Balázs Péter: 2020-ban mélyen el kellene gondolkodni Brüsszelben Karácsonyék győzelméről

Bár 2019-ben a magyarok továbbra is egy autokratizmusba hajló rendszerben éltek, mégiscsak kiderült, hogy nincs minden befagyva, az önkormányzati választások Budapesten és számos más településen fordulatot hoztak – mondta Andor László volt uniós biztos, aki Balázs Péter volt küügyminiszterrel – szintén volt uniós biztossal – értékelte az óévet kül és- belpolitikai szempontból.

Andor azt is hangsúlyozta, ma már világos, hogy Magyarországon komoly változás nem kívülről, hanem a hazai politikai szereplőktől, mozgalmaktól várható, ugyanakkor az EU-val szemben az a minimális elvárás, hogy legalább ne támogasson egy olyan politikai rendszert, amely annyira meggyengítette a jogállamot, mint a magyar rezsim.

A támogatás egyik formájának jelenleg az uniós források tekinthetők, amelyeket a magyar kormány rendkívül vitatható módon használ fel. És bár ezek a pénzek továbbra is érkezni fognak, arra Balázs Péter volt külügyminiszter és Andor László szerint is van esély, hogy az elosztás, ha kisebb mértékben is, de módosuljon.

Szisztematikus elfajulás és kísérleti projektek

Magyarország az iskolapéldája lett annak, hogyan lehet rosszul elkölteni a tengernyi uniós felzárkóztatási támogatásokat, amelyek nagy része az ország fejlődését nem szolgáló, túlárazott, magánzsebeket megtömő projektekre ment el. Az uniós támogatási rendszer azonban alapvetően fennmarad, és várhatóan a nagyságrendje sem fog változni – akárcsak a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt összegé sem. Tehát továbbra is izgalmas, vonzó, sok külső forrást biztosító marad a támogatási rendszer a magyar kormányzat számára. Kisebb átrendeződések azonban történhetnek.

Az elosztás módosulásának egyik lehetséges útja az úgynevezett kísérleti (pilot) projektek – például posztindusztriális városfejlesztések, esetleg zöldberuházások – finanszírozása, ami közvetlenül Brüsszelből történik. Ezekre települések is pályázhatnak, tehát annak is megvan az elméleti lehetősége, hogy az ellenzéki vezetésű Budapest ne csak a kormányzaton keresztül juthasson uniós forrásokhoz. És az is megtörténhet a jövőben, hogy ha egy országban szisztematikusan elfajul, vagyis korrupcióba fullad az uniós pénzek felhasználása, akkor egy a helyi kormánytól független, újonnan felállított intézmény ítéli majd oda a támogatásokat. Hasonló eljárásra már volt példa a görögországi válságkezelés idején – tette hozzá Andor László.

Mélyen el kellene gondolkodniuk

Balázs Péter szerint azon mélyen el kellene gondolkodnia, és nem csak Orbán Viktornak, vagy a lengyel politikai vezetőnek, Jaroslaw Kaczynskinak, hanem az uniós vezetésnek is, hogy önkormányzati szinten Magyarországon és más közép-európai országokban is megindult egy az autokratikus kormányokkal szembemenő politikai folyamat.

A négy visegrádi ország ellenzéki főpolgármesterei, aki a közelmúltban Karácsony Gergely vendégei voltak Budapesten, szövetséget kötöttek, így már létezik olyan erő, ami megmutathatja, hogy a fővárosokban jobban, átláthatóbban is el lehet költeni az uniós pénzeket, mint azt a kormányok teszik sok esetben – mondta a volt külügyminiszter.

