Ez is peron, az is peron, szálljunk már fel, kishaverom!

A műsorban egy hallgató feltette a kérdést: hogy hívják a vasúti kocsinak azt a részét, ahova fel-, és leszállnak az emberek, ahonnan a mosdó nyílik, mert a kérdező peronnak nevezi, de a fiatalabbak szerint csak a járdasziget a peron, ahonnan fel kell szállni.

Nádasdy Ádám elmondta: ezzel a jelenséggel ő is találkozott, félreértették, amikor azt mondta, „olyan sokan voltunk, hogy a peronon utaztunk”. Nevettek rajta a fiatalok, mert szerintük csak az állomásnak van peronja, a vasúti kocsinak előtere van. Kálmán László jelezte: a villamosoknak is volt peronjuk annak idején, ahol átfújt a szél.

Nádasdy úgy fogalmazott: ritka, hogy két teljesen különböző dolgot egyformán hívunk, ráadásul mindkettő a vasúti közlekedéshez kapcsolódik. Lehet, hogy ezt a nyelvhasználat kiküszöböli. Kálmán László megjegyezte: azért szokták kárhoztatni a nyelvi változásokat, ha megszüntetnek egy különbséget, de ez létrehoz egyet. 

A budapesti villamosközlekedés hőskorában a kocsik „legtöbbje a Ganz-, a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési, valamint a Schlick-gyárból került ki, a Nyugati-pályaudvar és Király utca közti első próbaszakaszra pedig a Siemens-Halske szállította őket. Ezek még alig különböztek a lóvasúttól. Mindkét végükön nyitott peron várta az utasokat, és hiányzott az áramszedő is: városképi okok miatt ugyanis megtiltották a felsővezeték-rendszer kiépítését, helyette alsóvezetékes betáplálás épült ki” - írja a HG.hu a budapesti villamosokról szóló cikkében.

A műsort a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg!