Magyarországgal is tárgyal a Fehér Ház ukrán-ügyben
30/12/2021 08:39
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Az orosz-amerikai-ukrán-helyzet megköveteli a diplomáciai egyeztetéseket. Putyin és Biden mai is telefonon fognak egyeztetni. Megkerülhetetlen szereplőjévé válna az albán telekommunikációs piacnak Mészáros Lőrinc embereként ismert Jászai Gellért.
A Hill nemcsak arról számol be, hogy az egyre feszültebbé váló orosz-ukrán és amerikai viszony miatt ma ismét telefonbeszélgetést fog folytatni Biden amerikai és Putyin orosz elnök, hanem azt is megtudjuk az elnök nemzetbiztonsági tanácsának szóvivőjétől, Emily Horne-tól, hogy fehérházi tisztviselők az úgynevezett „Bukarest 9” csoportosulás tagországaival is beszéltek. Így Magyarországgal, Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Litvániával, Lettországgal, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával.
A Biden-kormány ugyanis európai szövetségeseivel kiterjedt diplomáciai tárgyalásokat folytat az Oroszországgal szembeni egységes álláspont kialakítása érdekében, illetve arról, hogy milyen választ adjanak az ukrán-határnál nyilvánvaló katonai csapatmozgásokra. Az egyeztetések körébe természetesen az Európai Biztonsági és Együttműködései Szervezet, a NATO és az Európai Unió is beletartozik.
Az előzményekhez tartozik az is, hogy Biden és Putyin már kétszer is tárgyalt telefonon, Putyin garanciákat kért, hogy a NATO nem veszi fel tagjai sorába sem Ukrajnát, sem Grúziát. Biden viszont arra figyelmeztette orosz kollégáját, amennyiben mégiscsak megtámadná Ukrajnát, annak következményei lesznek. A mai megbeszélést Putyin kezdeményezte. Január 10-én, 12-13-án pedig magasrangú diplomáciai találkozók lesznek.
A Kijev Post arról számol be, hogy Magyarország és Ukrajna az energiafronton vívott harcát feladja, amire a most aláírt gázszállítási szerződés egyértelműen utal. A cikk megjegyzi, hogy Magyarország olyan csatatér, ahol Oroszország a maga hibrid harcát vívja meg Ukrajnával.
Az albán Exit arról ír, hogy az Orbánhoz közeli üzleti körök kívánnak beszállni az albán telekommunikációs piacra a One Telecommunicationson keresztül. Ezt megelőzően december elején olvastuk azt a hírt, hogy az ALBtelecom cégében pedig 80%-os részesedést szerezne a 4IG. Nem kisebb üzletről, mint 1,3 millió fogyasztót kiszolgáló telekommunikációs cégről beszélünk, amelynek árbevétele 68 millió euró. A 4IG a Vodafonnal összefonódva amúgy is tekintélyes piaci hányadot szakít ki magának, amennyiben a versenyügyi hatóság jóváhagyja az üzletet.
Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója arról számolt be ennek kapcsán, hogy bíztató növekedés elé néz a cég, és hogy ő lesz Albánia egyik legnagyobb beruházója és a telekommunikációs piacon pedig a „legnagyobb játékos”. Az albán portál ezt kiegészíti azzal, hogy Jászai évek óta Mészáros Lőrinc üzleteit menedzseli, aki Orbán Viktor barátjaként fényes kormányzati szerződéseket zsebel be. Egyik cége, a T-System azonban ügyészségi nyomozás alatt áll.
Cikkünk megjelenése után a Magyar Telekom, Vállalati kommunikációs igazgatóság az alábbiak közlésére kért minket: Magyarországgal is tárgyal a Fehér Ház ukrán-ügyben | Klubrádió (klubradio.hu) című cikkük alábbi bekezdése kapcsán szeretnénk jelezni, - értve, hogy itt egy albán cikk szemlézéséről van szó -, hogy a T-Systems Magyarország 100%-os tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt. Az Exit cikk szerzője valószínűleg arra gondolt, hogy a 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom Nyrt. 2019. július elején bejelentették, hogy előzetes megállapodást kötöttek a T-Systems Magyarország adásvételére vonatkozó kölcsönös szándékról. A tárgyalási folyamat lezárását követően azonban a 4iG kezdeményezésére a vállalatok úgy döntöttek, hogy visszalépnek az ügylettől. (Elálltak a felek a T-Systems tranzakciótól - Sajtóközlemények - Sajtószoba - Magyar Telekom). Így a T-Systems Magyarország 100%-os tulajdonosa továbbra is a Magyar Telekom Nyrt.
A magyar kormányzati támogatással hazánkban három hónapot tanulmányúton töltő Rod Dreher amerikai véleményvezér az American Conservative folyóiratban – amit egyébként ő alapított – 2021 csetléseit-botlásait összegzi. Idézem: "próbálom felidézni magamban, mi volt az, amiben megváltoztattam a véleményemet. Az egyik legjobb példa erre, hogy különösképpen erősen szimpatizáltam az Orbán-kormánnyal. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanom, hogy 1: a nyugati média hisztérikusan elfogult Orbánékkal szemben. 2: Orbán Viktor mindenkinél jobban ért minket, a nagy többséget.