Holoda: Amikor a miniszterelnök ilyen könnyítéseket jelent be, annak mi fizetjük meg az árát

A szakértő arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi rendszerben a kedvezményes éves mennyiséget napi bontásban számolják el, januárban ez nagyjából 11,5 köbméter gáz naponta, amibe egy extrém hideg időszakban sok háztartás egyszerűen nem fér bele.

„Elképzelhetőnek tartom, hogy például azt a részt, ami átcsúszik a magasabb árkategóriába, azt teljes egészében kifizetik, de eddig is voltak olyanok, akik már eleve átcsúsztak abba, hiszen nem tudták alacsonyabbra szorítani a saját fűtési költségüket” – fogalmazott.

Holoda szerint ha a kormány valóban segíteni akarna, lenne egyszerűbb és átláthatóbb megoldás is:

„A legegyszerűbb az lenne, ha erre a két hónapra az áfát 27 százalékról 5 százalékra csökkentenék. De pontosan tudjuk, hogy a költségvetés olyan nehéz helyzetben van, hogy minden fillér bevételre szükségük van, kétlem, hogy lemondanának olyan forrásokról, amit az áfacsökkentéssel lehetne elérni.”

Alternatívaként több ársáv bevezetését is elképzelhetőnek tartja a szakember, mert a jelenlegi rendszer szerinte aránytalan azzal, hogy ha valaki túllépi a fogyasztási keretet, azonnal hétszeres árat kell fizetnie. „A jelenlegi rendszer most úgy néz ki, mintha az iskolában csak egyes és ötös lenne. Nincs átmenet.”

"Egy biztos, amikor a miniszterelnök, vagy épp a gazdasági miniszter ilyen könnyítéseket bejelent, annak általában mi fizetjük meg valahol az árát" - hívta fel a figyelmet.

Ki a nyertes? Elsősorban az állam

A műsorban szóba került az is, hogy kik profitálnak a jelenlegi helyzetből. Holoda Attila szerint a legnagyobb nyertes nem az orosz gázszállító és nem is a magyar termelő, hanem maga a magyar állam. „Ha valaki átcsúszik a hétszeres árkategóriába, nemcsak többet fizet, hanem sokkal több áfát is. A kedvezményes és a versenypiaci ár között 7,67-szeres a szorzó, ennek az áfatartalma is hirtelen megugrik.” A magyar termelők – így például a MOL – ebből nem profitálnak, mivel az egyetemes szolgáltatásba fix áron kötelesek eladni a kitermelt gázt. A szakértő szerint viszont elképzelhető, hogy a rendszer terheit részben az ipari fogyasztókra hárítják át, ami végső soron inflációban és magasabb termékárakban jelenik meg és nem a sárga csekken fizetjük ki.

Az elszámolás csapdája: a fogyasztók hitelezik az MVM-et

Holoda Attila külön problémának nevezte az átalánydíjas elszámolást, ahol a túlfogyasztás sokszor csak hónapokkal később derül ki. A többletfogyasztás kimutatása elvileg ugyanúgy történhet az átalánydíjasok esetében, mint a havi elszámolásban lévőknél: megnézik az adott háztartás korábbi – akár tíz évre visszamenő – januári fogyasztását, és az ahhoz képest jelentkező eltérést lehetne kompenzálni. Hasonló logika érvényesülhetne éves elszámolásnál is, amikor az átalányhoz viszonyítják az aktuális fogyasztást. Csakhogy ilyenkor már nehéz megmondani, mi mennyiben január, mennyiben december vagy akár február hatása, ráadásul a mostani többlet a következő év átalányát is megemelheti. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy egy jövőre enyhébb tél ellenére a fogyasztó magasabb havi díjat fizet, majd később túlfizet, amit csak utólag írnak jóvá. Ez lényegében nem jelent mást, mint hogy a fogyasztók hitelezik az MVM-et: akár több tízezer vagy százezer háztartásnál is keletkezhet ideiglenes, tízezres nagyságrendű többletbefizetés, amelynek pénzügyi hozama végső soron az államnál csapódik le. Az  MVM a pént elrakja és az így keletkező pénzügyi tevékenység nyereségét majd szépen ki fogják osztani osztalékként. Holoda Attila szerint az elszámolási rendszer alapvető hibája az, hogy hirtelen, minden átmenet nélkül dobja át a fogyasztókat a kedvezményes árból a hétszeres kategóriába. Ez önmagában nem normális megoldás, még akkor sem, ha van egy vitathatatlan pozitív hatása: a magyar háztartások ma jóval kevesebb gázt fogyasztanak, mint 2018-ban vagy 2020-ban, mert a fenyegetettség érzése sokakat takarékosságra kényszerít.

Mit javasolna egy másik kormánynak?

Holoda Attila leszögezte - bár sok támadást kap, mert a rezsicsökkentés ellen van, valójában ő nem a támogatás ellen van, hanem az általános, mindenkit egyformán kezelő rezsicsökkentés ellen emeli fel a szavát. Szerinte rászorultsági alapon kellene a támogatást megállapítani. Úgy látja, több ársávra, valódi differenciálásra lenne szükség, és lenne olyan fogyasztói kör, amelynek egyáltalán nem járna támogatott mennyiség. A legfontosabbnak azonban azt tartja, hogy az állam ne az árkülönbségek toldozására-foldozására költsön, hanem hosszú távú megoldásokra. Például sokkal több költségvetési vagy uniós forrást kellene használni az ingatlanok fűtéskorszerűsítésére.

„Szigetelni kellene a házakat, cserélni a nyílászárókat, lecserélni a korszerűtlen berendezéseket. A legolcsóbb energia az el nem használt energia.” Holoda szerint már az is jelentősen csökkentené az ország kiszolgáltatottságát, ha az éves gázfogyasztás 8 milliárd köbméterről 6 milliárdra esne vissza.

Orbán Viktor szerda délután a részletek ismertetése nélkül bejelentette, az extrém hideg miatt a januári fűtésnél jelentkező többletfogyasztás költségét a kormány átvállalja a családoktól.