Hogyan üssük el a szegényeket a pluszpénzektől?

Csak tovább ront az alacsony jövedelműek helyzetén, ha a kerületükben sok a hasonló hasonló sorsú ember. Legalábbis ez látszik az Utcajogász Egyesület adatgyűjtéséből, amely szerint nem azokban a kerületekben jut több pénz szociális ellátásokra, ahol több a rászoruló él, hanem ott, ahol több a rendelkezésre álló forrás – mondta Szatmári Andrea, a civil szervezet önkéntes jogásza

Jellemző, hogy az egy lakosra jutó szociális támogatások összege 2017-ben az V. kerületben volt a legmagasabb, majdnem 20 ezer forint, míg a XVIII. kerületben ugyanerre a célra 834 forint jutott.

Az Utcajogász munkatársa hozzátette, nyilván különbözik a kerületekben a rászorulók száma és a jogosultságot megállapító szabályozás is, de az egyértelmű, hogy nem a Belvárosban laknak a legszegényebb emberek.

A szűkös források mellett a támogatások elnyerését az is megnehezíti, hogy a rászorulók gyakran nem is tudnak a lehetőségekről. Ha pedig bemennek az önkormányzat illetékes irodájába, nem feltétlenül kapják meg a hozzáféréshez szükséges információkat, legfeljebb kapnak egy halom papírt, amit ki kell tölteniük, illetve az igényelt igazolások listáját. Az önkéntes jogász szerint ahhoz, hogy valaki elbukjon a magasra épített bürokratikus akadályokon, nem kell alacsony képzettségűnek kell lenni, diplomával sem egyértelmű, hogy az önkormányzat pontosan mikor, milyen igazolást kér – ugord át, ha tudod, akkora halom papírhalmot teszünk eléd!

A legnagyobb törvényességi probléma mégsem a túlzott bürokrácia, hanem a feltételek meghatározása. A jogosultsági szabályozásban ugyanis olyan követelményeket is megállapítanak, amelyek nem szociális szempontokat tükröznek. Például, ha van egy család kiskorú gyermekekkel, akkor előfordulhat, hogy anya azért nem lesz jogosult a szegények által igényelhető szociális ellátásra, mert a gyerekek apja nem jelentkezett be az álláskeresők nyilvántartásába. Ez azt jelenti, hogy az apa felelőssége a család többi tagjára is kiterjed, az ő mulasztása miatt nem kapnak támogatást az egyébként egyértelműen rászoruló hozzátartozói.

Az is aggályos, ha valakit azért zárnak ki a szociális juttatásokra jogosultak köréből, mert valamilyen más szabályt megszegett, például a közösségi együttélésről szóló helyi rendelkezéseket. Nem biztos ugyanis, hogy ha valakit a galambok etetése miatt megbírságolnak, akkor azzal is büntetni kell, hogy nem kaphat szociális támogatást – hangsúlyozta Szatmári Andrea.

Az önkéntes jogász szerint az sem oldja meg a problémát, ha a Kúria egyes önkormányzati rendeletek esetében megállapítja, hogy nem szociális szempontokat határoztak meg szociális támogatások odaítéléséhez. A Kúria önkormányzati tanácsa ugyanis csak egy-egy rendeletet vizsgál – már ha annak ügye eljut hozzá a megyei kormányhivatalon keresztül, mert ez sem egyszerű. Abból, hogy például a bíróság megsemmisített számos, a magán autonómiát sértő érpataki szabályt, nem következik, hogy hasonló rendelkezések ne legyenek érvényben más településeken, legalábbis, amíg azokat is meg nem semmisíti a Kúria.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!