Fullajtár Andrea: miért tüntet, és hogyan kezd ki tanítványával a színpadon?

Az artistaképzés került középpontba a Művészbejáró első részében. Szakács Ildikó, a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium igazgatója, valamint Kánya Alex és Losonczi Letícia növendékek voltak a vendégek. Többek közt arról beszéltek, az elmúlt ötven év korszakalkotó változásokat hozott a cirkuszművészetben.

A múlt század közepe táján az elvárható produkció szerkezete az egy artista, egy műsorszám, konferanszié, aztán újabb mutatvány félmondattal írható le, az előadó pedig maga volt a koreográfus, a zenei szerkesztő és a jelmeztervező is, nem nagyon voltak segítői.

A mai modern cirkuszművészeti produkciók már a táncszínházi darabokkal rokonítható hosszú, komplett előadások, amelyek történetet mesélnek, érzelmeket fejeznek ki. Ehhez egészen másfajta oktatás kell, az artistaképzőben manapság sokkal intenzívebb a színészi, táncos, pantomimes képzés, mint a korábbi évtizedekben.

Az szintén szóba jött, hogy hosszú idő után újraindult a bohócképzés. Ennek a cirkuszművészeti ágnak az oktatásával a hetvenes években hagytak fel, majd két éve feltámasztották, és újra felnőttképzéses főszakká vált. Két szakember, Greifenstein János és Méhes Csaba pantomimművészek irányításával idén végzett az első évfolyam.

Ráadásul kikezd vele

A Művészbejáró második részében Fullajtár Andrea, a Katona József Színház tagjával, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatójával beszélgettünk a stúdióban. Kezdésként a színész arról beszélt, a tanítás hogyan hat saját színpadi játékára.

Nemrég például a Rozsdatemetőt úgy próbálta, hogy a darab főszereplője a tanítványa volt. Nagyon különleges élmény volt, mert, ahogy mondta, dupla módon működött az agya, színészként és tanárként is, utóbbi státuszába helyezkedve az járt a fejében, miként segítse növendékét, ráadásul egy olyan darabban, amelyben szerepe szerint kikezd vele.

Úgy lettek hirtelen kollégák, hogy előtte két hónappal még magázódós tanár-diák viszonyban álltak egymással. A próba után ezért sokat beszélgettek arról, hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni; ebben szerinte a tapasztaltabb kollégának kell oldania a hangulatot, amire a humor nagyon jó szer.

Muszáj kiállni

Fullajtár Andrea a félórás interjúban beszélt arról is, mire predesztinálta már pályája elején a mély hangja, meg arról is, hogyan látja a tao-szabályozás átalakítását, aminek következményeként, úgy tűnik, több alternatív színház nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Közéleti szerepvállalása is szóba jött, hogy miért áll színpadra áll egy tüntetésen. A színész szerint bizonyos ügyekért muszáj kiállni, mert emberként, civilként, állampolgárként ma már az életünk túl sok szegmense van krízisben.