Meglepő lázadás? Miért bukott el Várhelyi? – Nemzetközi lapszemle

Tegnap az Európai Parlament külügyi bizottságában a különböző pártcsaládok képviselői – mint az a hírekből ismeretes - nem tudtak egyetértésre jutni Várhelyi Olivér magyar EU-biztosjelölt alkalmasságának a megítélésében. A londoni székhelyű Reuters hírügynökség szerint ez a fejlemény az Európai Unió növekvő politikai széttöredezettségét, a döntéshozatalhoz elengedhetetlen konszenzus- és kompromisszumteremtő képesség hiányát mutatja. Várhelyinek most hétfő délig írásban kell választ adnia számos kérdésre, és a válaszokat csütörtökre fogják kiértékelni. Több európai parlamenti képviselő amiatt aggódik, hogy a magyar jelölt nem eléggé független Orbán Viktortól, akit a magyarországi demokrácia aláásásával vádolnak.

A román és a francia biztosjelölt átment a tegnapi parlamenti vizsgán. Ha ez Várhelyinek is sikerül csütörtökre, akkor az EP plenáris ülése november 27-én egyben szavazhat az új összetételű Európai Bizottságról, és siker esetén az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye december elsejével munkához láthat. A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása idézi Eric Mamernek, Ursula von der Leyen – már megválasztott – bizottsági elnök szóvivőjének a felettébb óvatos szavait, miszerint a tegnapi meghallgatások után „létezik egy bizonyos érzés, hogy a dolgok kezdenek formálódni, mindenben tekintettel az intézményi folyamatokra.”

Várhelyi megerősítésének a megakasztását a Politico meglepő lázadásnak nevezi a balközép irányzatú szociáldemokrata és az Újítsuk meg Európát elnevezésű liberális frakció képviselői részéről, akik csatlakoztak a magyar jelöltnek szánt szomszédságpolitikai és EU-bővítési tárca ellen eleve tiltakozó zöldek, valamint a radikális baloldal képviselőihez. Parlamenti tisztségviselők azonban azt mondják, hogy még mindig arra számítanak, el fogják fogadni Várhelyit, miután megválaszolja a pótkérdéseket – írja az amerikai portál. A beszámoló szerint ezek a parlamenti tisztségviselők azzal érvelnek, hogy Várhelyi visszautasítása mellett sokkal több nem szól, mint az a tény, hogy ő a magyar jelölt. Orbánhoz hűségesnek tartják ugyan, de bárkit jelölnének helyette, az illető szintén Orbántól jönne – vagyis Várhelyi elutasítása nem nagyon szolgálna más célt, mint az Európai Bizottság beiktatásának további halogatását.  

A Politico szerint számos EP-képviselő belefáradt már a jelölési folyamatba, és mielőbb azt szeretné látni, hogy végre működik a brüsszeli bizottság. Másfelől viszont ugyanezek a képviselők azt is mondják: tekintettel arra, hogy Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti fegyelmi eljárás folyik az uniós alapelvek megsértése miatt, nem lehet csak úgy egyszerűen átengedni Orbán jelöltjét. Christian Ehler német néppárti EP-képviselő úgy nyilatkozott a Politicónak: szerinte a más frakciókban ülő kollégái politikai üzenetet kívántak közölni, amikor további kérdéseket fogalmaztak meg Várhelyinek, de vélhetőleg nem akarják majd leszavazni az egész Európai Bizottságot.

A Bloomberg amerikai hírügynökség beszámol arról, hogy a magyar kormány – egy hónappal a számára fájdalmas választási vereség, Budapest elvesztése után – olyan indítványt tett közzé, amely korlátozná az új főpolgármester jogkörét a főváros költségvetését illetően. A törvényjavaslat a Bloomberg megfogalmazása szerint a nyitó sortűz az Orbán és ellenfelei közötti hatalmi harcban, ami a 2022-es parlamenti választásokig tarthat. Az egyesült ellenzék az önkormányzati választáson az öt legnagyobb magyar város közül négy fölött megszerezte az ellenőrzést, ami az elmúlt bő egy évtizedet tekintve a legsúlyosabb választási kudarc a sajátos stílusú illiberális vezető számára – írja a hírügynökség. Az ismertetés szerint a törvényjavaslat arra kényszerítené a fővárost, hogy az iparűzési adó formájában évente beszedett, mintegy félmilliárd dollárnak megfelelő összeget – Budapest legnagyobb tételű bevételi forrását – elsősorban a tömegközlekedésre fordítsák. Tekintettel arra, hogy a közlekedési rendszer alulfinanszírozott, és az előző, Orbán által támogatott főpolgármester idején is rá volt utalva a központi kormányzat pénzügyi támogatására, a tervezett intézkedés azzal fenyeget, hogy kevesebb forrás jut majd egyéb kiadásokra, például szociális szolgáltatásokra. 

A Bloomberg cikke ismerteti az ezzel kapcsolatban több oldalról elhangzott, eltérő kijelentéseket, és emlékeztet arra: Orbán Viktor példátlan hatalomközpontosítást hajtott végre 2010-es kormányra kerülése után, beleértve az önkormányzatok jogkörének és költségvetésének a megnyirbálását. Az Európai Unióban jelenleg eljárás folyik a magyarországi jogállamiság eróziója miatt.

Címlapi kép: Flickr

Kárpáti János nemzetközi lapszemlét a fenti lejátszás gomb megnyomásával hallgathatja meg.