„Vásároljon
Reggeli gyors

Magyarország is bekerült az uniós-brit vakcinavitába

28/01/2021 08:03

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Megkezdődik az Unió és a britek közti küzdelem, és a koronavírus-vakcinákról szóló vitában Magyarország is előkerül: a Sun arról ír, hogy a magyar kormány az EU-s szállítások lassúsága miatti „dühében” fordult Oroszország és Kína felé. Maradva az orosz vonalon: aláírták a megállapodást arról, hogy Moszkvából Budapestre költözzön a Nemzetközi Befektetési Bank. Az EU határőrizeti szerve, a Frontex viszont távozik Magyarországról, mert a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság menekültügyi ítéletét; a Helsinki Bizottság szerint bűnrészes is lehetne a visszaküldésekben, ha maradna. Csernyánszky Judit lapszemléje.

2021. január 28. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (21.01.28.)
04:59
00:00

A TASZSZ orosz hírügynökség részletesen beszámolt az eddigiekhez képest biztató fejleményről: Szijjártó Péter Kijevben reménykeltően nyilatkozott az ukrán-magyar konfliktus feloldásának lehetőségéről, amely az ukrán oktatási törvényben megfogalmazott kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos. Munkacsoportok létrehozásáról állapodott meg ukrán kollégájával a törvényhez kapcsolódóan. Dmitro Kuleba bízik abban, hogy ismét párbeszéd alakul ki a két ország között, és a maga részéről konstruktív hozzáállást ígért. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az érzelmek és az állandó gyanakvás nem vezet jóra. Forró szívvel, de hideg fejjel kell újraépíteni a jószomszédi viszonyt. A cikk részletesen ismerteti a két ország 2017-re visszanyúló konfliktusának fejezeteit.

Szíjjártó Péter
 
Szíjjártó Péter
 Fotó: MARTIJN BEEKMAN
 

A Парламентская газета, az orosz Parlamenti Újság pedig arról számol be, hogy Föderációs Tanács tegnapi ülésén ratifikálták Oroszország és a székhelyét Moszkvából Budapestre áthelyező Nemzetközi Befektetési Bank közötti megállapodást. Amelynek lényege, hogy a bank, tagországai és munkatársai privilégiumok sorát élvezheti, nem lesz adózási kötelezettsége, feloldják a korábbi korlátozásokat és vámtarifákat is. A kedvezmények a legnagyobb részvényhányaddal (46 százalék) rendelkező Oroszországra, valamint Bulgáriára, Vietnámra, Kubára, Mongóliára, Romániára, Szlovákiára, Csehországra és természetesen Magyarországra vonatkoznak.

A brit The Sun cikkéből kiérződik az a hangvétel, amelyre EU-párti brit történészek előre figyelmeztettek: megkezdődik az Unió és a britek közti küzdelem, és persze jó alkalmat nyújtott Brüsszel szapulására a késve érkező vakcinaszállítmányok körüli elégedetlenség. Nevezetesen az, hogy a magyar kormány dühében – írja a Sun – háttérszerződéseket köt Oroszországgal és Kínával, megbontva ezzel ebben is a menetrend szerint haladó uniós oltóanyagosztást, illetve a közösség egységét. A lap szerint az orosz oltóanyag eddigi tesztjei bíztatóak, noha az ismertté vált mellékhatások némi aggodalomra adnak okot – Vlagyimir Putyin orosz elnök szakértői talán siettették a tömeggyártást. A magyar hatóságok is Brüsszelt mellőzve egyoldalúan hagyták jóvá az ideiglenes engedélyét, akárcsak az Oxford-AstraZenecáét. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem is titkolta, hogy ezzel Magyarország némi káoszt okoz. A flamand Het Nieuwsbald című napilapban fel is merült a kérdés, hogy a belgák is kövessék esetleg Magyarország példáját, és hívják Putyint? Mert nekik úgy tűnik, Oroszországnak nagyobb a készlete, mint ami az Unió rendelkezésére áll. Tegyük hozzá, hogy Németország 1,8 millió embert oltott be, a franciák 1 milliót, és nagy különbség nincs, ha azt vesszük, hogy hazánk 2 milliót rendelt Oroszországtól (ami szintén egymillió ember beoltására elég). A britek 6,8 millió embert oltottak be, és március végére elérik a 15 milliót. Egyébként a cikkben arról is írnak, hogy egy belga virológus professzor szerint a britek már szeptemberben tudtak a Covid-19 ottani, fertőzőbb mutációjáról, és elhallgatták. Mint ahogy a kíniak sem jelezték 2019 telén azonnal a veszélyt. Egyre több helyen tüntetnek a bezártság miatt, Hollandiában például harmadik napja.

 kép: Pixabay
 
 

Megjelent az AP tudósításának jóvoltából például az amerikai StarTribune-ben, hogy a Helsinki Bizottság javaslatára hagyta el Magyarországot a Frontex, az uniós határőrizeti szerv, mert egyrészt az Orbán-kormány nem teljesítette az Európai Bíróság decemberi ítéletét, másrészt mivel nem tudja megállítani a magyar kormányt abban, hogy jogorvoslat nélkül visszaküldjék Szerbiába a menekülteket, bűntársnak is vélhetik. Márpedig a Frontex ezt el akarja kerülni.

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a brit Daily Mail Ian Baxter megjelenés előtt álló könyvének SS-tisztek által készített fotóiból mutat be párat: félelem és az zavarodottság tükröződik a magyar zsidó emberek arcán, amikor megérkeztek a haláltáborba, illetve amikor hosszú, tömött sorokba állítva várnak végzetükre a gázkamrák előtt. 1944 májusában naponta 3300 magyar zsidó érkezett Auschwitzba.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
21.01.28. 07:00