszok veszik körül. Nekünk a tényalapú megközelítés az érdekünk, és hogy aztán abból az érintettek következtetéseket vonjanak le. Egyesek ugyanabból pozitív, míg mások negatív következtetésre jutnak.

Fukusima után, 2011 óta azért egyre elterjedtebb az a nézet, felejtsük el az atomerőműveket. Jogos a felvetés?

Ha csak a számokat nézzük, akkor ma a világ elektromos termelésének a 10%-át állítják elő atomerőművekben.

Korábban – feltételezzük – magasabb volt ez a szám?

Az atomenergia felhasználásának a csúcsát 1996-ben érte el, 17,5 százalékot. Ennél soha nem ment magasabbra ez a mutató. A csökkenő tendencia csak azt bizonyítja, hogy más technológiai megoldások gyorsabban fejlődnek, mint az atomenergiáé. Az elmúlt években a megújuló energiák és az atomenergia felhasználása közti különbség radikálisan megnőtt. De hogy mondjak egy másik összehasonlítást is: az Európai Unióban az elmúlt évben a korábbiakhoz képest a megújuló energiatermelés 95 százalékkal nőtt.

Ez meglepő adat!

Valóban. És a maradék 5 százalékot pedig nagyjából a gáz adja ki. Persze egyelőre világviszonylatban ez csak álom, de ez lenne az ideális növekedési tempó. Mindenesetre az atomerőművek kapacitáscsökkenése azt a trendet mutatja, hogy ezzel párhuzamosan hihetetlenül gyorsan fejlődnek a megújulók.

Magyarországnak megvan a maga gondja, gondolok itt a Paks II. beruházásra. Látva ezt a trendet, ön szerint mi lenne üdvözítő hazánk számára?

Nézze, a klímaváltozás óriási vitákat kavar. Ezenfelül a helyzet úgy áll, hogy sürgető feladataink vannak, miközben pereg az óra. Ezért mérlegelnünk kell, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását miképpen tudjuk a leghatékonyabban csökkenteni. Az elektromos áram termelésekor kibocsátott széndioxid aránya ma 38 százalék. A klímapolitika mai alapvetése tehát ennek a mértéknek a jelentős csökkentése. A gyakorlatban azt kell vizsgálni, hogy minden egyes, az elektromos energia előállításába fektetett dollár vagy euró mikor térül meg a leghasznosabban? Tehát azt kell mérlegelnünk, hogy a ráfordított egy dolláromból vagy eurómból egyrészt hogyan tudok minél kevesebb széndioxidot – mint szennyezőanyagot – kibocsátani, másrészt: mivel tudom ezt a leggyorsabban megtermelni?

Tehát oda lyukadunk ki, hogy az első kritériumnak az atomenergia mindenképpen megfelel.

Így van, hisz az atomerőműveket úgy is kategorizálják, mint az egyik legalacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátású technológiát. Igen ám, de nagyon drágán termel energiát és nagyon lassan. Tehát kijelenthető, hogy egyetlen atomerőmű sem kontraproduktív a klímavédelem szempontjából. Ám vegyük tekintetbe, hogy a megújuló energiatermelés költsége az utóbbi években jelentősen zuhant. Tehát ha valaki az atomerőmű építésénél mérlegeli az előnyöket, akkor a klímavédelemre választ kap, de valami más indoknak is lennie kell, ha belevág egy ilyen költséges és lassan megtérülő projektbe.

Igen, valami más indoknak kell lennie, hiszen még el se kezdődött, máris 12-13 milliárd eurónál (3700-4000 milliárd forintnál) tartunk Paks II. esetében. Ön is úgy ítéli meg, az pénzkidobás?

Hogy is mondjam... A becsült indulóérték mindig lényegesen alacsonyabb a megvalósításénál. És ezt általában nem veszik figyelembe és komolyan sem a tervezésnél.  

Mi pedig már jelentős késésben vagyunk.

