Ha jön segítség az emberiségnek, akkor nagyon messziről
16/02/2019 10:07
| Szerző: Klubrádió
Kozmikus erők és borászat, káosz és kegyesség, évezredek és évmilliárdok óta közeledő energiák, dühöngve védelmező Nap. A földi klímát is befolyásoló, űrből érkező hatásokról beszélgetett az Ötösben Para-Kovács Imre műsorvezető és Kővári Zsolt csillagász. A műsorból kiderült, a csillagok haladékot adhatnak a saját bolygóját elszennyező emberiségnek, hogy javítson a helyzetén. A könnyítés azonban nem biztos, az már inkább, hogy a földlakók egyelőre nem tűnnek túl elszántnak.
Nyugtalan, ide-oda mozog, kavarog, billeg a Nap és a Föld is, és ez nem csak akkor igaz, ha évtízezredekben vagy annál is sokkal nagyobb léptékben vizsgáljuk a viselkedésüket, hanem ennél jóval rövidebb ciklusok, időtávok esetén is.
A Nap változásai, megspékelve a szolárrendszeren túli galaktikus, és még az annál is távolabbi extragalaktikus forrásokból érkező hatásokkal alapvetően képesek befolyásolni a Föld klímáját. Napfoltok, napkitörések, mágneses dinamómechanizmus, valamint kis és nagy jégkorszakok összefüggéseiről is szó volt az Ötös hétfői adásában, amelyben Para-Kovács Imre műsorvezető Kővári Zsolt csillagásszal beszélgetett a földi éghajlatot is befolyásoló kozmikus erőkről.
Ha tombol, megvéd
A földi időjárást befolyásoló legfontosabb külső tényezők közé tartoznak az űrből érkező részecskezáporok, amelyek nem csak a Napból, hanem jóval messzebbről is érkeznek. Épp ezért az sem mindegy, hogy a körbeforgó Tejútrendszer síkjához képest föl-alá bucskázó anyabolygónk épp merre jár a legalább százezer fényév kiterjedésű anyag- és téridő szövedékben.
Ha a sárteke épp a csillagtenger síkjában, vagyis a sűrűjében mozog, a földlakók – ha már voltak vagy még lesznek egy ilyen időszakban – mindig nagyobb terhelésre számíthatnak az űrből, mivel ebben a pozícióban jóval több töltött részecske bombázza a planétát, mint máskor.
Érdekesmód a más csillagok felől érkező hatalmas löketek akkor kevésbé veszélyesek, ha a saját fénylő égitestünk is felpörög, dühöngő arcát mutatja. Ugyanis minél aktívabb a Nap, több anyagot lövell ki, annál inkább gyengíti a messzebbről érkező kozmikus sugárzást, mintegy kiüti azt, és így a Földet megvédi a távolabbi és erősebb anyag-, illetve energiaáramoktól.
Tiszta arccal, a föld pedig megfagyott
Fontos összefüggés, hogy ha erősebb a kozmikus sugárzás, akkor nagyobb mértékű a felhőképződés, de ha a Naprendszeren túli sugárzás hatását a saját csillagunk erősödő tevékenysége gátolja, akkor az égi fodrok száma alacsonyabb lesz. Ez azért lehet jó, mert, ha túl nagy és vastag a felhőzet, akkor az jelentősen lehűtheti a levegőt, ez történt a középkor végétől előlopakodó, és a világ jó részét pár száz évig hideggel belehelő kis jégkorszakban is.
Ekkor szinte zéró volt a napaktivitás, csillagunk tiszta, nyugodt arccal tündökölt, a felszínén jóformán nem voltak foltok, cserébe a földön rendszeresen katasztrofális volt a termés és járványok sújtották Európát, az angolok pedig lemondhattak a szőlőtermesztésről. – Nem adom a borom! - De.
Jöjj el, jég
Kővári Zsolt megjegyezte, mintha most hasonlóan alakulnának a földi időjárást befolyásoló külső tényezők, vagyis nagyon alacsony a Nap aktivitása, és a következő évtizedekben még kisebb lesz, így kozmikus eredetű klímaváltozásra is számítani lehet. A mértéke még kérdés, nem tudni, hogy csak 0,1 vagy épp 0,5 fok lesz a csökkenés, de valószínű, hogy lassítani tudja majd az ember okozta földi felmelegedést.
Kővári Zsolt szerint az emberiség tehát kaphat egy kis haladékot, hogy jóvá tegye, amit a légkör elszennyezésével okoz magának és földi lakótársainak, vagyis ha a természet kegyes lesz hozzá., több ideje lesz kivonni az égből a fölösleges, hőmérsékletenövelő gázokat, illetve csökkenteni azok kibocsátását. Igaz, az érdemi elszánásnak és cselekvésnek egyelőre úgy sincs sok jele, hogy a javításhoz adott könnyítés, még egyáltalán nem biztos, csupán feltételezés.
Kis tévedés az elején, nagy döbbenés a végén
A biztos az, hogy a káoszelmélet működik, vagyis az időjárás annyira bonyolult rendszer, hogy annak minden részletét és mozgását az ember nem tudja feltárni, így bőven érhetik meglepetések.
Nagyon kis bizonytalanság vagy hiba a kezdő feltételek azonosításában, hatalmas eltéréseket okozhat a várt és a tényleges eredmény között, tehát a klíma alakulását lehetetlen pontosan megjósolni, főleg évtizedekkel előre – derült ki a beszélgetésből, és még sok minden más is. Az Ötösben elhangzott teljes interjú hangfelvételét a poszt elején kattinthatja!
(Klubrádió)
