A négyszázát! - Kárpáti János jegyzete

Azt mondják egyesek, legitimációs problémát okozhat, hogy Ursula von der Leyen mindössze kilenccel kapott több voksot a megkívánt többséghez minimálisan szükséges 374-nél tegnap este az Európai Parlamentben. Akik így vélekednek, azok azt is meghatározzák, hogy 400 szavazat lett volna a lélektani határ, ami fölött már minden rendben van.

Ezzel kapcsolatban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztáson összesen több szavazatot kapott a polgároktól Hillary Clinton, mégis Donald Trump lett az elnök, mert ő olyan eloszlásban kapta az egyes tagállamokban az összesítve minimális mértékben kevesebb voksot, hogy az elektorok közül mégis neki jutott több. Donald Trump kétségkívül azóta is egyik legitimációs válságból a másikba gázol, de amiatt egy percig sem fájt a feje, hogy nem volt elég nagy a felhatalmazása.

Másik példa. Az Egyesült Királyságban – történetesen szintén 2016-ban – a népszavazáson résztvevők 51,8 százaléka, tehát tényleg nem az elsöprő többsége voksolt az Európai Unióból való kilépésre. Ami ugyan azóta sem történt meg, de nem azért, mert bárki kétségbe vonta a referendum egyértelmű és világos eredményét. Trump magabiztosan országol, Nagy-Britannia pedig a három évvel ezelőtti döntéséhez következetesen tartva magát bukdácsol tovább a bizonytalan jövőbe.

Maradjunk abban, hogy ha a szabály megelégszik a hajszálnyi többséggel, ott a hajszálnyi többség is többség. A demokráciáknak az az egyik jellemzője, hogy viszonylag tisztességesen szokták összeszámolni a szavazatokat, és ritkán győz valaki 99 százalékkal. De még kétharmaddal se gyakran egymás után háromszor. Egy szinten túl a legitimáció minél nagyobb, annál gyanúsabb.

Címlapi kép: Flickr

Kárpáti János jegyzete a 2019. július 17-i Esti gyorsban hangzott el.