Rábólint, aztán nem tartja be

A Fidesz uniós politikájában Balázs Péter nem lát esélyt nagyon nagy fordulatra, az EU-val állandó harcban, vitában álló magyar kormányerő számára a következő nagy próbatétel szerinte a néppárti (EPP) tagsága lesz, amelyet tavasszal függesztettek fel. Ebben az ügyben nem áll jól a Fidesz szénája, feltételek nélkül nem fogják visszafogadni, valamilyen újabb feladatlistát fog kapni, amire először rábólint, aztán nem tartja be – mondta Balázs Péter az Orbán Viktor elnökölte párt várható magatartásáról. A huzakodás tehát továbbmegy majd, de a közép-európai fővárosok említett összefogásán az EU vezetésének mélyen el kellene gondolkodnia – hangsúlyozta Balázs Péter.

Andor László megjegyezte, ha a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja, az Magyarországnak rövid távon valószínű, inkább kedvezőtlen fejlemény lesz, de az EU egésze szempontjából azt fogja mutatni, hogy az EPP valamit megőriz a gerincéből, és az európai értékek alapján álló pártcsalád akar maradni, ami mindenképpen előnyös.

Orbánnak nincs valódi mozgástere

A két szakértő arról is beszélt, elképzelhető-e, hogy a Fidesz hátat fordít az uniónak. Balázs Péter szerint kérdés, hogy egyáltalán van-e más választása a magyar kormányzatnak, mint az EU, még ha nem egyszer úgy is tűnik, eltávolodna Brüsszeltől.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyan visszatérően meghirdeti Közép-Európa-koncepcióját, de erre válaszul a román elnök, Klaus Johannis épp a napokban adott határozott és elutasító választ – köszöni szépen, de ő inkább az EU-t választja. Hasonló utalgatásokat tesz a szlovákiai vezetés is, amely szereti megemlíteni, hogy országa az eurózóna tagja, és inkább azt a vonalat választják. Csehországban billeg a helyzet, a közép-európai alternatívából tehát csak a magyar-lengyel páros maradna, miközben a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai ezt a két államot is egyértelműen a Nyugathoz kötik – tette hozzá.

Balázs Péter szerint az Orbán-kormánynak így nincs valódi mozgástere, ha a feje tetejére áll, akkor sincs más választása, mint az EU, mert nem tud változtatni a térség nyugati súlypontján. Egyes projekteket – Paks 2, Budapest-Belgrád vasútvonal – át lehet ugyan tolni az oroszoknak, illetve kínaiaknak, és lehet tüntetően barátkozni diktátorokkal, de az országot nem lehet átfordítani kelet felé, még akkor sem, ha a kínai és az orosz piac nagyon fontos.

Nem homályos üzletekről kellene pusmogni

Európára vagyunk utalva, a térképről nem tudunk lemenni, látszik, hogy nem jöttek be az Orbán-kormány keleti és déli nyitása, pár üzletet ugyan sikerült kötni, de a gazdasági együttműködésben nem tudta növeli ezeknek a piacoknak a részarányát – véli Balázs Péter.

A megoldás tehát nem az, ha Magyarország a hátsó ajtón kiszökik az EU-ból, és titokban, külön pusmog valamit ezekkel a nagy keleti államokkal, hanem az, ha Brüsszelben tesz javaslatokat, és részt vesz az egységes európai uniós stratégia megalkotásában, amely alapján szorosabban együtt lehet működni a keleti partnerekkel.

És az is fontos, hogy ez az együttműködés illeszkedjen a hazai gazdaság termelékenységét, a hazai életnívó emelését szolgáló koncepcióba, vagyis hasznos beruházásokra van szükség. Jelenleg ugyanis nem a budapesti reptérre épül gyorsvasút, hanem Belgrád felé, anélkül, hogy ismernénk a finanszírozási feltételeit. Lett volna lehetőség kínai kapcsolatokat építeni a légi közlekedésben, még 2011-ben, ami megerősíthette volna Magyarország szerepét ezen a területen, de a kormány elpuskázta az alkalmat. Nem az a kérdés tehát, hogy a kínaiakkal együttműködjön-e Magyarország, hanem az, hogy milyen jellegű gazdasági érdekeket szolgál a jelenlétük. Az egész ország számára hasznos, és nem homályos célú, vagy dacból végigvitt projektek kellenek.

Az Andor Lászlóval és Balázs Péterrel készített interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!