Egy asztalnál a hatalmasokkal, de meddig?
20/03/2019 07:25
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Közel az idő, amikor az Orbán-féle illiberalizmus pénzelvonással jár. Maradhat a Fidesz az Európai Néppártban, vagy sem? Ma eldől. Nemzetközi lapszemle.
Németország és Belgium olyan javaslatot terjesztett elő tegnap Brüsszelben az uniós országok EU-ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek tanácskozásán, amelynek értelmében évente át kellene tekinteni a tagállamokat a jogállamiság érvényesülése szempontjából. A vizsgálat politikai nyomástól elvben független, szakértői irányítás alatt, előre pontosan meghatározott kritériumok alapján zajlana.
Az EU-nak nincsenek eszközei az illiberális kormányokkal szemben
A londoni Financial Times azt írja: az indítvány hátterében az a brüsszeli frusztráció áll, hogy az unió nem képes szankciókat alkalmazni Lengyelországgal és Magyarországgal szemben. A lap által név nélkül idézett uniós tisztségviselő szerint a jelenleg rendelkezésre álló mechanizmus, az alapszerződés 7. cikke alapján indítható eljárás csak túlságosan későn alkalmazható, akkor, amikor a jogállamiságot már súlyos sérelem érte. Az évente kötelező ellenőrzés azonban kiterjedhetne azokra a nemzeti jogszabályokra is, amelyek még nem léptek hatályba, így időben fel lehetne lépnie az uniónak. Ez a fellépés azonban nem szankciókkal való fenyegetést, illetve kötelező erejű „ajánlásokat” jelentene, hanem úgymond „lehetőséget kínálna az építő szellemű, strukturált és interaktív párbeszédre” valamennyi tagállam között. A Financial Times felhívja a figyelmet arra, hogy Manfred Weber, aki az Európai Néppárt jelöltje az európai bizottsági elnöki tisztségre – arra, hogy Jean-Claude Juncker örökébe lépjen –, az EUObserver című brüsszeli hírportálnak írott véleménycikkében támogatásáról biztosította a készülő német-belga javaslatot. Azzal érvelt, hogy az EU-nak nincsenek megfelelő eszközei saját alapértékeinek megvédéséhez az illiberális kormányokkal szemben.
Nem helyettesítené a 7. cikk rendelkezéseit
Az EurActiv brüsszeli hírportál szerint a Didier Reynders belga külügyminiszter és Michael Roth német államminiszter által közösen benyújtott javaslat alapján olyan monitorrendszert alakítanának ki a jogállamiság vonatkozásában, amely hasonlatos a költségvetés ellenőrzésére hivatott uniós mechanizmushoz. Reynders közölte, hogy nagyon széles többség áll az indítvány mögött: húsznál több tagállam támogatását bírják. Az EurActiv, amely betekinthetett a tervezetbe, azt írja, hogy az a jogállamiságon belül külön nevesíti a bírói függetlenség, a hatékony bírói védelem és a jogbiztonság szempontját. A hírportál hozzáteszi: az előterjesztők hangsúlyozták, hogy az új mechanizmus nem helyettesítené a 7. cikk rendelkezéseit, hanem azok mellett érvényesülne. Michael Roth azon reményének adott hangot, hogy az új mechanizmus hidat képezhetne Kelet és Nyugat, Észak és Dél között a sztereotípiák leküzdése során, a hetes cikk szerinti eljárás ugyanis „sok félreértést okozott”. Ilyen eljárás indult Lengyelország, majd Magyarország ellen. A német államminiszter szerint néhányan olyan éllel bírálták a 7. cikk szerinti eljárást, mintha azzal a Nyugat a Keletet zsarolná, ami teljesen téves beállítás. Az EurActiv megkérdezte Konrad Szymańskinak, az európai ügyekben illetékes lengyel miniszternek a véleményét, aki nem zárkózott el eleve az új ellenőrzési mechanizmus megteremtésének a gondolatától, de kételyeit hangoztatta a pártatlanság és objektivitás garantálhatóságát illetően.
A finn elnökség ideje alatt felgyorsulhat az elfogadási folyamat
A Bloomberg hírügynökség a belga külügyminiszter tájékoztatása alapján megírja, hogy Finnország, amely július elsején veszi át fél évre – a jogállamisági ügyekben egyébként gyakran Lengyelországgal és Magyarországgal együtt bírált – Romániától az EU soros elnökségét, ígéretet tett arra, hogy a maga részéről igyekszik majd előrelendíteni a javasolt új, jogállamisági ellenőrző mechanizmus létrehozásának az ügyét az esztendő második felében.
A német-belga indítványról a Reuters hírügynökség is beszámolt, és a tudósítást átvette a New York Times. A Reuters idézi Michael Roth azon kijelentését, hogy az Európai Unió nem csupán egységes piacot, hanem értékrendszert is jelent, amihez minden tagállamnak ragaszkodnia kell, nem egyszerűen csak „jó dolog, hogy van”.
Egy asztalnál a hatalmasokkal
Ami a mai nap magyar szempontból legfontosabb várható eseményét, az Európai Néppártnak a Fidesz tagságáról szóló vitáját és az azt követő döntést illeti, se szeri se száma az ezzel kapcsolatos előzetes beharangozó cikkeknek – anélkül persze, hogy komolyabb orgánumok előre megtippelnék a végkimenetelt, hiszen az rendkívül sok szempont alapján áll majd össze. A bécsi Der Standard mindenesetre úgy véli, hogy Orbán Viktor nem akarja elveszíteni a néppárti tagságot, hiszen az egy erős, mérsékelt pártcsoporthoz tartozást jelenti, és az EPP kapcsolati hálója nagyon hasznos a számára, úgymond egy asztalnál ülhet a hatalmasokkal.
Az AP amerikai hírügynökség, amelynek a beszámolóját átvette a Washongton Post, úgy méricskél: a májusi európai parlamenti választáson az Európai Néppárt az előzetes becslések szerint elveszíthet mintegy ötvenet a most meglévő 221 mandátumából, a most 12 mandátumos Fidesz viszont akár 14-et is szerezhet. Megjegyzi azonban az AP, hogy Weber többször kijelentette: a demokratikus értékek melletti elkötelezettség számít, nem a képviselők száma.
A Fidesz jelenléte nem tesz jót Webernek
Weber bizottsági elnöki ambícióinak más pártcsaládok részéről való támogathatóságát nem segíti, hogy a Fidesz most is a Néppártban található. Történetesen éppen ma jelent meg A Frankfurter Allgemeine Zeitungban terjedelmes interjú Frans Timmermasszal, a szociáldmokraták csúcsjelöltjével, aki azt mondja: nem tárgyalnak a Néppárttal az Európai Bizottság leendő összetételéről, mert a néppárti „ifjúgárdisták” gátlástalanul együttműködnek a szélsőjobbal.
Kárpáti János lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.
