Íróink a nagyvilágban – Miről értekezett Dragomán György egy évig rovartanásszal és traumakutatóval? Hogyan csempészték ki Szabó Magdát az NSZK-ba?

Berlinből szinte egyenesen hozzánk érkezett Szabó T. Anna és Dragomán György. Az íróházaspár az elmúlt évet egy berlini tudományos kutatóintézetben töltötte - korántsem írók társaságában. 40 tudóssal (köztük evolúcióbiológussal, rovartanásszal, traumakutatóval és zeneszerzővel) „összezárva” mindenki a maga mániájáról, kutatási területeiről tartott előadásokat, hogy aztán ebből új értékek születhessenek. A tudomány szigeteként definiálta ezt az akadémiai évet Dragomán György. Akinek A fehér király című regénye már 30 nyelven olvasható világszerte, de a Máglya is tucatnyi külföldi fordításban gondolkoztatja el a külföldi olvasótábort kelet-európai közelmúltunkról. Szabó T. Anna műsorunkban elmondta: korántsem zavarja, hogy lassan egy világhírű íróval él egy fedél alatt. Tudja, hogy a költészet sokkal kiszolgáltatottabb a nyelvnek. A líra – természete szerint – ellenáll a világot bejáró hírnévnek. Egy napon talán ő is nagyregényt fog írni. Igaz, valószínűleg neki nem lesz 8 évnyi ideje egy műre, mint Györgynek a Máglya megírására. Férje viszont irigyli Anna termékeny gyorsaságát. Stílusukban mindenképp hatnak egymásra. Anna kisnovellái Dragomán Györgyöt is rutinosabbá tették a tömörségben, az egyszerűbb szerkezetek kialakításában.

Telefonon beszélgettünk Szabó Magda jogutódjával, Tasi Gézával. Aki egyben az írónő keresztfia. Kerepesi házában élt és dolgozott Szabó Magda, élete utolsó három évében 2004-2007 között. Így közvetlen szemtanúja volt, amikor az Ajtó című regénye berobbant a nemzetközi könyvpiacra, s egymásután érkeztek hozzájuk a külföldi újságírók. Az írónő pedig rendületlenül adta az interjúkat négy nyelven (egyébként hét nyelven beszélt, s még Karl May regényeit is eredeti németben szerette olvasni.) Tasi Géza óhatatlanul is bejárta a világot, hiszen keresztanyját kísérve, díjak egész sorát hozták haza (pl. a Femina díjat), a francia sajtó pedig egyenesen Prousthoz hasonlította az írói életutat. A világ kétszer fedezte fel Szabó Magdát. Tasi Géza azt a kort is megidézte, amikor az első regény, a Freskó eljutott a német olvasókhoz. Az 50-es évek végén a kéziratot szó szerint ki kellett csempészni a határon, hogy eljusson az akkori NSZK-ba.

Szabó Magdát is a legtöbb nyelvre lefordított szerzőként említette Barna Imre. A kiváló műfordító adásunkban kiemelte, hogy a nemzetközi irodalmi sikerekben elengedhetetlenül fontos a szerzők nyelvtudása. Esterházy Péter felolvasásait a mai napig is emlegetik a német olvasók. Egyébként is ugródeszka a hazai szerzők nemzetközi ismertségében Németország.

Berg Judit meseíró pedig azt osztotta meg hallgatóinkkal, hogy milyen hihetetlenül nehéz berobbanni gyermekirodalommal a nemzetközi könyvpiacra. Még neki is, pedig a Rumini könyvek igazán szép utat tesznek a világban. De ma már nemcsak a külföldi kiadókkal, hanem nemzetközi ügynökökkel is kell dolgoznia és a marketingmunka legapróbb részleteire is oda kell figyelni, magának a szerzőnek is. Mindemellett még a gyerekek megváltozott olvasási szokásaihoz is igazodni kell. Berg Judit elmondta, hogy a brit gyerekek maximum 20 perces olvasási szakaszokat követnek. Ennyi türelmük van. Ehhez igazodva, neki is rövidebbre és pörgősebbre kellett húznia a Rumini fejezeteket az ottani kiadás előtt. A német, angol, szerb és holland kiadások után jelenleg a Rumini spanyol és kínai kiadásait készíti elő Berg Judit. 

Címlapi kép: Warholik Zoltán szerkesztő, Szabó T. Anna és Dragomán György

A műsor meghallgatható a fenti lejátszás gombra kattintva.