Baán László szerint arról lehet vitatkozni, hogy kell-e új színház a Városligetbe

A főváros nyilvánosságra március első hetében hozta tizenhét pontját, amelyben a Városligettel kapcsolatos kompromisszumos javaslatait  fogalmazta meg. Elindulhat-e a valódi párbeszéd a Liget Projektről a kormány és a főváros képviselői között? Úgy tűnt, itt az Utcafrontban mindenképpen. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes és Baán László, a projekt miniszteri biztosa vitatta meg a fővárosi javaslat főbb pontjait, illetve arról beszélgettek, hogy a sok-sok politikai csatározás után létrejöhet-e végre szakmai diskurzus a két oldal között a Ligetbe tervezett, illetve a parkban részben már megvalósított új beruházásokról, és hogy vajon lehetnek-e együttes, kompromisszumos megoldások.

Bizonyos területeken úgy tűnik, vannak ilyenek, hiszen az új épületek közül a Néprajzi Múzeumról Kerpel-Fronius Gábor is azt mondta: számukra is öröm, hogy megépül. A Városligeten átmenő járműforgalom csillapításának kérdéséről is úgy vélte, nem ebben lesz késhegyig menő vita köztük. Baán László szerint ez Budapest döntése, és egy héten belül le lehetne zárni a Kós Károly sétányt (itt műsorvezetőnk közbevetette: már látja az autós tüntetést).

A főpolgármester-helyettes jelezte: ez ügyben ők kicsit más tempóban gondolkodnak. A Kós Károly sétány forgalomkorlátozásának megvalósítása  ugyanis össze van kötve a Szegedi úti felüljáró kérdésével és azzal, hogy létrejön-e egy új intermodális csomópont. Megengedhetetlen, hogy átmenjenek a Ligeten az autók, de nem akarják, hogy az autósok üldözésnek tekintsenek egy ilyen változtatást. Hangsúlyozta, nemcsak a környezeti terhelés szempontjából tartja rossznak a mostani helyzetet a sűrű járműforgalmat bonyolító Kós Károly sétányon, hanem mert iszonyú nehéz ott átkelni és kettészakítja a parkot.

Baán László ezzel alapvetően egyetértve úgy vélekedett: van a dologban hitelességi kérdés is. Ugyanis ha egyik nap azt mondja a főváros, hogy a Liget zöldfelületének megóvása a legfontosabb a beépítéssel szemben (bár, mint fogalmazott, ők csak oda építenek, ahol már volt épület), akkor  az autóforgalom korlátozásában miért nem bátrabb a budapesti vezetés, ahogy a biciklisávok felfestésénél az volt? Úgy látja, a Ligetnél ezt mindenki támogatná. Kerpel-Fronius Gábor szerint az, hogy ebben óvatosabban járnak el, figyelembe véve az autósok érdekeit is, nem ugyanaz, mintha odaraknának egy épületet a Liget közepére, amely ott is fog maradni.

A Városligeti Színház újjáépítését elsősorban építészeti szempontból kifogásolják, és nem azért, mert aggódnának a majdani fenntartás költségei miatt – közölte a Momentum politikusa. Az épületrestaurálásnak, az eredeti formák megőrzésének elég nagy híve, de a replikaépületek felhúzását nem támogatja. Ne a múltat hozzák vissza, ráadásul egy új színháznak amúgy sem a Városligetben lenne a helye – tette hozzá a főváros nevében is. Miért ne lehetne ott inkább meghosszabbítani a zöldfelületet? – kérdezte.

Baán László megjegyezte: a főváros által sokat citált, a Városliget kialakítására kétszáz évvel ezelőtt készített Nebbien-tervben is már nagy amfiteátrumot oda, nyitott színpadi teret, majd az 1870-es évektől fedett színház állt ott, először favázas, majd egy szecessziós épület, amelyet 1952-ben bontottak el. Rózsa Péter műsorvezető itt azt a kérdést tette fel a miniszteri biztosnak, hogy vajon kell-e új színházépületet álmodni a Városliget sarkára a XXI. században, amire Baán László úgy válaszolt: erről lehet és kell is vitatkozni, lehet róla értelmes kompromisszum.

A beszélgetés leginkább vitatott témája az közparkba tervezett új Nemzeti Galéria volt. Baán László szerint egyrészt a Városligetben mindig is voltak kulturális intézmények, másrészt ez Európa egyik legjobb új kulturális célú épülete lenne. Kerpel-Fronius Gábor viszont közölte: szeretné leszögezni, hogy a főváros nem vitatkozik a miniszteri biztossal, a kormánnyal, senkivel abban, hogy időről időre kellenek új múzeumi épületek. Abban vitatkoznak, hogy ezeknek történeti okok, zöld kérdések miatt pont a Városligetben kellene-e lenniük. Ebben nagyon határozott az álláspontjuk, és nem engednek. Sok olyan egyéb területet lát a városban, ahol egy új Nemzeti Galériának simán lenne helye. Szereti az olyan képeket, ahol egy múzeum előtt vízfelületek vannak, de ez nem úgy jó, ha eleve parkból vesz el helyet, hanem a régi ipari területek hasznosítását támogatná, a Millenárist jó példának tartja. Fontos lenne, hogy kapjon új, fontosabb és méltóbb épületet a Nemzeti Galéria, de egyáltalán nem gondolja, hogy a Városligetben kell lennie.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi képünk illusztráció, forrás: MTI/Városliget Zrt.