A szélsőjobbot nem lehet „civilizálni”
21/05/2019 07:36
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az osztrák kancellár kísérlete kudarcot vallott, Strache példája is ezt mutatja. Brüsszelben aggódnak a jogállamiság miatt, sürgősen tenni kell valamit, hogy a lengyel és a magyar példa ne fertőzzön tovább. Nemzetközi lapszemle.
Vizsgálatot követel a magyar ellenzék Orbán Viktor ellen, miután az ausztriai videóbotrány főszereplője, Heinz-Christian Strache osztrák nacionalista politikus azt állította, hogy egy rovott múltú, csalásért elítélt üzletember, Heinrich Pecina segített a magyar kormányfőnek megszerezni az ország médiájának jelentős részét. Minderről beszámol a Bloomberg amerikai hírügynökség, amelynek olvasótábora elsősorban az üzleti világban található. A kiszivárgott videóban Strache azt mondja Pecináról, hogy az elmúlt másfél évtizedben felvásárolta és előkészítette Orbánnak a magyar sajtót.
Klasszikus példa a Népszabadság
A Bloomberg magyarázatként felidézi a Népszabadság felvásárlása és bezárása, illetve a megszerzett médiaportfólió Mészáros Lőrincnek való eladása történetét. Az amerikai hírügynökség ismerteti a Mérték médiaelemző műhely adatait, miszerint a magyar médiabevételek 78 százaléka a kormányzó párt irányvonalához igazodó sajtónál, rádiónál, tévénél, illetve portáloknál köt ki.
A szélsőségeseket képtelenség mérsékletre szorítani
Nem lehet megbízni a szélsőjobban – ez a címe az osztrák belpolitikai viharrá duzzadt videóbotrány kapcsán született kommentárnak, amelyet a New York Times közöl, Alina Polyakova tollából. A szerző, az amerikai Brookings Intézet szakértője, úgy látja: az osztrák fejlemények azt igazolják, hogy a szélsőségeseket képtelenség mérsékletre szorítani.
Kurznak sem sikerült „civilizálnia” a Szabadságpártot
Ha a videó ismeretlen készítőinek az volt a céljuk, hogy bemutassák, milyen cinizmussal képes Strache kiárusítani a hazáját egy külföldi hatalomnak, akkor azt sikerült elérni – írja a szerző. Emlékeztet arra, hogy amikor Sebastian Kurz 2017-ben bevonta a kormányzásba a Szabadságpártot, akkor azt állította – és sokan hittek neki –, hogy ezzel „civilizálni” fogja azt a pártot, amelyet volt nácik alapítottak, és amely rendszeresen tett rasszista és antiszemita utalásokat. A kísérlet totális katasztrófának bizonyult. Azon túl, hogy a Szabadságpárt nem távolodott el saját korábbi keményen jobbos pozíciójától, a centrumot is közelebb húzta a maga szélsőséges nézeteihez a bevándorlást és az iszlámot illetően – állapítja meg a New York Times véleménycikkének az írója. Szerinte Kurznak soha nem lett volna szabad megbíznia a Szabadságpártban, tudnia kellett volna, hogy az ördöggel cimborál. A szélsőjobb növekvő veszélyével szembenéző, a főáramlathoz tartozó többi európai politikusnak szem előtt kell tartania azt, hogy a hízelgés nem fizetődik ki. Strache esete azt mutatja, hogy az a nemzeti szuverenitásról szóló retorika, amit rutinszerűen hajtogat Marine Le Pen, Matteo Salvini és több más populista vezető, csupán a haszonlesés, az álszentség elfedésére szolgál.
Orbán is ápol szoros orosz kapcsolatokat
Polyakova felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz kapcsolatrendszer nem csupán az Osztrák Szabadságpártnál mutatható ki, hanem ugyanúgy együttműködési megállapodást kötött Putyin pártjával az olasz Liga. Marine Le Pen mozgalma 9 millió eurós kölcsönt kapott egy orosz banktól. A szerző itt kitér Orbán Viktorra: megírja, hogy az autoriter magyar kormányfő, aki – mint fogalmaz - „az európai szélsőjobb egyik vezető alakjává pozicionálta magát”, szintén szoros orosz kapcsolatokat ápol.
A New York Times cikkének végkövetkeztetése: a botrány előtt a szélsőjobbhoz való viszonyulás osztrák módja olyan modellnek számított, amelyet más jobbközép pártok is átvehetnek. Most Ausztria legyen a figyelmeztető jel, hogy a szélsőjobboldali pártokat nem lehet „civilizálni”.
Belülről bomlasztani az uniót
Az európai szélsőjobb egységtörekvéseiről, Matteo Salvini próbálkozásáról közöl véleménycikket az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál. Az olasz belügyminiszternek egyelőre nem sikerült létrehoznia a teljes egységet – állapítja meg, és első számú hiányosságként arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fidesz még nem csatlakozott, hanem továbbra is a főáramlatbeli konzervatívokhoz tartozik. Ez a néppárthoz tartozás azonban ingatag talajon áll - teszi hozzá, utalva a tagsági jogok felfüggesztésére. Az EUObserver megítélése szerint Orbán továbbra is arra törekszik, hogy a jobbközépet közelítse az emelkedőben levő populista szövetséghez, amely nem akar közös megoldásokat találni az unió problémáira, hanem belülről akarja megbénítani az uniót.
Jogállamiság – Az EU közbelép
Végül megemlítem, hogy egy másik brüsszeli uniós hírportál, az EurActiv egyik cikke beharangoz egy mai várható eseményt: az Európai Bizottság ismerteti a tagállamok illetékes kormányzati képviselőivel azokat az elképzeléseit, hogy milyen eszközökkel lehetne jobban biztosítani az EU-n belül a jogállamiság érvényesülését. A hírportál szerint a tagállami kormányoktól elvárható lenne, hogy ne csak meghallgassák a koncepciót, hanem egyúttal legyenek készek az egyeztetésre az azonnali cselekvés érdekében. A cikk azzal támasztja alá a kérdés sürgős voltát, hogy Lengyelországban és Magyarországon évek óta aláássák a jogállamiságot – külön hangsúlyozza a véleménynyilvánítás szabadságának a fontosságát -, és lehet, hogy Románia is ugyanerre a rossz útra lépett. Az EurActiv szerint fennáll a további fertőzés veszélye, ezért sürgős lenne az unió határozott fellépése.
Kárpáti János lapszemléjét a a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: flickr.com.
