Melyik országban élünk? – Hardy Mihály jegyzete

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában azon, hogy vajon mégis milyen országban élünk? Hogy mi történik velünk és hogy mi fog történni a következő hónapokban? Ezt a kérdést ugyanis – legalábbi szerintem – nem lehet egyetlen vállrándítással elintézni.

Nekem ugyanis nagyon erősen úgy tűnik, hogy legalább két Magyarország él itt, ezen a 93.000 négyzetkilométeren és ez a két Magyarország cseppet sincs átfedésben egymással. Ha a kormány képviselőit hallgatom vagy ha a kormánymédiát olvasom, akkor ez a Magyarország itt a Kárpát-medencében a létező világok legjobbika. Ezúttal nem Voltaire Candide-jéből idéztem, hanem mondjuk Szijjártó Pétert, Lázár Jánost, Tuzson Bencét, Gulyás Gergelyt vagy éppen Maruzsa Zoltánt említhettem volna. Mert az ő szavaik alapján ide dőlnek a külföldi befektetések, épül-szépül az ország, ábrándos szemű kismamák teleszülik a CSOK-ból épített kertes házat aprómagyarokkal, akiket aztán három év múlva vár a csillogó-villogó óvoda, rá négy évre pedig a high-tech eszközökkel felszerelt világszínvonalú iskolarendszer, aminek még a japánok és a szingapúriak is a csodájára járnak, nem is beszélve a finnekről! Ja, …bocs mégsem.

A másik Magyarország – ami párhuzamosan létezik az előzővel –, nos az remegve várja, hogy milyen számlát dob majd be a postás novemberben, már ha lesz még posta meg postás. Minő szerencse lesz, ha ebben a tejjel-mézzel folyó magyar Kánaánban nem zárják be a településen a kispostát és nem irányítják át a postást húsz kilométerrel arrébb dolgozni. A lakáshitelből épített ház is egyre többe kerül, hiszen a kamatok is felserdültek, már a húszas-harmincas mezőben járnak – mármint ami a százalékot illeti. A kertes házak egy részére máris kikerült az „eladó” tábla, az idős, egyedülálló tulajdonosok egyszerűen nem tudják a kevéske nyugdíjból fizetni a gázszámlát, megpróbálnak kimenekülni az adósságcsapdából és eladni a házat, amíg még lehet. A fiatalasszonyoknak eszük ágában sincs gyereket szülni, a német nyelvű álláshirdetéseket pásztázzák az interneten, hátha az osztrák sógoroknál könnyebb lesz megélni hónapról hónapra. Óvoda úgy sincs a településen, ha van, akkor nincs benne óvónő, ő már régen sört csapol Münchenben az Oktoberfesten. A high-tech iskolának se híre, se hamva, az összevont osztályokat a tornatanár oktatja - angolra.

Tessék eldönteni, melyik országban élünk mi. És egyben azt is, hogy vajon tényleg a rezsicsökkentés megvédésére van-e szükségünk, vagy megelégednénk egy kis rezsimcsökkentéssel is?

Hardy Mihály jegyzete a 2022. november 3-i Esti gyorsban hangzott el.