Mellár: Magyarország jelen pillanatban félgyarmati ország
28/12/2021 14:37
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Megemelték a minimálbért, ami jó, hiszen a munkavállalók több pénzhez jutnak, de miért kell korlátozni a munkaadókat és a kormány miért nem hagyja, hogy a piac szabályozza a béreket? Mellár Tamás országgyűlési képviselő szerint egy Magyarországhoz hasonlóan félgyarmati szintre süllyesztett gazdaságban muszáj legalább ennyi szabályozás.
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 26:10-től hallgathatja meg.
Most, hogy a kormány 200 ezer forintra emeli a minimálbért, az vajon csődök sorozatával fog járni, mert néhány cég képtelen lesz kitermelni az ehhez szükséges pénzt? - kérdezték meg a Reggeli gyorsban Mellár Tamás közgazdászt, független országgyűlési képviselőt, aki szerint nem erről szól a történet. "Az elmúlt időszakban többször is megemelték a minimálbért, és egyik alkalommal sem került csődbe a gazdaság, nem volt jelentős visszaesés". Szerinte inkább "arról szól a történet", hogy ha megemelik a minimálbért, az kényszerhelyzetbe hozza a vállalkozásokat, hogy magasabb hozzáadott értéktartalmú termelést állítsanak elő, annak érdekében, hogy a bérek beleférjenek. Ha viszont alacsony a minimálbér, "akkor olyan termelési szerkezetet konzerválunk, ami elmaradottabb, alacsony hozzáadott értéktartalommal nem lehet nemzetközileg versenyképes".
A vállalkozások ezt persze még kijátszhatják, például "zsebbe fizetnek", vagy a munkavállalót papíron "nem nyolc, hanem kevesebb - hat illetve négy - órára alkalmazzák, és ennek megfelelően fizetik neki a minimálbért, de valójában mégis nyolc órát dolgozik".
Mellár szerint bármilyen nemzetközi összehasonlításban is nézzük, a magyar bérek kifejezetten alacsonynak számítanak, és szerinte ez hozza létre a státuszunkat: "Magyarország jelen pillanatban félgyarmati ország, ahova a külföldi tőke szívesen jön, mert alacsonyak a bérek, lazák a környezeti előírások, a kormány jelentős adókedvezményt ad, a szakszervezetek pedig nem nagyon működhetnek, sztrájkot nem szervezhetnek". Mellár szerint éppen ezek a szempontok, amik ideálissá teszik az országot azokra a típusú munkákra, amiket itthon végeztetnek. "Összeszerelő és olyan szektorokat hoznak ide, amik környezetszennyezők, illetve amiket a nyugati régióban már nem tudnának jövedelmezően alkalmazni". Magyarországon viszont a bérek miatt mégis versenyképesek, amihez még hozzájön a forint folyamatos leértékelése, ami továbbra is alacsonyan tartja a keresetet az euróhoz képest.
Vajon kell-e szigorúan szabályozni, vagy a piac úgyis kikényszeríti a fizetésemelést, mint például a szakácsoknál? Mellár szerint a piac nem tud mindent megoldani, és figyelembe kell venni, hogy milyenek a piaci erőviszonyok. "Ha valóban szabadon működő versenypiac van, akkor kialakulhat olyan szituáció, amilyen bérek a termelékenységgel összhangban vannak és ez hosszabb távon is fenntartható. De sok esetben nincs tiszta, szabad verseny, "hanem erőfölényes szituációk vannak", és ebből következően a munkaadóknak megvan a lehetőségük, hogy alacsonyan tartsák a béreket. Mellár szerint a szakácsoknál sem a hazai piaci viszonyrendszer követelte ki, hogy emeljék fel a bérüket, hanem az a lehetőség, hogy külföldre tudtak menni magasabb fizetésért. De olyan szektorokban, ahol erre nincs mód, ott fontos, hogy legyen állami szabályozás és legyen minimálbér előírás, mert ez is korlátozza a munkaadókat.