Hát, ez az. És hiába beszélnek 5 évről, az építése 10-15, akár 20 évbe is kerülhet, amivel együtt a költségek is nőnek. Nem csoda, hogy nincs magánbefektető az atomiparban, nem jelentkeznek magánbankok az építkezésére.

Ez indokolja a Paks II. orosz hátterét? Ezt elfogadhatjuk érvnek?

Nagyon sajnálom, de én nem vettem részt az orosz-magyar kormányzati tárgyalásokon.

De azért van valamilyen feltételezése?

Igen, ez egészen biztosan nem az energiapolitikáról szól. Valami egészen más van a háttérben. Én ezt úgy hívnám, hogy egy bizonyos csomagban egyeztek meg a felek. Ennek hátterében állhat katonai megállapodás, geopolitikai manőverezés, gázüzlet. Nem tudnám megmondani. Azt viszont egyértelműen állíthatom, hogy gazdaságilag nem megtérülő befektetés. Nem versenyképes befektetés és a klímavédelem szempontjából sem hatékony. Mert a megújuló energiák sokkal, de sokkal olcsóbbak és megtérülésük is gyors.

Szóba jöhet az atomtechnológia minőségi kivitelezése?

Nos, akkor nézzük az építési adatokat. Az elmúlt 10 évben 8 erőművet épített Oroszország otthon, az átlagos építési idő 22 év volt.

Akkor mi sem számíthatunk gyorsabb építésre?

Soha nem tudhatjuk, de az biztos, hogy ha azt állítja az orosz fél, hogy 5 év alatt felépíti, akkor arra valami bizonyítékot is szolgáltatnia kellene. Nos, ilyet én még sehol nem láttam.

Mennyi a működési költsége az atomreaktornak?

Alapjában véve a tendencia – persze vannak kivételek – azt mutatja, hogy egyre drágábbá válik az atomreaktorok működtetése. Ennek egyszerű oka van. Az első atomreaktor-flotta 30 éve, de van, amelyik már 40 éve üzemel szerte a világban. Vegyünk egy autót, az egyszerű összehasonlítás kedvéért és akkor megértjük, miről van szó. Teljesen más technológiai korszakot írtunk, amikor azokat az autókat illetve reaktorokat tervezték, gyártották, építették. Ugyebár az teljesen logikusnak tartható, hogy az azóta eltelt idő alatt, azaz minden évtizeddel nő a működési költsége minden reaktornak. Egy 30 éves autót is sokkal drágább fenntartani, mint egy vadiújat. Mondjuk, kivételnek tekinthetjük Amerikát, ahol állami közreműködéssel folyamatosan igyekeznek egyre lejjebb és lejjebb nyomni a működési kiadásokat.

Tegyünk egy világtrendi kitekintést! Hány atomerőmű működik ma összesen?

417. De hogy kontextusba helyezzem: mindössze eggyel kevesebb, mint 30 évvel ezelőtt. 2002-ben működött a legtöbb, akkor 438 volt. Persze azt is mondhatnám, hogy 4-gyel több működik most, mint egy évvel ezelőtt. De fontos lenne megértenünk, hogy az atomerőművi, atomipari válság nem Fukusimától eredeztethető. Az csak rontott a helyzeten. Összességében – ha tekintetbe vesszük a működőket, a leállókat, a tervezetteket, a bővítéseket és az új építéseket – megállapíthatjuk, hogy leszállóágban van az atomipar. Ha fenn akarnánk tartani a mostani kapacitásokat, akkor meg kellene triplázni az atomerőművek építését a 10 évvel korábbi számokhoz képest. 2013-ban 68 egység építése zajlott, ma 46. És mindössze egy új erőmű építése kezdődött el 2019-ben, ahogy említettem, Oroszországban.

A 2019-es jelentésben foglaltakat most nagyjából el is mondta, nem is annyira a fő adatok érdekelnének, hanem sokkal inkább az, miben különbözik alapvetően ez a jelentés az előzőektől?

A legfőbb újdonsága, hogy a nukleáris energia szerepét a klímavédelem szempontjából dolgoztuk fel, amit egyik korábbi jelentsünk sem tartalmazott.

Beszélgetésünk pillanatában pedig épphogy elkezdődött az ENSZ klímacsúcsa New Yorkban. Talán nem véletlen ennek a jelentésnek az időzítése sem Budapesten.

Valóban, nem véletlen ez az egybeesés. És néhány elemzés eredménye minket is meglepett. Legfőképp a klímaváltozás ismeretében. Ugyanis az derült ki, hogy a nukleáris energiatermelés költsége – mai árfolyamokon számolva, most már meghaladja a megújuló energiák termelésének költségeit – beleszámítva persze a tárolási költségeket is.

Ezt persze magyarázza, hogy látványosan válik egyre olcsóbbá a megújulók energiatermelése. 

Persze ez piaci szegmensenként és földrajzilag is változó. Azonban ha az átlagot nézzük, vegyük inkább példának az Egyesült Államokat, ahol a legnagyobb atomenergia előállítás zajlik mind a mai napig, ott nagyjából egy szinten van költségarányokat tekintve az atomenergia és a napelem termelés, de úgy, hogy a napelem-tárolás költségét is beleszámítottuk. Az tény, minden atomreaktort egyenként kell értékelni az adott körülmények között, de ezzel együtt megállapítható, hogy nem éri meg manapság a nukleáris energiába fektetni. Indiában is például a napenergia szoros versenyben van a szénerőművekkel. Már-már ott is olcsóbb napenergiával termelni, mint szénnel. Mindezek a klímavédelem szempontjából borzasztóan fontosak.

Nos, akkor milyen jövőt jósol az atomenergiának?

A kristálygömbből jóslást másra testálnám, de amit az elmúlt 10 év tapasztalatából levonhatok: vegyük csak a természet törvényeit. Minden faj az élet körforgásában megújul – ilyen-olyan mértékben és persze vannak kihaló fajok is. Nos, a megújuló energiák változásához képest az atomenergiát a kihaló fajok csoportjába tenném. Ezt jelzi például az is, hogy a meglévő atomerőművekhez képest nagyon lelassult az atomreaktorok építése, beruházása. Tehát a nukleáris energiatermelés a kimúlás vagy a kivezetés stádiumában van. Belgiumban, Svájcban vagy Németországban nagyon is tudatosan tesznek azért, hogy kihaljon az atomenergia. Míg más országok nem tesznek ezért, csak hagyják csendes kimúlásukat.

Ezzel szemben Magyarország építkezésbe kezd.

Egyelőre csak tervek vannak, és minél később látnak hozzá, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy valaha is bekötik az áramtermelési hálózatába.

Mit tanácsolna a magyar kormánynak, ha megkérnék?

Én abban hiszek, mivelhogy klímavészhelyzetben vagyunk, a kormánynak nagyon alaposan szemügyre kellene venni Paks költséghatékonyságát a klímavédelem szempontjait is mérlegelve. Ha ezt megfontolja, akkor szinte teljesen mindegy, hogy orosz vagy bármilyen más erőművet épít, mert teljesen egyértelmű, hogy nem versenyképes a megújuló energiákkal szemben sem. De ha más indoka van az atomerőmű építésének, akkor illene megmondani, nyilvánosságra hozni, mi is az tulajdonképpen – nyilatkozta a Klubrádiónak Mycle Schneider, a világ atomipari ágazatának jelentéskészítője, az Európai Unió nukleáris ügyekben 20 éve illetékes tanácsadója.

Csernyánszky Judit interjúját a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: atomeromu.hu

Hetes Stúdió
2019. szeptember 28., szombat 15:00
Műsorvezető: Lampé Ágnes