Eléri a magyar kormány, hogy ne figyeljenek rá

Nem várhatjuk el, hogy a jövőbe lásson, de mit gondol, milyen Magyarország helyzete jövőre az EU-ban? – ez volt a fő kérdésünk Bartha Dánielhez. Nem hiszi, hogy hitelesen el lehetne adni az EU-tól elfordulást, mert a magyar közvélemény többsége uniópárti. Szerinte azt akarják kommnunikálni a kormány beszélő fejei, ha a Fidesznek esetleg távoznia kell az Európai Néppártból, ennek a hatását kell megpróbálniuk csökkenteni, hiszen ez reális veszély. A Fidesz-elitnek és értelmiségi támogatóiknak ez fájó pont lenne, hiszen ez jelentené a végleges távozást a mérsékelt konzervatívok közül, ha onnan kikerülnek, akkor európai szinten is a radikális jobboldalra sorolják be őket, és abból „nem lesz visszaút” a Fidesz számára Bartha Dániel szerint. Ha így lenne, az mindenképpen csökkentené a kormány mozgásterét, hiszen az euroszkeptikus pártok nagyjából az Európai Parlament egyharmadát teszik ki – de ebbe beleértjük az ilyen hozzáállású szélsőbaloldali pártokat is, nemcsak a szélsőjobboldaliakat. Sokat veszítenének, ha koalíción kívülre kerülnének, mert a döntéseket nélkülük hoznák meg – tette hozzá az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány igazgatója.

Mekkora az esélye a kizárásnak? Ezt Bartha Dániel szerint a Néppárt és a Fidesz se tudja. De olyan szempontból nem alakul jól a helyzet, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban a Néppárt meghatározó körei fordultak a Fidesz ellen, mert semmilyen eredményt nem mutatott fel és kommunikációján se változtatott. Akik bent szeretnék tartani a magyar kormánypártot, azok is értetlenül álltak például Kovács Zoltán minapi „előadása” előtt, amikor az államtitkár Varga Judit miniszter meghallgatását tette gyakorlatilag tönkre twitterezésével. A Néppárt többsége is tanácstalan azt illetően, hogy mit akar a Fidesz, mert szavakban a maradás mellett voltak korábban.

Bartha Dániel ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a tagállamok jelentős része nem támogatja az Európai Bizottság és a Parlament hatáskörének növelését, a Tanács szerepét tartja elsődlegesnek, ezzel az állásponttal tehát nincs egyedül a Fidesz és a magyar kormány. A mélyebb integráció és a tagállamok Európájának kérdése abszolút legitim kérdés – tette hozzá. Példaként említette, hogy a minősített többségű külpolitikai döntéshozatalt például az észtek sem szeretnék, ahogy a magyarok sem, pedig más kérdésekben nem feltétlenül értenek egyet.

A rengeteg uniós magyar vétóról azt mondta: ez az Orbán-kormány kommunikációs stílusának része. Ők így képzelik el a külpolitikát. Túl sokszor nyúlnak a vétóhoz, és ez „nem a legbölcsebb húzás” Bartha Dániel szerint. Nehéz árnyalni egy vétót, ennek radikális megoldásnak kellene lennie, és mivel a kormány ezt ilyen gyakran alkalmazza, ahhoz vezet, hogy a véleményét más kérdésekben egyre kevésbé veszik figyelembe. „Az idő nem nekünk dolgozik” – mondta. Ennek már fizetjük az árát, Magyarországot bizonyos külpolitikai döntéshozatalokból ki akarják hagyni, volt olyan eset, amikor azt mondták, hogy a magyar vétót figyelmen kívül hagyják.

Az alapítvány vezetője szerint nem sok esetben vétózott a magyar kormány az orosz érdekek miatt, volt hiszen ezt az eszközt használták az európai-afrikai csúcs, az izraeli kétállami megoldás elvetése vagy a kurd kérdés esetében, de ott van Kína elítélése is emberi jogi szempontból, amit szintén megvétózott a kormány, és ez utóbbi sokkal inkább Kína-párti politikát mutat. A közvetlen szövetségeseinket is megbántanánk azzal, ha az orosz érdekekben közvetlenül vétózna a kormány, ez a lengyelek szemében vörös posztó lenne – jegyezte meg.

Bartha Dániel hangsúlyozta: nem az EU feladata lenne helyreállítani azokat az intézményeket, amelyek meggyengültek az elmúlt években. Nyilvánvaló, hogy érzékelik ezeket a tendenciákat, de nem arra készült az Unió, hogy egyes tagállamait ilyen szinten szankcionálja. Ha a 7-es cikkely szerinti eljárás a végére is érne, az is „csak” a szavazati jog elvételével járna, ami bár súlyos szankció, mégsem biztos, hogy nagy hatása lenne belpolitikai téren. A legsúlyosabb szankció a támogatások csökkentése vagy elvétele lenne, de ebbe a magyar kormány biztosan nem menne bele.

Az interjút a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg.