Füvészkert és Éden

A műsor első felének vendége, Palugyai István tudományos újságíró, a Népszabadság korábbi rovatvezetője Kováts Kriszta segítségével sorra vette a dalban hallható növényeket, amelyek nevéhez rövid ismertetőket fűzött: például megtudhattuk, hogy a kőrontófű eredeti neve kőtörőfű, a Szent László-fű pedig igazából Szent László-tárnics. Amikor ugyanis fertőző betegség ütötte fel a fejét Szent László táborában, a király Istenhez imádkozott, majd álmában megjelent egy angyal, aki azt tanácsolta neki, hogy célzás nélkül lője ki a nyilát. A nyíl egy tárnicsba fúródott, amelyből kenőcsöt készítettek és letörték vele a járványt. Igaz – mint Kováts Kriszta megjegyezte – a dal szövegírója, Fábri Péter valószínűleg egyszerűen a növények neveinek hangzásába szeretett bele, amikor megalkotta a szöveget.

Palugyai számos ismeretet árult el a Füvészkertről is. Az immár 1847-től a jelenlegi helyén található botanikus kert kis területe ellenére világszinten is jelentős növényállománnyal rendelkezik. Külön érdekesség, hogy a helyszín korábban Festeticsék birtokához tartozott, ám a középkorban vélhetően már Mátyás királynak is vadászkastélya állott fönt ott. A legtöbben persze Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című ifjúsági regényéből ismerik a Füvészkertet, ahol ma már Nemecsek Ernőnek is szobra van.

Az adás második részében a műsorvezető Fráter Erzsébet botanikust, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert munkatársát kérdezte, rendhagyó módon azonban nem a mai, hanem a bibliai növényekről. Frátert ugyanis, jóllehet szakmája szerint természettudós, Biblia-olvasó emberként érdekelni kezdte, hogy utánajárjon a Szentírásban szereplő növényeknek. Számos érdekességre bukkant így, például hogy a Tízparancsolat átadásának híres színhelye, az égő csipkebokor egész egyszerűen Károli Gáspár szándékos félrefordítása: Károli ugyanis az eredeti szövegben szereplő tüskebokornak a szöveg nagyobb átélhetősége érdekében olyan megnevezést akart adni, melyet a hazai olvasók is ismernek. A tüskebokor igen gyakori növény azon a tájon, ugyanakkor az egyébként csakugyan a tüskebokrok közé sorolható csipkebokor egyáltalán nem fordul elő ott.

Fráter Erzsébet elmondta, arról csak föltételezéseink lehetnek, hogy a keresztfát milyen fából ácsolták, ugyanakkor érdekességként említette azt is, hogy a manna jelensége föltárhatatlan a tudósok számára. Habár némely tulajdonságát – kis méretét vagy daraszerűségét – ismerjük, maga a szó héberül csupán annyit jelent, hogy „mi ez”, vagyis a csodálkozást fejezi ki, nem igazi megnevezés. Fráter szerint ez arra utal, hogy a tudománynak be kell látnia, Isten szövegéből nem lehet képes mindent megfejteni. Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy Jézus evangelistái többször tudatosan olyan növényekre hivatkoztak a szövegben, amelyek korábbi tórai szövegekből ismerősök voltak a korabeli közönség számára. Az viszont igaz, hogy egy kétezer éves, Jézus korabeli magból kikeltettek egy datolyapálmát, amely egy izraeli kibucban található.

A beszélgetésekben még számos más érdekesség elhangzott, ha ezekre is kíváncsi, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg az egész adást! (Címlapi kép: Koszecz Sándor / Pixabay)