Ezért nem szavazhatott sok magyar az EP-választáson

Miért fordult elő, hogy külföldön élő magyarok nem szavazhattak a május 26-i európai parlamenti választáson? A TASZ politikai szabadságjogi projektjének munkatársával beszéltünk, aki azzal kezdte: van egy választási forródrótjuk, és sokan hívták őket azzal, hogy kérték az átjelentkezést, tehát hogy ha más tagállamban élnek, akkor is a magyar pártokra szavazhassanak, de mégsem adhatták le voksukat. Ez tipikusan Brüsszelben és Berlinben volt probléma, az adott magyarok bekerültek a külképviseleti névjegyzékbe, aztán kihúzták őket. Az ottani szavazóköri delegáltak se értették, miért.

Szabó Attila szerint az történhetett, hogy hallgatólagos beleegyezésükkel felkerültek az ottani listára. A tagállamoknak értesíteniük kell egymást, hogy valaki már rajta van egy ilyenen, és ha a belgák vagy a németek túl későn szólnak a magyar választási irodának, akkor esély sincs a megoldásra, túl rövid idő telik el a jelzés és aközött, hogy kihúzzák ezeket a választókat a névjegyzékből.

Ezt a problémát egyedül a Nemzeti Választási Iroda (NVI) sem tudja kiküszöbölni, szükség van a külföldi társszervek segítségére. Ez csak az EP-választásokon probléma, ezért ők azt kérték az NVI-től, hogy hívja fel a választópolgárok figyelmét, nézzenek utána, nem kerültek-e be a névjegyzékbe abban az országban, ahol élnek. Az Európai Bizottsághoz is fordultak, de ők nem foglalkoztak ezzel - tette hozzá.

Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy romániai magyarok állítólag szavazhattak helyi pártokra és magyar listára is, úgy reagált: hasonló probléma, nem ugyanaz, mert a román hatóságok sok esetben nem tudják, hogy az adott román állampolgár, akinek kiküldik a szavazási értesítőt, egyben magyar állampolgár is. A magyar állam az EU-n belülre nem küld levélcsomagokat, ez akkor lehet probléma, ha az ott élőknek van magyarországi lakcímük is.

A TASZ egy másik ügyben az alkotmánybírósághoz fordult, mert súlyos diszkriminációnak tartja, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, például a kárpátaljaiak vagy vajdaságiak levélben szavazhatnak, miközben azok, akik mondjuk Londonban vagy Berlinben élnek, de megtartották az itthoni lakcímüket, csak külképviseleteken.

Az interjút a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Pexels