A madridi populistacsúcs után Orbán Budapestre hívja a szélsőségeseket
27/01/2022 07:38
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Szélsőséges pártok találkozója szerveződik Madridban, ahonnan amerikai elvbarátaikkal kiegészülve Budapestre utaznak, hogy a magyar parlamenti választások előtti héten Budapesten tartsanak seregszemlét. A magyar kormány a covid-segély után egy újabb EU-s támogatási alapról mondhat le. Izraelben lefújtak egy komoly magyarországi befektetést, mert túlságosan kötődik Orbánhoz.
A spanyol szélsőjobbos Vox párt elnökének meghívására Orbán Viktor Madridban részt vesz a radikális jobboldali pártok kétnapos találkozóján, január 28-29-én – értesült a France 24. Míg a magyar sajtóban megjelent hírek eddig rendre csak konzervatív párttalálkozóról írtak, a nyugati sajtóban kifejezetten hangsúlyozzák, hogy szélsőséges pártok találkozója szerveződik. Ott lesz a tervek szerint Marine Le Pen, a francia Nemzeti Gyűlés elnöke, Fratelli d'Italiától Giorgia Meloni, és például az észtektől Martin Helme, valamint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is.
Ez a decemberben Varsóban szervezett csúcstalálkozó folytatása lesz, illetve az olasz Ligát képviselő Matteo Salvini által még a nyáron rendezett gyülekezet bővítése. Júliusban közös nyilatkozatot fogadtak el egy széles szövetség létrehozására, hogy az Európai Uniót megreformálják, azonban Salvini már Varsóban sem volt ott, és Madridba se megy el a hétvégén.
Orbánék és a fideszes uniós képviselők, akiknek nemcsak frakciójuk nincs, de kimaradtak az uniós vezetői tisztségek leosztásából is, keresik a helyüket. A szélsőséges pártokat részben az Identitás és Demokrácia Csoport illetve a Konzervatívok és Reformisták pártcsalád fogja össze az Európai Unióban. A France 24 is megerősítette, hogy február 16-án várható az Európai Bíróság ítélete a magyar és lengyel kormány által benyújtott, a jogállami mechanizmus vizsgálatát megkérdőjelező keresetére.
Orbán Viktor március 25-26-án a világ populistáit látja vendégül, hogy a választások előtt a támogatásukról biztosítsák őt – írja a U.S. News & World Report. Ez részben folytatása lesz a madridi csúcsnak, de ezúttal észak-amerikaiak és dél-amerikaiak is érkeznek. Itt lesz Jair Bolosnaro fia, Eduardo Brazíliából, és a spanyol Vox vezetője, Santiago Abascal. Feltehetően azonban amerikaiak lesznek a legtöbben, mert a találkozó az amerikai konzervatívok éves közgyűlésének, a Conservative Political Action Conference-nek (CPAC) ad otthont. Az esemény persze az amerikai jobboldalnak is jól jön, szorosabbra fogja kapcsolatait Európával. Nem beszélve arról, hogy Trump nemrég beszélt telefonon Orbánnal, akit az egekig magasztalt.
A Euronews értesülése szerint az Európai Bizottság még az április választások előtt javasolhatja a strukturális alapok befagyasztását Magyarország és Lengyelország számára a jogállami normasértésre való hivatkozással, amiről a költségvetési biztos, Johannes Hahn beszélt Brüsszelben. Hahn biztos figyelmeztetett arra is, hogy Magyarország, sem Lengyelország nem tartotta be a határidőt, annak a jelentésnek a beküldésére, amelyben magyarázatot kellett volna adniuk a brüsszeli kifogásokra.
Emlékeztetőt küldött a kormánynak, amelyben figyelmeztetett a mulasztásukra. Ugyanakkor uniós tisztségviselők úgy nyilatkoztak az Euronewsnak, hogy áttörés nem várható e téren, hisz mindkét országban változatlanul érvényben vannak azok a törvények, amelyek nem felelnek meg a jogállami kritériumoknak. Az Európai Bizottságnak egy hónapja van, hogy kifogásait határozatba foglalja, majd egy hónap áll a tagállamok rendelkezésére is, hogy minősített többséggel elfogadják azt a határozatot.
Nem írta alá az izraeli telekommunikációs tárca a magyar 4iG céggel azt a szerződést, amely jóváhagyta volna az izraeli Spacecom cég eladását – írja a londoni DigitalTV Europe szakportál. Aggályosnak látják, hogy az 4iG Orbán Viktorhoz kapcsolódik. A Jerusalem Post szerint az izraeli Shin Bet nemzetbiztonsági ügynökség torpedózta meg az ügyletet. A magyar cég, amelybe a Hungaroo DigiTel és a CarpathiaSat tartozik, az 51%-os részesedésért 68 millió dollárt, csaknem 22 milliárd forintot kínált. Magyar hivatali szervek tagadták, hogy ennek a biznisznek bármi köze lenne a politikához.