Gulyás Márton újfajta szövetkezetekkel kezdené ki a NER-t

Szerinte a legfontosabb feladat a következő években, hogy elinduljon a politikai munka, amely által kitisztul az „ellenzéki káosz”. Az ellenzéknek az a problémája, hogy még mindig nem találta meg az alternatívát, amelyet szembehelyezne Orbán rendszerével. Ha azt mondják rá, hogy takarodjon és illegitim, az nem gyengíti, bizonyos értelemben erősíti is.

A rendszer alapzata az, hogy családok ezreit, tízezreit képes jövetelemmel ellátni, nemcsak a korrupció által, hanem az érdekszférába becsatornázással - fogalmazott Gulyás Márton a Reggeli gyorsban. Úgy vélte: az ellenzék elkezdhetne a saját forrásaiból szövetkezeti alapon működő közösségeket építeni, amelyek így függetleníteni tudnának az államhatalomból. Noha nehéz az anyagi helyzete, valamennyi pénze azért van az ellenzéknek - jegyezte meg. Ha elindulna néhány tucatnyi ilyen szövetkezet, ezeken keresztül elkezdődhetne kialakulni az az ellenállás, autonómia, hogy egyre többen vállalják fel a véleményüket, és így 2022-ben vagy utána gyengítsék a rendszer alapzatát.

Gulyás Márton beszélt arról is, hogy három tömbje van az ellenzéknek, amelyek között stratégiai együttműködésre lenne szükség. Azt mondta, a jobboldali vonalat a Jobbik és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom képviseli, a „balosabb" az MSZP és a Párbeszéd, a liberális pedig a DK, Momentum és a Liberálisok. Az ellenzéknek be kell fejeznie be azt a  „szélsőségesen individualista működést”, hogy a pártok társszervezeteket tartanak fenn ahelyett, hogy együttműködnének azokkal, akikkel majdnem ugyanazt mondják.

A „rabszolgatörvény” lekerült a napirendről az ellenzéknél pár hónap után, miközben a kormányoldalon a migránskampánynak nevezett „fasisztoid gyűlöletkeltést” öt éve tolják, valamint Soros Györgyöt is évek óta építik fel, mint a nemzet legnagyobb ellenségét. Szívósságból és kitartásból lehetne inspirálódni a Fidesztől - tette hozzá.

Az aktivista szerint 2015-ben, a menekültválság idején a magyar társadalomban ezzel a gyűlöletkeltéssel ellentétes attitűd volt, megjelent a szolidaritás, az emberek élelmet, vizet hoztak a menekülőknek. Azonban senki sem  „gondozta” ezt a szolidaritást, így sikerült az emberekbe plántálni a gyűlölködést. Azért sikerült tehát a fasiszta beszédmódot bevezetnie a kormánynak - vélekedett -, mert az ellenzék lemondott erről a témáról, talán meg is ijedt, hogy nem tud vele mit kezdeni.

Iratkozzon fel YouTube-csatornánkra!

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg!