Ferenc pápa békekövete külön-külön próbál majd találkozni Zelenszkijjel és Putyinnal is

Nem véletlen, hogy a tanárok és diákok tiltakozására nem reagál a kormány, ahogy az sem, hogy Orbán Viktor munkalapú társadalomról beszél. A hatalom célja az indoktrináció: az engedelmes, kritikai gondolkodás nélküli, idegen nyelveket nem beszélő, konzervatív erkölcsi felfogású, az illiberális demokráciát támogató alanyok "tömegtermelése" – foglalta össze Gábor György vallástörténész, filozófus, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem egyetemi tanára és a Klubrádió egyik publicistája az olasz Il Manifesto c. napilapnak adott interjúban a mostani tanár-diák tüntetések hátterét. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására nem fordít figyelmet, merthogy ők lesznek a rendszer hű alanyai. A státusztörvény nemcsak a tanárokat tartja kontroll alatt, de még azt is regulázná, hogy az oktatásban érintett szereplők ne mondhassák el véleményüket a médiának. A tanárokat már ma is totálisan kizsákmányolják, zsarolják, fizetésük pedig megalázó. Gábor György szerint példa nélküli a civilizált világban, hogy a belügyminiszter vezeti az oktatási és egészségügyi minisztériumot is, márpedig Magyarországon ez a helyzet.

Az arab világ egyik központi üzleti lapja, a MENAFN az Azeri News alapján számol be a Türk Államok Ombudsmanjainak és Emberi Jogi Intézményeinek Szövetsége (TÜRKOMB) budapesti konferenciájáról. Türkmenisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán ombudsmanjai örömmel nyugtázták az emberi jogok helyzetének javulását, a törvénykezés progresszivitását és „az innovációk gyakorlatba ültetését”. Utóbbira különösen büszke volt az azeri kolléga, Sabina Aliyeva többnapos a TÜRKOMB-találkozón, amelynek során hazánk számos büntetés-végrehajtási intézményébe ellátogattak vizsgálódás céljából az ombudsmanok. A delegációt Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára fogadta.

A pápa magyarországi vizitjét követeőn, április végétől nemegyszer utalt arra, hogy békemisszió tervén dolgozik, de részleteket azóta nem árulta el. Most azonban egy lépéssel előrébb van a Vatikán – számol be a Voice of America. Ferenc pápa megnevezte békekövetét Matteo Zuppi bíboros, az olasz Püspöki Konferencia vezetője személyében. A Vatikán diplomáciai forrása úgy fogalmazott a médiának, hogy a pápa elképzelései szerint a béke nagykövete megpróbál találkozni Zelenszkij ukrán elnökkel és Putyinnal orosz elnökkel is. Reményei szerint ezzel a gesztussal fogja kezdetét venni a két ország közti békefolyamat. A mikorról, az időzítésről egyelőre nincsenek információk. Volodimir Zelenszkij a múlt szombaton látogatott el a pápához és az olasz médiának ezt követően nyilatkozott: őszintén beszélt arról, hogy ugyan minden tisztelete a pápáé, de nincs szükség mediátorokra. Békére van szükség. Putyin csak gyilkol és gyilkol. A mediátor ezen nem segíthet. A találkozó után a Vatikán nem adott ki közleményt a tervezett békemisszióról és arról, hogy Zelenszkij arra kérte a pápát, támogassa Kijev béketervét, amely visszaállítaná Ukrajna területi egységét, követeli az orosz csapatok kivonását és az ellenséges viszony felszámolását.

Előzetes információk szerint hétfőn fogják véglegesíteni azt az uniós szankciós listát, amellyel szemben a múlt héten a magyar kormány kifogást emelt, és meg akarja vétózni. Az 50-es években alapított amerikai National Review konzervatív véleményportál ennek kapcsán a diktátor Putyint említve Orbánnal példálózik. Mint ismeretes Vlagyimir Kara-Murzát, az ismert orosz újságírót és ellenzéki politikust 25 év börtönbüntetésre ítélték nemrégiben, mivel elítélte az orosz agressziót. A magyar kormány azon oroszok ellen kivetett szankciókat akarja megtorpedózni, akik – többek között – Kara-Murza bebörtönzésében részt vettek. A szerző emlékeztet arra is, hogy Orbánék már 2020-ban blokkolni akarták azt az uniós szabályozást, ami a 2012-ben Amerikában elfogadott Magnyitszkij-törvényhez hasonlóan az emberi jogok megsértői elleni egységes szankciórendszer létrehozását célozta.

A Baltic News Network a CNN-re és egyéb forrásokra támaszkodva írja, hogy Recep Tayyip Erdoğan továbbra sem hajlandó ratifikáltatni a svédek NATO-tagságát, amíg a feltételei nem teljesülnek, amit ő a terrorizmus elleni küzdelem selyempapírjába csomagol be. Magyarország is többször kerül említésre a cikkben, mint egy olyan partner, amelyik Törökországgal egyetemben húzza-halogatja a svédek beléptetését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A magyar kormány azt kifogásolja, hogy a svéd vezetés bírálja őt Brüsszelben. Mire Stockholm visszaüzente, a magyar kormányról kialakított álláspontja semmiben sem különbözik a finnekétől. Mint ismeretes, hosszú huzavona után Törökország példáját követve végül a Fidesz is jóváhagyta a finnek NATO-tagságát.

Címlapi kép: Matteo Zuppi bíboros/ Wikipédia