„Klubrádió
Reggeli gyors

Megdöbbentő, hogy a magyar politika a Horthy-korszakból veszi át a retorikát

8/09/2021 12:06

| Szerző: Klubrádió

A NER kereszténysége egy máz, ahogyan a Horthy-rendszerben is az volt. Stark Tamás történész 1938-as Eucharisztikus Kongresszus eseményeit idézte fel a Reggeli gyorsban, majd az azt követő eseményeket. Megdöbbentő, milyen sok a hasonlóság a politika akkori és mostani iránya között.

1938. május 26-29-a között tartották az első magyar Eucharisztikus Kongresszust. Szent István halálának 900. évfordulóján, a neki szentelt év legkiemelkedőbb eseményének szánták Horthyék, ami óriási propagandát jelentett nekik, mondta Stark Tamás történész.

2021. szeptember 08. Reggeli gyors - részlet 21.09.08. Stark Tamás
15:33
00:00

Az 1938-as kongresszuson jelentős tömeget vettek részt, ugyanakkor rendkívül ellentmondásos volt a helyzet, hiszen a kormány kereszténynek mondta magát, de éppen kongresszus utolsó napján lépett életbe az első zsidó törvény, mondta.

Hitler ugyan nem engedélyezte, hogy német küldöttség részt vegyen a kongresszuson, de Magyarország ekkor már készült a geopolitikai fordulatra, és a németekkel való barátkozásra. Augusztusban ennek megfelelően Horthy meglátogatta Hitlert, és ez vezetett ahhoz, hogy Magyarország Németország életterébe kerül, mondta Stark. "Minél közelebb került az ország a náci Németországhoz, az olasz fasisztákhoz, annál távolabb került a nyugati hatalmaktól, és 1939 áprilisában pedig és kilépett a Népszövetségből, ahova 1922-ben azért csatlakozott, hogy nyugati kölcsönöket és nyugati segítséget kapjon, valamint hogy az országnak a presztízse és mozgástere is megnőjön.

Horthy Miklós-szobrot avattak Harcon
 
Horthy-szobor
 
Harc, 2017. június 4. Horthy Miklós egykori kormányzó újonnan felavatott mellszobra a Tolna megyei Harcon, egy étterem udvarán 2017. június 4-én. MTI Fotó: Kiss Dániel
Fotó: Kiss Dániel
 

 

Bár az akkori kongresszus azzal zárult, hogy a cél, hogy a szeretetet mindenhova elvigyük, a következő választáson a nyilasok több mint 900 ezer szavazatot kaptak. "Ez a korszak ellentmondása, miközben az ország kereszténynek deklarálja magát, az első titkos szavazáson több mint 900 ezren szavaznak a nyilasokra, fajvédőkre. Nemcsak azért, mert ők élesen antiszemiták voltak, hiszen a kormánypárt is az volt, hanem voltak olyan szociális jellegű követelései, amik népszerűvé tette őket a munkásság és a parasztság körében" - mondta.

Figyelemre méltó, hogy 1939-ben mennyire előretört a szélsőjobb, megnőtt a szélsőjobboldali lapok példányszáma is, tette hozzá. "A zsidóság megbélyegzése már 1920-ban megkezdődött a Numerus clausus bevezetésével, de az intézményi antiszemitizmus az egész Horthy-korszakot jellemezte" - mondta Stark.

Stark szerint a faji alapon a zsidóság ellen meghatározott szemlélet ellen fellépett a katolikus és a református egyház is, de ez a fellépés nagyon gyenge. "Messze nem lehet olyan hangosan hallani a hangjukat, mint az Eucharisztikus Kongresszus alkalmával lehetett". Viszonylag kevesen voltak, akik nyíltan fel mertek szólni a zsidóüldözés és deportálások ellen, és akik felszólaltak, azok is elsősorban a megkeresztelkedett zsidóság érdekében szólaltak fel. Stark megjegyezte, voltak olyanok is, akik mártíromságot is vállaltak, hogy védjék az üldözötteket.

"A két világháború közötti magyar politikai elitre és az értelmiségre is egyfajta tisztelet volt jellemző a nyugati civilizáció iránt, és büszke volt arra, hogy Magyarország a nyugati civilizáció része. Ugyanakkor kisebbségi érzet is társult ehhez. 1919 óta azt rótták fel a Nyugatnak, hogy az I. világháború után elárulta Magyarországot annak ellenére, hogy védőbástyaként a testével védte a nyugati civilizációt, a tatár, majd a török ellen. Ez a nyugat ellenes retorika folyamatosnak mondható, ezt más hangszereléssel átvette a Kádár és a Rákosi korszak is, és megdöbbentő, hogy a jelenlegi magyar politikai rendszer is átveszi a retorikai elemeket, amiket már a Horthy rendszerben is használtak a nyugattal szemben."

Magyarország mintha geopolitikai fordulatra készülne most is, mint 1938-39-ben is. Stark szerint a magyar történelemben nem volt még ilyen határozott keletre fordulás, kivéve a szocialista korszakot, ami akkor viszont kényszer volt. Ma ez nem adottság, hanem döntés kérdése - tette hozzá. Mások az erőviszonyok most, mint 1936-ban. Most a liberális világ, a demokrácia világa erősebb, de Magyarország szabad elhatározásból mintha megint az autokratikus világot választaná.