Készíthetik a személyit a fesztiválozók
10/07/2019 21:02
| Szerző: Klubrádió
Csak azért kellett bírságolni a Sziget fesztiválszervező céget a látogatók adatainak begyűjtéséért, mert az intézkedésüknek nem volt jogalapja. Jó lenne azonban, ha ez a jogalap meglenne, mert így ki lehetne szűrni akár a terrorista gyanús személyeket is a nagy magyar fesztiválok jegyvásárlói közül – mondta Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hivatal elnöke. A TASZ szerint nem világos, hogyan lehet így megelőzni egy terrortámadást.
A közigazgatási szerv vezetője annak kapcsán nyilatkozott, hogy hivatala júniusban 30 millió forintos bírságra ítélte a sziget Kft-t, mert a cég rendezvényein a jegyvásárlók adatait – nevét, születési dátumát, állampolgárságát, igazolványszámát – beszkennelték egy rendszerbe. Ha ehhez nem járultak hozzá, nem mehettek be a fesztiválra. A gyakorlat, amivel először a soproni Volt fesztivál vendégei találkozhattak, később a Szigeten és a Balaton Soundon is bevetté vált.
A NAIH bírságának indoklása szerint a Sziget Kft.-nek nem volt jogalapja az adatok kinyerésére és tárolására, a célhoz kötöttség elve sem érvényesült, az érintetteket sem tájékoztatták megfelelően.
A gyakorlatot azonban csak azért kellett büntetni, mert a hatályos törvények alapján jogellenesnek minősült. Ez nem jelenti azt, hogy ha megszületik a vonatkozó törvény, akkor az említett adatokat szigorú szabályok mellett ne lehetne kezelni – mondta Pézerfalvi Attila, aki szerint most ez a változtatás történt meg. A törvényjavaslat épp a büntetés kiszabása után került a parlament elé, és amennyiben elfogadják, minden olyan fesztiválon kötelező lesz a látogatók azonosítása, ahol 25 ezernél többen vannak. A szervezőknek rögzíteniük kell látogatók adatait, köztük az arcképüket is, és ezeket kilencven napig kötelesek tárolni.
Péterfalvi Attila szerint a módosítás indokoltságát már korábban is jelezte a jogalkotó felé, mert a kötelező adatkezelésre a terrorveszély, illetve a bűncselekmények megelőzése, felderítése miatt már eddig is szükség lett volna. Péterfalvi Attila hozzátette, az európai terrortámadások kapcsán a világ számos pontjáról nagy tömegeket vonzó rendezvények kiemelt kockázatú eseményeknek is tekinthetők.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület kritikájával pedig nem ért egyet, mely szerint egyáltalán nem világos, hogy az adatok elkérésével hogyan előzhető meg egy terrorcselekmény ezért az intézkedést sokkal inkább egy erős beavatkozás a magánszférába. Péterfalvi Attila szerint ezzel szemben az a helyzet, hogy a jegy megvásárlásakor, tehát még a rendezvény előtt begyűjtött adatok segíthetik a körözött vagy gyanús személyek kiszűrését.
A NAIH elnöke azt is hangsúlyozta, a szervezőkhöz került adatok közül csak a gyanús személyek adatait és csak hatósági kérésre lehet kiadni. Ha nem történik rendellenesség a rendezvényen, akkor a felvett adatokat kilencven nap után meg kell semmisíteni, nem lehet belőle adatbázist építeni.
Az interjút a poszt elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2019. július 10., szerda 18.20
riporter: Lampé Ágnes
